Többszáz év alatt épült várfalakat tártak fel Veszprémben

A Nemzeti Régészeti Intézet kutatói négy éve dolgoznak a veszprémi vár történelmének feltárásán.

A Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének munkatársai már lassan 4 éve folytatnak feltárásokat a veszprémi vár területén, amely során a középkori várfal és a kora újkori erődítésrendszer számos részletét sikerült azonosítani.

Az ezeréves veszprémi vár

A veszprémi vár a X-XI. században a hét dombra épült város egyik magaslatán, a Várhegyen alakult ki, írja a Veszpréminfo. A meredek, szakadékos hegyoldalak szélén körbefutó fal jelzi az egykori erődítményt, amelynek területén ma történelmi épületek magasodnak.

Az évszázadok alatt számos csata, ezt követően pedig nagy építkezések zajlottak itt, így a vár arca folyamatosan megújult, az adott korszak stílusának és az akkori igényeknek megfelelően átalakult. Ma művészeti és szakrális központ, számos templommal, patinás épülettel gazdagítva, ha elindulunk a felfedezésére a szecessziós Óváros térről.

Az időközben barokk arculatot kapott várnegyedben összpontosul ugyanis a város látnivalóinak zöme, remek kilátóhely és fontos programhelyszín is. Az ezeréves történelmi emlékek számos kiállítótérben, bemutatóhelyen és a vár bizonyos részein a mai napig fellelhetőek azok a kövek, sziklák, amelyek egykoron védték és otthont adtak Gizella királynénak is.

A veszprémi vár térképe. Kép: Nemzeti Régészeti Intézet/Facebook

Próbálták megerősíteni a falakat

A Nemzeti Régészeti Intézet régészei feltárták, az évszázadok során hogyan változott az ezeréves vár. „A kutatás jelenlegi állása szerint Veszprém várát a 14. század elejétől biztosan kőfal vette körül a Piarista Gimnázium udvarán talált várfalrészlet alapján. A Tejfalusy Ház nyugati oldalának pinceszintjén azonban még ennél is régebbi falszakaszt azonosítottunk, amely akár 12–13. századi is lehet” – írja a Nemzeti Régészeti Intézet közleményében Facebookon.

A feltárások során kiderült, hogy a kora újkor évszázadaiban különféle módszerekkel próbálták megerősíteni a várfalakat. A teljes felújítás helyett csak a hibák javítgatására volt kapacitás. „A 16. századi török ostromokat megsínylette a veszprémi vár, de mivel sem idő, sem pénz nem volt a teljes újjáépítésre, fa-föld szerkezetű sáncokkal erősítették meg a középkori várfalat, ezeket ugyanis ágyúdombnak is lehetett használni” – írják.

„Giulio Turco [császári hadmérnök] 1572. évi felmérésén megörökítette ezeket a cölöpökkel megerősített földhalmokat, például a Várhegy délnyugati sarkán, amely a feltárás során is előkerült és szerkezetét vizsgálhattuk” – írják.

Kép: Nemzeti Régészeti Intézet/Facebook

Később folytatták a munkát

A kutatás feltárta, hogy a 17. század folyamán újabb megerősítések készültek. Ezek nyomát őrzik a Várhegy északnyugati sarkán a Körmendy Ház pincéjében a ház alapjaként felhasznált ötszögletű bástya maradványai. A Kanonoki Ház udvaráról két, egymással párhuzamosan futó, de nem egykorú várfalrészlet került elő, amely arról árulkodik, hogy a középkori várfal külső oldalára ekkor egy újabb falat építettek, Így próbálták ellenállóbbá tenni a várnak ezt a részét a támadások ellen.

Az NRI régészei hozzátették, hogy a középkori várfalat a 18. századi barokk átépítéskor szinte mindenhol elbontották vagy felhasználták az épületekhez: vannak olyan épületek, amelyeknek a falába belefoglalták, máshol, mint a Körmendy Háznál is, alapfalként használták.

Ez is érdekelhet:

• Mi mindent rejthet még a Balaton mélye? Leletek és legendák nyomában
• Másolatnak hitték, kiderült, hogy majdnem 3 ezer éves a Magyarországon talált kard
• Bejutottak Kádár János titkos balatoni nyaralójába, ez fogadta őket