Gül baba türbéje: az iszlám magyarországi győzelmét volt hivatott szimbolizálni

Gül baba halálának legendája nagyon markáns szimbólumává vált az iszlám magyarországi győzelmének. 1541. augusztus 29-én foglalták el Buda várát I. Szulejmán oszmán szultán hadai, aminek eredményeként a Magyar Királyság területe tartósan három részre szakadt, és másfél évszázadra a Habsburg-török nagyhatalmi vetélkedés színterévé vált. Az addig évszázadokig erős magyar állam megszűnt létezni. Buda bevételét követően legfőbb templomunkat, a Nagyboldogasszony-templomot (Mátyás-templomot) azonnal dzsámivá alakították.

Gül baba türbéje (16.sz.), Fotó: Mayer Jácint

Gül baba jelentősége

A frissen elfoglalt Buda új dzsámijában néhány napon belül megtartott első pénteki ima volt az, amely szakrális értelemben is az iszlám földjévé tette a meghódított “fővárost”, és a hódítók szempontjából immáron igaz hitet szolgáló magyar főtemplomot. A legenda szerint Gül baba, a szent életű híres dervis ezen a szertartáson hunyt el, mely az oszmán megkapaszkodási szándék szimbólumává vált. Koporsóját még maga Szulejmán szultán is vitte.

Gül babáról egyébként nem olyan sokat tudunk, és minden állítás mellé kétkedések is párosulnak. 1663-as budai látogatásakor Evlia Cselebi török világutazó a következőket jegyezte le a szenttel kapcsolatban: az északkelet-anatóliai Merzifonból származott.  Három szultán – II. Bajazid (1481–1512), I. Szelim (1512– 1520) és Szulejmán (1520–1566) – háborúit harcolta végig, míg öregemberként 1541-ben el nem jutott Budára.

A türbe jelképes koporsója, Fotó: Mayer Jácint

Gül baba kolostora az oszmán összeírásokban 1559-től jelenik meg. Tekintélye, fontossága mutatja, hogy komoly adományokat kapott, a dervis számára verseket írtak, legendák képződtek körülötte, és egyértelműen a hódoltság legfőbb muszlim szentjének tartották.

Kezdetben, a hódoltság korában a harcos dervisnek az oszmánok körében kiemelt kultusza volt, a magyarok viszont nem is nagyon tudtak róla. Gül baba sírja olyan központi zarándokhellyé vált, ahol a harcba induló török csapatok mutattak be áldozatot győzelmük támogatását kérve Allahtól.

A türbe és turbános sírkövek, Fotó: Mayer Jácint

A török kiűzését követően lassan kopni kezdett emlékezete, majd teljesen feledésbe merült, ám a 19–20. században már a magyarok körében kelt új életre, melyről meg a törökök tudtak alig valamit.

Neve körül viták alakultak ki. Az általános értelmezés szerint a gül törökül rózsát jelent, a baba pedig egy tiszteleti cím, amely a szellemi vezetőknek járt ki.

A látogatóközpont épülete, Fotó: Mayer Jácint

Gül baba ismételt felértékelődése

Az utóbbi évtizedekben a török állam egyre nagyobb figyelmet fordít a határain kívüli, de az Oszmán Birodalomhoz köthető emlékek restaurálására és karbantartására. Így van ez Magyarországon is. A türbe többször kapott szerepet a magyar–török diplomáciai kapcsolatokban.

1867-ben Abdülaziz szultán személyesen látogatta meg, 1885-ben II. Abdülhamid szultán kérésére indult meg a felújítás tervezése, 1996–1997-ben az épület török állami támogatással újult meg, s szintén államközi egyezmény keretében zajlott le 2015–2018 között az eddigi legszélesebb körű rekonstrukciós munka.

A türbe rózsakertje, Fotó: Mayer Jácint

A török hagyaték

A türbe a prominens személyeknek (szultánok, hadvezérek, vallási vezetők stb.) állított sírboltnak, mauzóleumnak az arab ’por’, ’föld’ jelentésű ’turba’ szóból származó török neve. Általánosságban nyolcszög alapú felépítmény. Magyarországon kettő található épségben a hódoltság korából: Pécsen Idrisz baba türbéje és Budapest II. kerületében ez.

Idrisz baba pécsi türbéje, Fotó: Mayer Jácint

Hazánkban számos értékes épület, épületrészlet, vagy múzeumokban fellelhető tárgyi anyag őrzi a hódoltság 150 évének bizonyítékait. Ezek elsősorban vallási élethez, vagy katonai építészethez köthetőek, és azokban a régiókban számítanak tekintélyesebbnek, melyek huzamosabb ideig voltak oszmán kézen, és távolabb estek a hadjáratok térségétől.

Budapest is számos egykori török építészeti emlékkel rendelkezik, melyek közül megemlítjük a fürdőket, a budai vár kör alakú bástyáit, török kertjét, oszmán síremlékeit, vagy a templomaink itt-ott fellelhető török-kori faragványait, fülkéit.

Karakas pasa tornya (budai vár), Fotó: Mayer Jácint

A hivatalos nevén Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhely ingyenesen látogatható, és jelenleg is nagy népszerűségnek örvend mind a turisták, mind a török zarándokok körében, melyről  ITT írtunk bővebben.

Forrás:

Sudár Balázs: A Rózsák atyja Gül baba híd a magyarok és a törökök közt? In.: Rubicon