Magyar nevek a világűr térképén: így lett Magor egy bolygó neve

Tudtad, hogy létezik egy hivatalosan elnevezett bolygó a világűrben, amely magyar nevet visel? A HAT‑P‑2b nevű exobolygó 2019-ben a Magor nevet kapta, méghozzá nemzetközi szavazás és magyar javaslat alapján. A név nemcsak mitológiai jelentéssel bír, de része lett annak a globális kezdeményezésnek is, amely lehetőséget adott a világ országainak, hogy saját kultúrájukat eljuttassák a csillagok közé.

A Nemzetközi Csillagászati Unió

A Nemzetközi Csillagászati Unió (angolul International Astronomical Union, IAU) a világ nemzeti csillagászati társaságait egyesítő nemzetközi szervezet, amely az égitestek hivatalos elnevezéséért is felelős. A csillagászatot övező nagy nemzetközi érdeklődésnek köszönhetően az IAU 2015-ben elindította a “NamexoWorlds” nevű eseményt, amely során minden résztvevő ország lehetőséget kapott  egy exobolygó és annak csillagának elnevezésére. Az esemény nagy sikerét követően 2019-ben újra megrendezték, ekkor használta ki  Magyarország is a lehetőséget, hogy elnevezzen egy bolygót.

„Arra buzdítjuk a Föld minden lakosát, hogy tekintsék magukat a „Kozmosz polgárainak”, és tegyék félre a határokat, a háborúkat és a kulturális különbségeket az emberiség egyetemes, békés, egyetlen fajként való szemléletéért, a világegyetem számos talán létező kozmikus szomszédja között.”

Melyik bolygóról van szó?

A Magor nevet a HAT‑P‑2b exobolygó, azaz Naprendszeren kívüli bolygó kapta,  amely a HAT‑P‑2 csillag körül kering. A Magor nevű bolygó egy igazi óriás: tömege több mint kilencszerese a Jupiterének, vagyis a Naprendszer legnagyobb bolygójának. Ráadásul rendkívül közel kering a saját csillagához, mindössze 0,068 csillagászati egységre (ez a Föld-Nap távolságnak alig több mint a huszada). Emiatt nagyon forró, és csupán 5,6 nap alatt kerüli meg a csillagát.

A Magor bolygó adatai a NASA hivatalos exobolygó-katalógusában is megtalálhatók. Forrás: Nasa exoplanet-catalog

A HAT‑P‑2b felfedezését 2007-ben jelentették be, és azóta is sokat tanulmányozzák, mert tömege és pályája miatt izgalmas kérdéseket vet fel a bolygók kialakulásáról. Az, hogy most már a Magor nevet viseli, egyszerre tudományos és kulturális jelentőségű.

Miért épp Magor lett a név?

A magyar név kiválasztása úgy zajlott, hogy egy hazai csillagászokból, szakemberekből álló bizottság kiválasztotta a legjobb javaslatokat, majd ezekre országos közönségszavazást indított. Végül a legtöbb szavazatot kapott neveket továbították az IAU-nak, ahol jóváhagyták és hivatalossá tették őket. Az egyetlen szabályuk az volt, hogy nem lehetett élő személyről, politikai alakról vagy cégről elnevezni az égitestet: csak kulturális, történelmi, vagy mitológiai jellegű elnevezéseket fogadtak el.  Így lett végül a HAT-P-2b nevű exobolygóból Magor, csillagából pedig Hunor.

Hunor és Magor a csodaszarvast üldözik – jelenet a Képes Krónikából (Chronicon Pictum, 14. század). Forrás: Chronicon Pictum / Wikimedia Commons

A megfelelő magyar név kiválasztása fontos kritériuma volt a történelmi vagy mitológiai jelleg, aminek Hunor és Magor legendája bőven megfelelt: A monda szerint tőlük származnak a hunok és a magyarok – így váltak a magyar mitológia egyik legfontosabb, nemzeti identitást formáló alakjává. Most pedig, évszázadokkal később, a nevük már nemcsak a krónikákban, hanem a csillagok között is tovább él.

Puli a bolygó, Komondor a csillag: magyar pásztorkutyák az űrben

2022-ben újra megrendezték az eseményt, amiről a csillagászat.hu is részletesen beszámolt, és ahol ismét rákerült két magyar elnevezésű bolygó a csillagközi térképre. A verseny célja 20 olyan exobolygó elnevezése volt, amelyeket először vizsgáltak meg a James Webb űrteleszkóppal. A világ számos pontjáról érkeztek a jelentkezők és az ötletek, a nyertes magyar neveket pedig Becz Miklós budapesti tanár és amatőrcsillagász javasolta elsőként. Végül a legtöbb szavazatot kapott magyar neveket, vagy elnevezéseket továbították az IAU-nak, ahol jóváhagyták és hivatalossá tették őket.

A nyertes magyar névpár végül a Komondor és a Puli lett, amit a Vadászebek csillagképben keringő a HAT-P-12 csillag, és a körülötte keringő bolygó kapott meg. Külön szenzáció, hogy az exobolygó rendszernek magyar vonatkozása is van, ugyanis a központi csillag körül keringő bolygót Bakos Gáspár közreműködésével fejlesztett távcsőhálózat segítségével fedezték fel.

Összeségében Az IAU kezdeményezése lehetőséget adott arra, hogy országok saját kulturális örökségüket is megjelenítsék az űrkutatás világában. A magyar névválasztások jól tükrözik, hogyan kapcsolódhat össze tudomány és hagyomány -ezúttal a világűr térképén.

Ez is érdekelhet:

• Már az Országgyűlés előtt az új névtörvény – Betiltanák a Legolaszt és az Oráliát?
• Szenzáció: Naprendszerünk új bolygóját fedezhették fel tudósok!