Felcserélődtek a Nap pólusai, a tudósok most közelről fogják figyelni, mi történik ezután

Az Európai Űrügynökség (ESA) és a NASA közös Solar Orbiter űrszondája történelmi jelentőségű felvételt készített a Nap déli pólusáról, amely új betekintést nyújt a csillagunk mágneses aktivitásának különleges időszakába.

A Nap körülbelül 150 millió kilométerre található Földünktől, és 11 évente ismétlődő ciklusokban változik aktivitása. Ezek a ciklusok hasonlóak a földi évszakokhoz, de jelen esetben a ciklus csúcspontján a napkitörések és foltok száma jelentősen megnő, míg a ciklus elején és végén ezek a jelenségek visszaesnek. A Solar Orbiter 2020-as indítása óta fokozatosan módosította pályáját, hogy kilépjen az egyenlítői síkból, és így közelebbről, új szögből tudja megfigyelni annak pólusait, írja a Mashable.

A Solar Orbiter illusztrációja. Európai Űrügynökség

2025 márciusában a Solar Orbiter először készített részletes felvételeket a déli pólusáról ultraibolya hullámhosszakon, amelyeket korábban egyetlen másik űreszköz sem tudott ilyen közeli távolságból rögzíteni. Ez a látvány egy kaotikus, viharos állapotot mutatott, amely a jelenlegi aktivitásának csúcspontját jelzi, az úgynevezett napmaximum időszakát.

A legérdekesebb felfedezés az volt, hogy csillagunk mágneses pólusai megfordultak. Ahelyett, hogy egy északi és egy déli pólus lenne, most mindkettő a déli féltekén helyezkedik el. Ez az átmeneti állapot a napciklus csúcspontján fordul elő, és rövid időn belül a mágneses tér újrarendeződik, megfordulva visszaállítja a pólusokat az ellenkező irányba.

A Solar Orbiter többféle műszerrel van felszerelve, amelyek különböző hullámhosszokon, például optikai és ultraibolya fényben, valamint a mágneses tér és a napszél részecskéinek mérésére szolgálnak. Ezek az eszközök lehetővé teszik a mágneses és termikus viszonyok részletes vizsgálatát, amelyek alapvetőek a ciklusok megértéséhez.

A kutatók, köztük Sami Solanki, a Max Planck Rendszerkutató Intézet tudósa, aki a Solar Orbiter egyik műszerének vezetője, elmondta, hogy bár a mágneses tér változásának pontos mechanizmusa még nem teljesen ismert, az űrszonda kivételes helyzetben van, hogy egyedülálló nézőpontból kövesse ezt a folyamatot.

A Solar Orbiter pályáját a Vénusz gravitációjának segítségével módosította, hogy elhagyja az egyenlítői síkot, és így egyre nagyobb szögben tudja megfigyelni a csillag pólusait. 2026 decemberére eléri a 23 fokos dőlésszöget, 2029-re pedig akár 33 fokos szögből is képes lesz vizsgálni mindkét pólust, ami lehetővé teszi a mágneses tér és a naptevékenység részletes feltérképezését.

Ez a kutatás nemcsak a csillagunk belső működésének jobb megértését szolgálja, hanem segíthet a kozmikus időjárás előrejelzésében is. A mágneses aktivitása befolyásolja a Föld körüli térséget, és hatással lehet a műholdakra, a navigációs rendszerekre, valamint az elektromos hálózatokra is, ezért a Solar Orbiter felfedezései fontosak a jövőbeli technológiai biztonság szempontjából is.

A Solar Orbiter új korszakot nyit a Nap megfigyelésében, különösen a pólusok vizsgálatában, amelyek kulcsfontosságúak a napciklus és a mágneses tér működésének megértéséhez. A közeljövőben várható további felvételek és adatok még mélyebb betekintést ígérnek csillagunk titkaiba.

Érdemes elolvasni:

• 40% (!) az esély rá, hogy még egy bolygó van a Naprendszerben!
• A kutatók nem tudják megmagyarázni az Antarktisz alatt észlelt, rejtélyes rádiójeleket
• A Naprendszer peremén bukkant kozmikus tűzfalra a NASA