Varga Mihály olyan feltételeket sorolt fel a magyar euró bevezetéséhez, amelyek teljesítésétől jelenleg nagyon távol áll a gazdaság. Ráadásul korábban a kormány világossá tette, hogy gazdaságstratégiájuknak nem része a magyar euró, számukra a forint jobban megfelel.

Ezek a magyar euró bevezetésének feltételei

Miután tegnap a jegybank monetáris tanácsa változatlanul hagyta az alapkamatot 6,5%-on, Varga Mihály elnök sajtótájékoztatón válaszolt a kérdésekre, többek között a magyar euróval kapcsolatban. Az MTI tájékoztatása szerint “újságírói kérdésre az euró bevezetéséről azt mondta: a magyar gazdaságnak elemi fontosságú teljesíteni az euró bevezetésének feltételeit, ha ezek belátható közelségbe kerülnek, akkor érdemes a bevezetési pályát meghatározni.”

Így nézne ki egyébként a magyar euró – próbaveret 2004-ből, EU-s csatlakozásunk évéből (kapcsolódó cikkünket alább találod):

Az ATV részletesebben is tájékoztatott a jegybankelnök által említett feltételekről, melyek az alábbiak:

• tartósan alacsony infláció,
• alacsony költségvetési hiány,
• árstabilitás,
• stabil növekedés.

Varga szerint ha ezek teljesülnek, még akkor is csak megfontolni érdemes az euró bevezetését, amiről nyilván nem a jegybank, hanem a mindenkori kormány dönt majd. Orbánék világossá tették, hogy nem kívánják felváltani a forintot (bár a reálgazdaság néhány területén, például az ingatlan adás-vételek kapcsán ez már megtörtént). Ezzel szemben kihívója, a nem kormánypárti közvélemény-kutatásokat hónapok óta vezető Magyar Péter egy tavalyi interjúban azt mondta a Bloombergnek, hogy az euró bevezetése felé terelnék hazánkat amennyiben 2026-ban bizalmat kapnak.

• Így néz ki a magyar euró – de hogy létezhet egyáltalán ilyen érme?

Bulgária, Horvátország már megelőzött minket

A jegybankelnök által vázolt feltételek teljesítésétől egyébként jelenleg nagyon távol van Magyarország. Az idei infláció 3,2% és 5,2% közé várható, a költségvetési hiánycélt néhány hete emelték 3,7%-ról 4,1%-ra (sőt, Nagy Márton miniszter arra büszke, hogy most épp Kínából vettek fel majdnem 600 millió euró adósságot). Árstabilitás tekintetében szintén rosszul állunk, annak tartós elérését jövőre vagy inkán 2027-re várják a szakértők. A gazdasági növekedés minden várakozást alulmúló, a legtöbb előrejelzés szerint 1% alatti lesz, de ha beütnek a trumpi vámok, akkor akár recesszió is lehet.

Miközben tehát a magyar gazdaság távol áll az euró bevezetésétől (és a jelenlegi kormány alatt erre szándék sincs), Bulgária jövő januártól használja az uniós fizetőeszközt, miközben utánunk 3 évvel csatlakoztak csak EU-hoz. Horvátország 2023 óta használja az eurót, míg Ausztriában, Szlovákiában és Szlovéniában lassan évtizedek óta az a fizetőeszköz. A környéken marad tehát a nem EU-tag Ukrajna, Szerbia és Románia euró nélkül.

Olvass tovább nálunk:

• Mi lesz a vendégmunkásokkal? Kínai cég jelentett be váratlanul halasztást magyarországi gigaprojektje kapcsán
• Az Európai Bizottság szerint Magyarország versenyképessége a legalacsonyabb az EU-ban

Még több gazdasági témájú cikkhez pedig kattints.