Gondot okozhat-e az oroszok csernobili jelenléte? A nukleáris mérnök válaszol
Öt héttel ezelőtt az emberiség történetének legsúlyosabb nukleáris katasztrófájának helyszínéül szolgáló Csernobilt orosz csapatok foglalták el. Néhány héten belül elment az áram az erőműben, így a bent fogva tartott ukrán munkások százait veszélyeztette a radioaktív por, a környező radioaktív növényekből álló erdő pedig lángokban állt.
A múlt héten aztán még rosszabb hír jelent meg: a Science magazinban megjelent jelentés szerint, amelyet a New Scientist egyik forrása is megerősített,
a térségben tartózkodó orosz csapatok kifosztottak egy sugárzásfigyelő laboratóriumot Csernobil faluban és piszkos bomba létrehozására felhasználható tárgyakat vittek magukkal – ez egy hagyományos robbanóanyagok radioaktív anyagokkal való keverésével létrehozott fegyver.
Anatolij Noszovszkij, a kijevi atomerőművek biztonsági problémáival foglalkozó intézet (ISPNPP) igazgatója a Science-nek nyilatkozva arról számolt be, hogy a csernobili létesítményben még veszélyesebb anyagok vannak, amelyek „sorsa ismeretlen számunkra”.
Ezen anyagok között találhatók a 35 évvel ezelőtti, negyedik blokk olvadásából származó, még mindig intenzíven radioaktív minták, valamint a Noszovszkij által „erőteljes gamma- és neutronsugárzási források”- nak nevezett eszközök, amelyeket különböző tesztek elvégzésekor használnak.
Bármilyen ijesztően hangzik is, a szakértők szerint nincs sok ok az aggodalomra – legalábbis nem több, mint eddig volt.
A laboratóriumokban és az irodákban könnyen elérhető radioaktív műszerek „főleg az észlelőberendezések kalibrálásához használt anyagok” – mondta a New Scientistnek Bruno Merk professzor, a Liverpooli Egyetem nukleáris mérnöki számítástechnikai modellezési tanszékének tagja.
„Ezeket a radioaktív eszközöket bármely kórházból el lehetne lopni. Bármikor előfordulhat, hogy valaki besurranjon és eltulajdonítson valami ilyesmit. Nem látom, hogy a kockázat nagyobb lenne, mint az oroszok megszállása előtt” – magyarázta.
„Ha plutónium heverne az irodákban, akkor súlyosan megszegték volna a nemzetközi szennyezési törvényeket. A NAÜ (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) egyértelmű szabályokat ír elő az ilyen esetekre és ez nem tűnik valószínűnek.”
Míg Oroszország korábban tagadta, hogy erői veszélybe sodorták volna az Ukrajnán belüli nukleáris létesítményeket, az ukrán tisztviselők elítélték a Csernobil környéki csapatok „felelőtlen” tevékenységét.
„A nukleáris biztonsággal összefüggésben az orosz katonák felelőtlen és szakszerűtlen lépései nemcsak Ukrajnára, hanem európaiak százmillióira is nagyon komoly veszélyt jelentenek”
– tette közzé Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes Telegram-fiókjában a Reuters szerint.
„A régi és rosszul karbantartott orosz fegyverek üzem körüli szállítása azzal a kockázattal jár, hogy megsérül a megsemmisült negyedik blokk reaktorát védő szarkofág, ami elkerülhetetlenül ahhoz vezetne, hogy a légkörbe jelentős mennyiségű radioaktív por és szennyeződés kerüljön nem csak Ukrajnában, de más európai országokban is.”
Eközben az ostromlott erőmű belsejéből származó jelentések egy kibontakozó humanitárius válságról árulkodnak. A dolgozók 24 órás műszakokat kénytelenek vállalni és korlátozott hozzáféréssel rendelkeznek az olyan alapvető szükségleti cikkekhez, mint az élelmiszer és a gyógyszerek.
Folyamatban vannak az erőfeszítések Ukrajna több ezer más nukleáris telephelyének biztosítására – bár „sok olyan radioaktív forrás van, amely senkinek a radarján nincs…még Ukrajna radarján sem” – mondta Vitalij Fedcsenko, a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet nukleáris biztonsági szakértője a Science-nek. .
Ennek ellenére Merk azt mondta a New Scientistnek, hogy a csernobili eszközökből épített piszkos bomba veszélye továbbra is alacsony:
„Rengeteg radioaktív forrás van szerte a világon” – mondta Merk.
“Ha valaki piszkos bombát akar építeni, annak van egyszerűbb módja is.”
