Először találtak bizonyítékot rá, hogy a gladiátorok valóban küzdöttek náluk sokkal nagyobb vadállatokkal

Egy, az észak-angliai Yorkból származó, római kori csontvázon nagymacska harapásnyomai láthatók, a régészek szerint így ez az első bizonyíték arra, hogy a gladiátorok oroszlánokkal és más félelmetes állatokkal harcoltak.

Korábban ezeket a legendás ember-állat küzdelmeket csak írott és művészeti forrásokból ismerték, ami sok tudóst arra késztetett, hogy megkérdőjelezzék, valóban megtörténtek-e ezek a brutális összecsapások.

Tim Thomson professzor, a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy „aminek nem örültem, amikor elkezdtem a munkát, az az volt, hogy az egész világon nem találtak fizikai bizonyítékot arra, hogy gladiátorok állatokkal harcoltak volna. Mindössze rajzok, festmények és mozaikok állnak rendelkezésünkre.”

Yorkshire-ben, egy római kori villában talált mozaik például egy oroszlánt, egy leopárdot, egy bikát és egy szarvast ábrázol, de a római amfiteátrumokból csak nagyon kevés nagytestű állat maradványa került elő, az Alpoktól északra pedig csak egy Szerbiában talált leopárdcsont-töredék az egyetlen példa erre.

A tanulmány szerzői azonban egy, a római kori Eboracum városában, a mai Yorkban található temető feltárásakor észrevették, hogy a holttestek mind fiatal férfiaké voltak, és fizikai sérülés nyomait látták rajtuk. Érdekes módon a sérülések közül sok megegyezett a törökországi Epheszosz gladiátortemetőjéből származó csontvázakon talált sérülésekkel.

Thompson szerint, „ha megnézzük a sírok demográfiáját, a gyógyult sérüléseket, a lefejezések jellegét, mindez nagyon szokatlan, főleg, ha összehasonlítjuk más római temetőkből származó holttestekkel. De ha összehasonlítjuk például az Epheszoszból származó holttestekkel, akkor sok hasonlóságot észrevehetünk. Így eléggé biztosak vagyunk benne, hogy ezek az emberek gladiátorok voltak.”

Illusztráció. Kiemelt kép: depositphotos.com

A kutatók az egyik csontváz medencéjén egy sor olyan mélyedést is észrevettek, amelyek harapásnyomoknak tűntek. Miután 3D-s szkenneléseket készítettek ezekről, és összehasonlították őket több nagytestű állat fognyomával, arra a következtetésre jutottak, hogy ezeket valószínűleg egy nagymacska, például egy oroszlán hagyta, írja az IFLScience.

Mivel azonban az oroszlánok jellemzően a zsákmányuk fejét vagy nyakát támadják meg, a kutatók szerint a harapások „önmagukban nem a harc részei voltak, hanem inkább a haláluk beállta utáni táplálkozás nyomai”. A csontvázat valóban lefejezték, bár Thompson szerint nem világos, hogy pontosan hogyan végeztek a jobb sorsra is érdemes személlyel.

Thompson nem gondolja, hogy a harapás okozta volna a gladiátor halálát. „A helyzet, a sérülés mélysége és a harapásnyomok tisztasága arra utal, hogy ez nem olyan valaki, aki küzdött vagy harcolt az oroszlánnal. Tehát lehet, hogy az illetőt más módon tették mozgásképtelenné, és a harapásnyomok arra utalnak, hogy az oroszlán elhurcolta a testet.”

Függetlenül attól, hogyan történt az egész, egyértelmű, hogy ennek a szerencsétlen léleknek – aki valamikor a Kr. u. harmadik században halt meg – elég nyomorúságos dolga volt az arénában. Ennél is fontosabb, hogy a leletek igazolják a gladiátorok „vadászatairól” szóló történelmi beszámolókat, amelyek során az embereket veszélyes állatokkal állították szembe.

A csonkolt csontváz lehet, hogy egy elítélt maradványai, akit vadállatok általi halálra ítéltek a tömeg szórakoztatására.

David Jennings, a York Archaeology vezérigazgatója szerint „a kutatás figyelemre méltó betekintést nyújt ennek a bizonyos személynek az életébe és halálába, és kiegészíti a korábbi és a folyamatban lévő genomikai kutatásokat az ebben a római kori temetőben eltemetett férfiak némelyikének eredetével kapcsolatban”.

„Lehet, hogy soha nem tudjuk meg, mi vitte ezt a férfit az arénába, ahol úgy véljük, mások szórakoztatására küzdhetett, de figyelemre méltó, hogy az első csontrégészeti bizonyítékot találták az ilyen típusú gladiátorharcra ilyen messze a római Colosseumtól, amely a klasszikus világ Wembley-stadionja lett volna a harcok terén”.

Érdemes elolvasni:

• Római kori adócsalási ügyről szóló papirusz került elő csaknem 2 ezer évvel ezelőttről
• 1000 éves jóslat: ő lesz a következő pápa, és ez nagy bajt jelenthet a világnak
• Mózes létezését bizonyíthatja a 4000 éves egyiptomi papirusz!