Mi alapján nevezik el a budapesti utcákat?

Budapest utcanevei nem csupán eligazodást segítő támpontok, hanem a város gazdag történelmének, kulturális örökségének és társadalmi változásainak lenyomatai is. Legyen szó a Mexikói útról, a Fillér utcáról vagy a Római sétányról, minden név mögött egy-egy történet, szokás vagy éppen praktikus döntés húzódik meg.

Mi köze a Mexikói útnak Mexikóhoz?

Sokan elgondolkodhattunk már azon, vajon miért hívnak egy budapesti utcát Mexikói útnak, vagy miért találunk egymás közelében Amerikai utat és Angol utcát Zuglóban. A Blikk beszámolója alapján a válasz egyszerű: legtöbbször semmi konkrét kapcsolat nincs a névadó ország és az utca között. Lénárd Judit helytörténész szerint az utcák elnevezése a mindenkori, területileg illetékes hatóság privilégiuma, és sokszor a névadás mögött egyszerűen a változatosságra való törekvés áll. Egy nagyvárosban előbb-utóbb elfogynak az egyedi, kötődést jelentő nevek, ezért gyakran más városok, országok neveit „másolják le”, ahogy az a Bécsben található Mexikoplatz esetében is történt.

A Bajza utcai megálló, Fotó: Mayer Jácint

Tematikus utcanévbokrok és kreatív elnevezések

Budapesten és más magyar városokban gyakoriak az úgynevezett utcanévbokrok, amikor egy adott területen több utca is egy témakörhöz kapcsolódó nevet kap. Ilyenek például az aradi vértanúk, költők, magyar vezérek, női nevek, virágok vagy éppen pénzhez köthető elnevezések (Fillér, Garas, Forint, Pengő). Ezek a „bokrok” nemcsak rendszert visznek a városképbe, de segítik a helyiek azonosulását is a környezettel.

A kreatív névadásnak más formái is vannak: egyes kerületekben településnevekről, virágokról, sőt, akár kitalált vagy azonosíthatatlan személyekről is elneveznek utcákat – utóbbiak a politikai viták elkerülése miatt is népszerűek.

A személynevek aránya és a nemek közötti különbség

A Daily News Hungary beszámolója szerint a budapesti közterületek 30%-a visel személynevet, ezeknek azonban 89%-a férfiakról, és mindössze 11%-a van nőkről elnevezve. Ez a jelentős aránytalanság az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott: több kerület is aktívan dolgozik a női névadók arányának növelésén. A II. kerületben például 2021-ben öt közterület kapott női nevet, Újbudán négy új utcát neveztek el a környékhez kötődő nőkről, Zuglóban pedig 2023-ban, a nemzetközi nőnap alkalmából három közterületet neveztek el kiemelkedő nőkről.

A lakók beleszólása és a névadás folyamata

A névadás általában javaslat alapján indul, a lakóknak pedig vétójoguk van, így a folyamat akár egy évig is eltarthat. Alapszabály, hogy élő emberről nem neveznek el közterületet, bár a történelem során – főleg diktatúrák idején – voltak kivételek (például az Oktogon egy ideig Mussolini tér volt).

Utcanevek, mint a város tükrei

A közterületek elnevezése nemcsak praktikus, hanem identitásteremtő, közösségformáló erő is, amelyben egyre nagyobb szerepet kap a társadalmi igazságosság és a történelmi emlékezet ápolása.

Érdemes elolvasni:

• Te ismered a budapesti Anonymus-szobor legendáit?
• Újranyit az Állatkert kedvenc látványossága
• A titokzatos budai fekete cica