Szuperszámítógép az autópályán? Ez a magyar autópályaszakasz már okosabb, mint hinnéd!

A magyar autópályák digitális korszakba léptek. Az M1-M7 közös budaörsi szakaszán egy új, mesterséges intelligenciára épülő közlekedési megfigyelőrendszert helyeztek üzembe. A projekt célja nem csupán a forgalom figyelése, hanem a jövő közlekedésének megalapozása, egy olyan világé, ahol az utak maguk is aktív résztvevői a forgalomnak.

A fejlesztés egyik kulcseleme a 800 méteres útszakasz mentén elhelyezett 39 különböző típusú érzékelő, radarok, LiDAR-ok, hőkamerák, optikai kamerák, amelyek valós időben gyűjtik az adatokat a közlekedésről. A másodpercenként akár 1,5 gigabájtnyi információt közvetlen optikai kapcsolaton keresztül továbbítják a Magyar Közút budapesti adatközpontjába. Itt egy nagy teljesítményű szuperszámítógép elemzi és modellezi a beérkező adatokat.

A Vezess.hu szerint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjármű-technológia Tanszékének munkatársai végezték a szenzorok kalibrálását és az MI-modellek betanítását. A projekt egy magyar-osztrák együttműködés, az úgynevezett Eureka Central System része, melynek célja, hogy a közutakból adatvezérelt, intelligens rendszerek váljanak nemcsak Budapesten, hanem hosszabb távon országszerte is.

M7-es autópálya. Forrás: Wikimedia Commons

Szuperszámítógép az autópályán: nem sci-fi, hanem valóság

A rendszer szíve a „digitális iker”: egy olyan digitális modell, amely valós időben tükrözi az adott autópálya útszakasz minden járművét és tereptárgyát. Ez nem pusztán vizuális élmény: a digitális leképezés lehetővé teszi az önvezető járművek és vezetőtámogató rendszerek életszerű tesztelését, minden eddiginél precízebb környezetben. A koncepció középpontjában nemcsak az áll, hogy az autók képesek legyenek „látni”, hanem az is, hogy kommunikáljanak az infrastruktúrával. Ha egy autó fékez vagy sávot vált, azt a többi jármű, de akár maga az útkezelő rendszer is azonnal érzékeli. Ez egy forradalmi szemléletváltás a forgalomszabályozásban: már nemcsak a táblák és lámpák, hanem az adatok is irányítanak.

A jelenlegi, 800 méteres okosútszakaszt hamarosan 1500 méteresre bővítik. Az autópálya fejlesztés célja: kiterjeszteni a tesztelési lehetőségeket, és megteremteni a jövő forgalomirányításának technológiai alapjait. A hosszú távú terv egy országos hálózat kiépítése, amely segíthet drasztikusan csökkenteni a balesetek számát, valamint gyorsabbá és biztonságosabbá teheti a közlekedést. Az új rendszer bevezetése összhangban van azzal a szabályozási változással, amely szerint minden új útépítéshez kötelező ún. építményinformációs modell (BIM) készítése. Ez nemcsak az építés során jelent segítséget, hanem az üzemeltetés, karbantartás és jövőbeli felújítások tervezésekor is.

A legfontosabb kérdés talán az: miért jó ez az autósoknak? A válasz egyszerű: biztonság, hatékonyság és kiszámíthatóság. Ha a járművek és az utak valós időben osztják meg egymással az információt, csökken a reakcióidő, nő a balesetek megelőzésének esélye, és gyorsabban reagálhatnak a forgalomszervezők váratlan helyzetekre. Bár korábban is voltak próbálkozások intelligens útszakaszok kialakítására, a mostani rendszer méretében és komplexitásában egyedülálló. A cél nem csupán az, hogy „lásson” az út, hanem hogy értelmezze is, amit lát, és ez a különbség alapjaiban formálhatja át a közlekedést.

Érdemes elolvasni:

• Sosem találnád ki, miért kell átépíteni Erdély egyik legcsodálatosabb útját
• Tele lesz pótlóbuszokkal Budapest: Több villamos és egy HÉV sem fog közlekedni