Miközben a klímaváltozás egyre szárazabbá teszi Magyarországot, az ország mezőgazdasága alig használja ki az öntözés nyújtotta lehetőségeket. Az elmúlt évtizedekben látványosan nőtt az aszályos időszakok száma és intenzitása, mégis, az öntözött területek aránya szinte változatlan maradt.

Ez különösen szembetűnő annak fényében, hogy az ország természeti adottságai alapvetően lehetővé tennék a vízmegtartást és használatot, ám a gyakorlatban ennek csak töredékét hasznosítják.

A helyzet azért különösen aggasztó, mert a mezőgazdasági termelés szempontjából már most komoly károkat okoz a vízhiány, és a szakértők szerint a jövőben még gyakoribbá válnak majd a súlyos aszályos évek. A kérdés tehát adott: miért nem öntöz Magyarország, amikor egyre jobban szükség lenne rá?

A kép csak illusztráció. Forrás: Pixabay

Az aszály már nem csak nyári probléma

A klímaváltozás hatásai Magyarországon az utóbbi években egyre drámaibbá váltak. Az aszály már nem csak a nyári hónapok visszatérő problémája, hanem gyakran kiterjed az év más időszakaira is. Az elmúlt években már a téli hónapok csapadékhiánya, illetve a kevés hó miatt elmaradó olvadékvíz is hozzájárult ahhoz, hogy hosszabb időszakokra csapadékmentes, száraz periódusok alakuljanak ki.

Ezek a tendenciák pontosan egybeesnek azokkal a figyelmeztetésekkel, amelyeket a klímakutatók már évtizedek óta megfogalmaznak. Magyarország éghajlata fokozatosan eltolódik a szárazabb, aszályveszélyes irányba. Ehhez ráadásul társulnak a gyakrabban jelentkező hőhullámok is, amelyek tovább rontják a talaj vízháztartását.

Különösen ironikus, hogy miközben egyre gyakrabban szenvedünk vízhiánytól, rendszeresen előfordulnak olyan időszakok, amikor nagyobb mennyiségű víz érkezik az országba, például árhullámok formájában más országokból, vagy tavaszi nagy esőzések következtében. Ez a vízmennyiség azonban sokszor elfolyik ahelyett, hogy helyben felhasználásra kerülne.

A magyar mezőgazdasági öntözés helyzete

Az Agrárszektor.hu szerint hiába telt el több mint egy évtized, az öntözött mezőgazdasági területek mérete Magyarországon gyakorlatilag stagnál. Az adatok szerint 2011 és 2023 között az öntözött földek nagysága évről évre 100-120 ezer hektár között mozgott, minimális ingadozással.

Egyedül a 2022-es extrém aszályos év lóg ki a sorból, amikor több mint 133 ezer hektárt öntöztek meg legalább egyszer, de ez is csak kényszerreakció volt a csapadékhiányra.

A kép csak illusztráció. Forrás: Pixabay

Fontos hangsúlyozni, hogy ez az adat azoknak a területeknek a nagyságát mutatja, amelyeket legalább egyszer öntöztek az adott évben. Az igazán rendszeresen öntözött területek aránya tehát ennél is alacsonyabb. Összességében a teljes magyar mezőgazdasági termőterületnek mindössze 2-3 százalékáról beszélhetünk. Egy ilyen alacsony arány pedig régóta kritika tárgyát képezi mind hazai, mind nemzetközi szakmai körökben.

Tervek az aszályveszély ellen

A magyar kormányzat felismerte az aszályveszély súlyosságát, és az utóbbi időszakban több ígéretet is tett arra, hogy jelentősen növelni fogja a vízmegtartásra és öntözésre alkalmas infrastruktúrát. Az Agrárminisztérium illetékes államtitkára a közelmúltban bejelentette, hogy az elkövetkező három évben radikálisan bővítik az öntözhető területek nagyságát.

A tervek szerint a jelenlegi 200 millió köbméteres vízvisszatartási kapacitás három év múlva elérheti a 3 milliárd köbmétert is. Ennek köszönhetően a mostani 120 ezer hektáros öntözhető terület 400-500 ezer hektárra nőhet.

Ez valóban komoly előrelépést jelentene, különösen annak tükrében, hogy jelenleg a ténylegesen megöntözött terület évi 80-90 ezer hektár körül alakul. A cél tehát az, hogy Magyarország mezőgazdaságának vízigényét hosszú távon biztonságosan lehessen fedezni.

A program részeként különféle támogatásokkal próbálják ösztönözni a gazdálkodókat, hogy csatlakozzanak a fejlesztésekhez, illetve beruházzanak saját öntözőrendszerekbe. A kormányzat abban bízik, hogy az elkövetkező évek beruházásai látványos javulást hoznak majd az öntözési arányban.

Bár a tervek nagyszabásúak, a hazai agrárszakértők és gazdálkodók körében vegyes érzelmeket váltanak ki. Sokan emlékeztetnek arra, hogy az öntözés fejlesztése Magyarországon évtizedek óta ígéret szintjén létezik, miközben a tényleges beruházások lassan, nehézkesen haladnak.

A helyzetet tovább bonyolítja a vízjogi szabályozás, amely sok gazda számára túlbonyolított és nehezen teljesíthető feltételeket ír elő az öntözéshez szükséges engedélyek megszerzéséhez.

Ráadásul nem elég pusztán víztározókat és csatornarendszereket építeni, a fenntartható mezőgazdasági öntözéshez hosszú távú stratégiára és kiszámítható támogatási rendszerre lenne szükség, amely valóban biztonságot ad a gazdáknak. Egyelőre kérdéses, hogy a jelenlegi tervek mennyiben tudják ezt garantálni.

Érdemes elolvasni:

• Brutális hőség és jégeső: kánikulából csap át ítéletidőbe az ország
• Aggasztóan alacsony a Balaton vízszintje: máris 1 méter alatt áll a magyar tenger