1500 éves kínai feljegyzésekben írnak a magyarokról és a székelyekről?
A magyar nép eredetét illetően több elképzelés is született az évtizedek során. Abban ugyan általános az egyetértés, hogy őseink keleti vidékekről indultak útnak, de az eredeti kiindulópontjuk pontos meghatározása máig viták tárgyát képezi.
A leginkább elfogadott feltételezés szerint a Kárpát-medencébe vezető útjuk során hosszabb vándorláson mentek keresztül, és több különálló csoportra szakadtak szét. A 13. században élt Julianus barát utazásainak köszönhetően már a középkorban is születtek elméletek a magyarok őshazájáról. Más források szerint azonban a magyar nép akár három nagyobb egységre is tagolódhatott, és ezek közül nemcsak az Urál térségében és a Kaukázusban, hanem Mongólia területén is élhettek jelentős számban elődeink, számolt be a Promotions.
Forrás: Creative Commons
Aydemir Hakan nyelvész, turkológus és altajista, aki egy török egyetemen vezet tanszéket, egy interjúban arról beszélt, hogy eddig főként muszlim forrásokra támaszkodtak a magyar eredet kutatásában, pedig a kínai krónikák is számos fontos adatot tartalmaznak. Ezek között említi például azt az elméletet, hogy a székelyek ősei a mai Mongólia északi részéről, a Tola-folyó vidékéről származhattak. Nevük pedig a korabeli névadási szokások szerint lovaik egyedi jegyeire utal – így vált ismertté a „fehér patás lovú törzs”, akiket a sekel elnevezéssel illettek, melyből később a székely név alakult ki, írja a Krónika Online.
Hakan szerint a székelyek története egészen a 4. századi Mongóliáig visszavezethető. Állítása szerint a térségben egykor virágzó Ruru Birodalom terjeszkedése és támadásai kényszerítették vándorlásra a hunokat és a székelyeket. A székelyek előbb a Volga mentén telepedtek le, majd onnan haladtak tovább nyugat felé, végül eljutva a Kárpát-medencébe. Egy részük azonban dél felé vette az irányt, és a mai Kirgizisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán határán elterülő Fergana-völgyben telepedett meg. Ezen a területen ma is található egy Sekelek nevű hágó, amely ennek az ősi népcsoportnak az emlékét őrzi.
A kutató úgy véli, hogy a székelyek címerében megjelenő nap és hold motívumai is a hunok által közvetített, Kínában is dokumentált nap-hold kultuszhoz kapcsolhatók.
Érdemes elolvasni:
