Elképesztő felfedezés Tatabányán: az űrből azonosították az óriási, avar kori temetőt
Sci-fibe illő történet bontakozott ki Tatabánya határában. Modern technológiával, műhold- és drónfelvételek segítségével egy több száz, sőt akár ezer sírból álló avar kori temetőre bukkantak. A felfedezés nemcsak a helyi múltat írja újra, hanem országos szinten is új korszakot nyithat a régészeti kutatásokban.
Mintázatok a gabonában: így indult minden
A történet még 2025 áprilisában kezdődött, amikor Papp Attila, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének (MNM NRI) munkatársa légi és műholdas felvételeken gyanús mintázatokat vett észre Tatabánya környéki gabonatáblákon. Az elszíneződések – szabályos négyszög alakú jelek – arra utaltak, hogy a föld alatt sírok rejtőzhetnek.
A gyanút gyorsan követték a lépések. A kutatók felvették a kapcsolatot a földtulajdonossal, engedélyt kaptak a terület vizsgálatára, és megindult a feltárás. A Tatabányai Múzeum és az MNM közös projektje két sír szondázásával kezdődött – és az előzetes feltételezések igazolódtak, ugyanis valóban egy népvándorlás kori, avar temető nyomaira bukkantak, számolt be róla a Blikk.
Rönkkoporsók, rablás, temetkezési szokások
A sírok nyugat-keleti tájolásúak, mélyek, és sajnos korábban már kifosztották őket. Ennek ellenére a régészeknek sikerült értékes információkat kinyerniük a temetkezési szokásokról. A koporsók részben megmaradt faanyaga, valamint az égés- és elszenesedési nyomok alapján az is megállapítható, hogy az elhunytakat rönkkoporsókba temették.
A kutatás során különösen érdekes volt, hogy a koporsófedél alatt azonosított égésnyomok alapján becsülhető a sírok kora, és a rablás időpontja is körvonalazható – feltehetően még akkor történt, amikor a faanyag nem pusztult el teljesen.
Képernyőkép: Tatabányai Múzeum/Facebook
Akár ezer síros temető, új régészeti korszak küszöbén
A légifelvételek és a terepmunka alapján a szakemberek 500 és 1000 közé teszik a sírok számát, így ez az egyik legnagyobb ismert avar kori temető lehet Magyarországon. A feltárás egy nagyobb, „Temetők az űrből” névre keresztelt kutatási program része, amelynek célja, hogy műholdképeken és drónfelvételeken azonosított régészeti nyomokat helyszíni feltárásokkal megerősítsenek.
Papp Attila szerint ezek az együttműködések lehetővé teszik, hogy eddig ismeretlen lelőhelyek kerüljenek be a kutatás vérkeringésébe. „Óriási mennyiségről beszélünk: sok száz olyan új temetkezésről van szó országszerte, amelyek eddig teljesen lappangtak” – hangsúlyozta.
Képernyőkép: Tatabányai Múzeum/Facebook
A jövő: még több feltárás, még több válasz
A tatabányai temető feltárása még csak a kezdet: a kutatók remélik, hogy további részeket is azonosíthatnak a területen. Az eddig gyűjtött adatok és leletek új kérdéseket vetnek fel, de egyben kulcsot is adhatnak a válaszokhoz – arról, hogyan éltek, temetkeztek és hittek őseink a Kárpát-medencében több mint ezer évvel ezelőtt.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Ennyi volt! A Wizz Air megszünteti abu-dzabi járatait
Citadella és a Szabadság-szobor megújulása: itt vannak a legfrissebb képek
Íme 2025 legrosszabb és legjobb balatoni strandjai: nézd meg a listán a kedvenceid minősítését
Egy kozmikus ürességben lebeghet a Föld – Ezért nem jönnek ki a csillagászok számításai?
Bevándorlók vagy kivándorlók vannak többen? Így változott Magyarország népmozgása 1995 óta
Már a CNN is aggódik: kártevők pusztítják Magyarország legrégebbi könyvtárát – képek
