Te ismered a budapesti Anonymus-szobor legendáit?

Budapest egyik legtöbbet fényképezett, mégis titokzatos szobra a Városliget fái között bújik meg. Az arctalan, csuklyás alak, Anonymus sokak kameralencséjében szerepelt már, de csak kevesen ismerik a mögötte rejlő történeteket. A szobor nemcsak a magyar történelem egyik legfontosabb krónikását örökíti meg, hanem egy különös művészi történet főszereplője is.

Ki inspirálta Anonymus szobrát?

Ligeti Miklós még fiatal, feltörekvő szobrász volt, amikor lehetőséget kapott, hogy megformálja III. Béla király névtelen jegyzőjét – a Gesta Hungarorum című mű szerzőjét. A Gesta Hungarorum nagyjából a 12. század legvégén írodhatott, és a magyar történelemmel foglalkozik az őshazától egészen Géza fejedelemig, azaz az államalapítás előtti időszakig.

Nemcsak a múltat képviseli, a jelenben is nagy hatása van

Anonymus szobra több okból is különleges. Egy városi legenda szerint ugyanis szerencsét hoz, ehhez pedig csak a tollát kell megdörzsölni. Egy másik mende-monda szerint pedig az alkotói válságba került költők is ide menekülnek némi támogatásért és némi inspirációért, ha megakadnak az írásban, számolt be az infoneked.hu. Anonymus szobra nem csupán egy mesteri alkotás, hanem különleges szellemi jelkép is. Emléket állít a névtelen íróknak, a művészi nagyságnak, és azoknak az időtlen történeteknek, amelyeket nem mindig ismerünk, de mégis örökre velünk élnek.

A szobor mögötti történet

Az Anonymus-szobor, amelynek a legenda szerint csak meg kell dörzsölni a tollát, hogy szerencsét hozzon. Kiemelt kép: depositphotos.com

A Lelépő szerint a 19. század végén a szobor még csak tervezési fázisban járt, mikor a neves és már országosan ismert szobrász, Fadrusz János meglátogatta Ligeti műtermét. A látvány annyira megrendítette Fadruszt, hogy szó nélkül, sietve távozott onnan. Ligeti értetlenül és megdöbbenve figyelte, nem tudta, elutasítás, megvetés vagy értetlenség áll-e a dolog hátterében.

A valódi ok azonban csak később derült ki. Aznap délután, amikor a szoborbizottság tagjai sorra mondták el kritikus észrevételeiket, hirtelen berontott Fadrusz, és felháborodva kérdezte: „Mi ez a gyászos hangulat?”

Amikor meghallotta a negatív véleményeket, csöndre intette a szobrot ekézőket, és bevallotta, hogy azért ment el délelőtt úgy sietve, mert a szobor annyira lenyűgözte, hogy órákon át a Duna-parton sétált, ugyanis saját elmondása szerint próbálta „kiszellőztetni magából az irigységet”. Azt mondta, olyan kiválónak tartotta a fiatal művész munkáját, hogy nem tudta azonnal szavakba önteni érzéseit.

A történetet maga Ligeti idézte fel későbbi visszaemlékezésében. A történet tehát nem a versengésről szól, hanem a tehetség őszinte elismeréséről, ahogyan azt csak egy valódi művész képes kifejezni egy másik kivételes alkotás láttán. Az Anonymus-szobor azóta Budapest egyik legismertebb és legnépszerűbb köztéri alkotásává vált.

Ligeti Miklós annyira kötődött a művéhez, hogy azt kívánta, halála után az Anonymus-szobor alatt helyezzék végső nyugalomra. Bár ez nem teljesült, mivel végül a Fiumei úti sírkertben helyezték örök nyugalomra, de emléke és munkássága tovább él a Városliget árnyas ösvényein.

Érdemes elolvasni:

• Így menekült meg Vajdahunyadvár az elbontástól
• A Margitsziget elfeledett története
• Visszakapja híres szobrait a Honvéd Főparancsnokság épülete