A Margitsziget elfeledett története

A Margitsziget Budapest egyik legfontosabb közösségi helyszíne – de tudod, hogy alakult ki az évszázadok során?

A sziget elődjei a Duna hordalékának lerakódásával alakultak ki. A mai Margitsziget eredetileg több kisebb szigetből állt, amiket később mesterséges feltöltésekkel egyesítettek. Földrajzi adottságai miatt már a római korban is ismert volt. A középkorban „Nyulak szigeteként” emlegették és egyre nagyobb jelentőséget kapott mind az egyház, mind a királyi udvar számára, írja a Turista Magazin.

A sziget egyik legfontosabb történelmi vonatkozása IV. Béla király lányához, Árpád-házi Szent Margithoz kötődik. A tatárjárás pusztítása után IV. Béla fogadalmat tett, ha az ország megmenekül a mongol támadásoktól, lányát Isten szolgálatába adja. Margit így gyermekkorától kezdve domonkos apácaként élt a szigeten, ami akkor a kolostori élet központja lett, írja a Danubius Hotels. Életét az imának, önfeláldozásnak és a közösség szolgálatának szentelte. Margit halála után a sziget az ő nevét vette fel, emlékét ma is őrzik a szigeten található kolostorromok.

A török uralom alatt a sziget hanyatlásnak indult, épületei romossá váltak. A 18. században azonban az uralkodók ismét felfedezték az értékeit. A Habsburgok idején a Margitsziget a nádori birtok részévé vált és rendezett parkká alakították.

Az 1800-as években exkluzív üdülőhelyként szolgált. 1869-ben József főherceg kezdte el parkosítani a szigetet, ami látványos fejlődést hozott. Megépült a híres víztorony, ami ma is ikonikus eleme a sziget látképének. Ekkoriban kezdett el kialakulni a sziget pihenő- és rekreációs központi szerepe.

A Margitsziget egyik különlegessége a gyógyvize, amit a 19. század végén fedeztek fel, hogy jótékony hatással van az ízületi és mozgásszervi problémákra. A szigeten található a híres Thermal Hotel Margitsziget, ami a wellness-szolgáltatásai és gyógyvizes medencéi miatt igen népszerű a pihenni és gyógyulni vágyók körében.

Látnivalók a Margitszigeten

A Margitszigeten számos műemlék található, valamint a Domonkos kolostor romjai és a Szent Mihály-kápolna. A Szent Mihály-kápolna a Margitsziget egyik legrégebbi fennmaradt épülete, ami eredetileg a 12. században épült román stílusban. A kápolna egy kis dombon áll és bár többször átépítették, ma is őrzi eredeti középkori hangulatát.

A margitszigeti apácakolostor légifotón (Wikipédia)

A Margitszigeten található Művészsétány a magyar művészek és írók tiszteletére készült szoborsorozat. Itt olyan neves alkotók mellszobrai találhatóak, mint Ady Endre, József Attila vagy Kosztolányi Dezső.

A Bodor-kút a marosvásárhelyi eredeti kút másolata, ami különleges zenei mechanikával működött. A kút óránként zenélt és ma is emlékeztet a klasszikus építészeti remekműre.

A Margitszigeti zenélő szökőkút az egyik leglátványosabb attrakció. Vízsugarai a zene ritmusára mozognak, esti fényjátéka pedig különleges hangulatot teremt.

Természeti emlékek

A Margitszigeti vadaspark különleges lehetőséget biztosít a természet közelségének megtapasztalására. Az őshonos állatok bemutatásával a park különösen népszerű a családok körében.

A Margitszigeten számos évszázados fa található. Az egyik ilyen csodálatra méltó fa az a több mint 190 éves ősplatán, ami majdnem eléri a 40 m magasságot, a törzsének kerülete pedig 635 cm. A kápolna és romok közelében áll. Arany János tölgyei bár a költő nevét viselik, de nem alattuk írta versét. A sziget egyik legnevezetesebb facsoportja, ami a víztorony közelében látható. A hétvezér platán a Palatínus stranddal szemben áll. A fát az első világháborúban bombatalálat érte, gyökere viszont erős és életképes maradt, amiből hét törzset hajtott.

A virginiai mocsárciprus azért nevezetes, mert a gyökere a talaj fölé emelkedik, oszlopszerűen módosulva. Ez a 60 éves fa a Halastó patakja mellett tekinthető meg. A Szent Mihály kápolnát felkeresve megtaláljuk a százéves kínai páfrányfenyőt is. Budapest legidősebb példányai viszont azok a 210 éves fekete fenyők, amik a főút melletti sétány szélén állnak.

A Japánkertben a tó, a kőlámpások és a szimbolikus növényvilág igazi harmóniát sugároz. A benne található az a 3 darab kínai ős-mamutfenyő 1958. óta fejlődik és már szinte elérte a 20 m magasságot.

Ez is érdekelhet:

• Románia Csernobilja, amely megmérgezte a Tiszát
• A járvány, amely majdnem eltörölte az emberi civilizációt
• Öt zseniális magyar feltaláló, akikről méltatlanul keveset beszélünk