Gül Baba türbéje: egy különleges zarándokhely a Rózsadombon – képek

A magyar-török nép változatos kapcsolátot jól példázza a Gül baba türbéje, amely a török uralom alatt épült, majd a jezsuiták alakították át “keresztényebbé”, hogy aztán hányattatott évszázadok után végül legszebb formájában várja a látogatókat.

Fotó: Kató Alpár/Helló Magyar

Rózsadomb pazar villái és különleges panorámája mellett arról is híres, hogy itt helyezkedik el az iszlám vallásúak emlékhelyehelye, ráadásul nem is akármilyen, hiszen ez az egyetlen működő zarándokhely a keresztény Európa területén.

Gül Baba személyéhez több legenda is köthető, azonban a legvalószínűbb, hogy egy nemes cselekedeteiről híres harcos szerzetes volt, aki Buda ostrománál megsebesült, majd a dzsámivá átalakított mai Mátyás templomban meghalt. A beszámolók szerint olyan nagy megbecsülésnek örvendett, hogy a temetésen maga I. Szulejmán szultán is tiszteletét tette. Gül Baba, azaz Rózsák Atyja a nevét egyes források szerint a turbánját díszítő rózsaszálról kapta. A középkorban a törökök körében valóságos kultusza volt a rózsának, hiszen nemesítették, gyűjtötték és fogyasztották, és így rózsaolajat, rózsavizet, zselét és dulcsászát (mézes édességet) készítettek belőle. Van olyan elképzelés, miszerint ő hozta Magyarországra az első rózsákat, de ez nem valószínű. A hagyomány szerint a XIX. század végén Gül Babára emlékezve kapta a környék a Rózsadomb nevet, amit mai napig büszkén visel.

A sírjához emelt türbét, azaz török sírboltot Mehmed, Buda harmadik pasája építtette 1543 és 1548 között.

Fotó: Kató Alpár/Helló Magyar

Fotó: Kató Alpár/Helló Magyar

A fővárosunk legrégebbi, több mint 450 éves műemléképülete a Rózsadomb keleti oldalán helyezkedik el, és különleges panoráma tárul az ide látogatók elé.

Buda visszafoglalása után kezdődött az épület nehezebb sorsa, hiszen először a jezsuiták alakították át a katolikus vallásnak megfelelőbb épületté, majd magántulajdonba került, végül 1914-ben műemlékké nyilvánították. Ekkor elkezdték a felújítását, ami ásatásokkal indult. Barhucz Lajos antropológus vezette a feltárást, és a türbe közepén találtak egy idősebb, erős felépítésű, 164 cm magas csontvázat, amit vélhetően Gül Baba földi maradványaival. A II. világháború bombázásait is szerencsésen megúszta a síremlék, majd a 70-es években a helyreállítási munkálatok után egy kilátót is készítettek a türbe köré. A 90-es években újabb restauráláson esett át, majd a mostani formáját a 2018-ban véget érő felújítás után kapta.

Maga az emlékhely bejáratánál Gül Baba szobra vár minket.

Fotó: Kató Alpár/Helló Magyar

Fotó: Kató Alpár/Helló Magyar

A hivatalos nevén Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhely ingyenesen látogatható, és jelenleg is nagy népszerűségnek örvend mind a turisták, mind a török zarándokok körében. Ha belépünk a romantikus emlékhelyre, láthatjuk, hogy a türbét körülölelő tér végső formája látványos. A rózsakertet kibővítették, a sétányon kulturált pihenőpadok várják a megfáradt turistákat.

Fotó: Kató Alpár/Helló Magyar

A türbe épületének bejárata Kelet felé néz, és nyolcszög alaprajzzal és ólom borítású kupolával rendelkezik. Belsejében egy turbánnal díszített fakoporsó áll. Itt mindig találunk néhány szál friss rózsát.

A legutolsó restauráció során az oszlopcsarnok alagsorában több termes kiállítóhelyet alakítottak ki és egy kávézó is üzemel. A tárlat Gül Baba történetén kívül a dervisek világát és az oszmán-törökök magyarországi szerepét is megismerteti.

Fotó: Kató Alpár/Helló Magyar

Fotó: Kató Alpár/Helló Magyar

A felújított kilátóbástyáknak köszönhetően a városra nyíló panoráma csodálatos, az Országházat és más nevezetes épületket teljesen más szögből láthatjunk.

Fotó: Kató Alpár/Helló Magyar

Fotó: Kató Alpár/Helló Magyar

A kertet, a kávézót és a kiállítást szabadon lehet látogatni, a türbe általában zárva van, de a rácson keresztül be lehet nézni. Az emlékhely hétfőnként és ünnepnapokon zárva.