Ma tetőzik a tavasz legnagyobb meteorraja, az Éta Aquaridák

Az Éta Aquaridák most lesz a leglátványosabb. Hogyan leshetjük meg?

Az éves Éta Aquaridák meteorraj (más néven Éta Aquariidák) hétfőn és kedden (május 5-6.) tetőzik, így az égbolt lelkes megfigyelői rengeteg hullócsillagot láthatnak majd az éjszaka.

Az óránként akár 60 meteor is előfordulhat, így ez izgalmas kilátás mindazok számára, akiknek sötét és tiszta az égboltjuk, bár a helyszín nagyban befolyásolja, hogy mit láthatunk. Ennek a meteorrajnak azonban széles csúcspontja van, így a csúcspont előtti és utáni éjszakákon is lehet hullócsillagokat látni.

Az EarthSky szerint a déli féltekén és az északi félteke délebbi részein élők fogják a legjobb látványt élvezni. Ez azért van így, mert az Éta Aquaridák a Vízöntő csillagképből látszanak érkezni, amely annál magasabban van az égen, minél délebbre van az évnek ebben az időszakában. A pontos „sugárzó pont”, ahogy a csillagászok nevezik, az Éta Aquari csillag a Time and Date szerint.

Hogyan érdemes nézni a csillagokat?

Az Éta Aquaridák a csúcséjszaka alatt tökéletes körülmények között óránként akár 60 meteort is produkálhatnak, ezért erős meteorrajnak számítanak. De sajnos csak akkor, ha a trópusokról és az Egyenlítőtől délre figyelhetők meg. Azért nekünk sem kell búslakodni: az Amerikai Meteorológiai Társaság szerint az Egyenlítőtől északra fekvő nézők számára óránként 10 és 30 meteor várható közvetlenül hajnal előtt.

A Hold fényessége nagyban befolyásolhatja a halvány meteorok észlelésének esélyét. Május 6-án a kora reggeli órákban egy 63%-os fényességű növekvő hold fog lenyugodni, így a hajnali órák a legjobb időszak a meteorok megfigyelésére.

Az USA északi része, Kanada és Európa felől nézve a radiáns alacsonyan marad a horizonton, ami korlátozza a látható meteorok számát. Bár ez kevesebb meteort jelent, a NASA szerint „Földbúvárok” – olyan meteorok, amelyek mögött hosszú csíkok húzódnak, és úgy tűnik, mintha a horizontot súrolnák – lehetnek láthatóak.

Az Éta Aquaridák megfigyeléséhez keress egy olyan területet, amely távol van a városi vagy utcai fényektől, adja csillagnéző tippjeit a NASA. Készülj fel hálózsákkal, takaróval vagy kerti székkel. Feküdj hanyatt, lábaiddal kelet felé fordulva, és nézz felfelé, hogy minél többet láthass az égboltból. Körülbelül 30 perc sötétben töltött idő után a szemed alkalmazkodni fog, és elkezdesz meteorokat látni. Légy türelmes – a látvány hajnalig tart, így bőven van időd megpillantani.

Honnan származnak az Éta Aquaridák?

A meteorok üstökösök maradványaiból és a széttört aszteroidák darabkáiból származnak. Amikor az üstökösök megkerülik a Napot, poros nyomot hagynak maguk után. A Föld minden évben áthalad ezeken a törmeléknyomokon, ami lehetővé teszi, hogy a darabkák összeütközzenek a légkörünkkel, ahol szétesve tüzes és színes csíkokat hoznak létre az égen.

Az Éta Aquaridák akkor keletkeznek, amikor a Föld áthalad a Halley-üstökös által a belső Naprendszerben hátrahagyott poron és törmeléken. Ahogy bolygónk áthalad ezen a kozmikus poráramlaton, az apró részecskék másodpercenként 65,4 kilométeres sebességgel csapódnak a légkörbe – írja az Amerikai Meteor Társaság. A Halley-üstökös, amely utoljára 1986-ban járt a Föld közelében, és 2061-ben fog visszatérni, felelős az Orionidák meteorrajért is, amely idén október 20-21-én éjszaka tetőzik.

A Halley-üstököst 1705-ben fedezte fel Edmund Halley. Az üstökös pályáját korábbi üstökösmegfigyelések alapján jósolta meg, és azt sugallta, hogy ezek az észlelések valójában mind ugyanazt az üstököst jelentették. A Halley talán a leghíresebb üstökös. Évezredek óta észlelik. Ez az üstökös még a bayeux-i faliszőnyegen is szerepel, amely az 1066-os hastingsi csata krónikája.

Ez is érdekelhet:

• Atomhelikoptert vet be a NASA a Szaturnusz holdján, hogy életet találjon
• 40 éves adatok igazolhatják a Naprendszer kilencedik bolygójának létezését
• Őrület: a Nap elsötétítésére indul 24 milliárd forintos kísérlet
• Megcáfolták az Ősrobbanás elméletét, teljesen máshogy jöhetett létre a világ?

Kiemelt kép: depositphotos.com