Magyarország eltűnő falvai: ahol már csak az emlékezet lakik

Magyarországon több száz olyan település létezik, amely vagy teljesen kihalt, vagy már csak néhány tucat lakóval vegetál a létezés határán. E falvak történetei gyakran szorosan összefonódnak a történelem viharos eseményeivel, természeti beavatkozásokkal vagy egyszerűen a városok elszívó erejével. Van, ahol már senki sem él, máshol pedig csupán néhány kitartó lakó őrzi az emlékeket.

Kisfalu – víz alá temetett történelem

A Tisza-tó kialakítása miatt eltűnt település, Kisfalu példája jól mutatja, hogyan formálja át a tájat a vízgazdálkodás. A falu helyét ma víz borítja, a felszín alatt pedig egy emlékpark őrzi az egykori lakók életének lenyomatát. A lakosság kitelepítésével és az elárasztással egy falut is elnyelt a fejlődés — írja a Pénzcentrum.

Kisgyalán – a bányászat árnyékában

A 20. században a bányászat fejlődése sok település sorsát alakította. Kisgyalán elnéptelenedéséhez is az ipari termelés járult hozzá: a lakók elköltöztek, a helyén pedig ipari park épült. A gazdaság felemelkedése és a vidék kiüresedése kéz a kézben járt.

Kömlő – a trianoni határon túl

Kömlő különös példája annak, hogyan alakíthatja egy politikai döntés egy falu sorsát. A trianoni békeszerződés után Romániához került, lakossága később visszatelepült Magyarországra. A nevét viselő település ma már román falu, egy másik ország területén.

Iborfia – a legkisebb magyar település

Zala szívében, alig 13 lakosával, Iborfia tartja a rekordot Magyarország legkisebb falujaként. A közeli Zalaegerszeg közelsége ellenére sem érződik a város hatása: a faluban senki sem dolgozik se ott, se máshol. A település lakói nyugdíjasok vagy önkormányzati alkalmazottak, így – különös módon – teljes a foglalkoztatottság.

Felsőszenterzsébet – a tömegközlekedés is elkerüli

A Zala megyei apró falu alig 15 lakossal büszkélkedhet. A település történelme a 14. századig nyúlik vissza, de mára csak hétköznap jár ide busz, hétvégén teljesen elszigetelődik. Az elöregedő népesség és a nehéz megközelíthetőség komoly kihívásokat jelent.

Debréte – ahol még hallható a csend

Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik legkisebb települése Debréte, amely mindössze 15 főt számlál. Földrajzi elszigeteltsége miatt zsáktelepülésként ismert, azonban falusi turizmusa virágzóban van. A rendezett közterek, a felújított templom és a nyugodt környezet vonzó célponttá teszik a természet szerelmesei számára.

Perecse – szlovák menedék magyar földön

A határ menti falucska, Perecse, egyre több szlovák látogatót és ingatlantulajdonost vonz. Az alacsony magyar ingatlanárak miatt sokan vásárolnak itt házat, hogy hétvégéiket csendben, nyugalomban töltsék. A 16 fős falu különlegessége, hogy zsáktelepülésként még inkább megőrizte természetközeli jellegét.

Tornakápolna – kilátással a Tátrára

Borsodban, az Aggteleki Nemzeti Park ölelésében bújik meg Tornakápolna, ahol ma mindössze 18 fő él. A falu 350 méteres tengerszint feletti magasságban, hegytetőn fekszik, lenyűgöző panorámával a környező tájra. A turizmus számára is vonzó lehetőség, ám a népességcsökkenés itt is égető probléma.

Emlékezetbe vésett falvak

A magyar aprófalvak nemcsak térképi pontok, hanem élő vagy már csak emlékekben létező közösségek is. Bár némelyik teljesen elnéptelenedett, másokban még pislákol az élet. Ezek a települések kulturális és történelmi örökségként továbbra is fontos részei Magyarországnak – akkor is, ha egyre kevesebb az, aki ezt a helyszínen személyesen is megtapasztalhatja.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

Az első pesti lóvasút: forradalom a városi közlekedésben
Petőfi költeménye alapján készült képregény jelenik meg holnap