Lavrov külügyminiszter szerint a NATO hadban áll Oroszországgal

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Ukrajna elleni orosz agresszió háború 61. napján tartott beszédében azt mondta, hogy az Ukrajnába irányuló folyamatos utánpótlás- és fegyverszállítások azt jelentik, hogy a NATO-szövetség úgy pozicionálta magát, mint aki “lényegében háborúban áll Oroszországgal”, és azzal vádolta a szervezetet, hogy “olajat önt a tűzre”.

A diplomata egyúttal óva intett egy harmadik világháború kirobbantásától, és azt mondta, hogy a nukleáris konfliktus veszélyét “nem szabad alábecsülni”.

Lavrov szerint a nyugati országok által szállított fegyverek “legitim célpontok lesznek”, és hozzátette, hogy az orosz erők már csapást mértek fegyverraktárakra Nyugat-Ukrajnában, írja a SkyNews.

“Mindenki azt a varázsigét szavalja, hogy semmiképpen sem engedhetjük meg a harmadik világháborút”

– mondta Lavrov úr az orosz televíziónak adott széleskörű interjúban. Az ukrán vezetőket azzal vádolta, hogy provokálták Oroszországot azzal, hogy a NATO-t kérték fel a konfliktusba való bevonásra.

Lavrov folytatta:

“A NATO lényegében egy meghatalmazott útján háborút folytat Oroszországgal, és felfegyverzi ezt a meghatalmazottat. A háború háborút jelent.”

Az orosz külügyminiszter bizonyára elfelejtette, hogy Oroszország az agresszor, és az ukrajnai konfliktus, amely 1945 óta a legnagyobb támadás egy európai állam ellen, több ezer halottat vagy sebesültet követelt, városokat tett romhalmazzá, és több mint ötmillió embert kényszerített arra, hogy külföldre meneküljön.

A háború Ukrajna élelmezését is veszélybe sodorta, hiszen a konfliktus “jelentősen megzavarta” az ukrán mezőgazdasági termelést, a 2022-es gabonatermés valószínűleg mintegy 20%-kal lesz kevesebb, mint 2021-ben.

Lavrov korábban azt is állította, hogy

“jelentős” a kockázata annak, hogy a konfliktus atomfegyverekig fajul.

Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter azonban bravúrosnak minősítette a megjegyzéseket, és Lavrov interjúja után a Twitteren azt írta:

“Ez csak azt jelenti, hogy Moszkva érzi a vereséget”.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki Kijevben járt, elmondta,

“a Kijevért vívott csatát megnyerték”, de figyelmeztetett, hogy vannak Ukrajna más részei is, ahol az orosz erők “továbbra is atrocitásokat követnek el”.

Lavrov azt is mondta, hogy csak “olajat önt a tűzre” a NATO, mivel megvédi a jóval kisebb haderővel és gazdasággal rendelkező Ukrajnát. Ez egy elég sajátos álláspont, hiszen a “tüzet” Moszkva okozta, és Oroszország nem várhatja el, hogy karba tett kézzel nézze végig a világ, ahogy teljesen elpusztítják Ukrajnát és az ukrán népet.

Hétfőn írtunk arról, hogy melyik öt ország fordít a legtöbbet a katonai kiadásokra: ebben Oroszország csupán az ötödik helyet foglalja el. Részletek itt.

ENSZ

Eközben Antonio Guterres ENSZ-főtitkár, aki humanitárius tűzszünetet szorgalmaz Ukrajnában, a tervek szerint a mai nap folyamán Moszkvában találkozik Vlagyimir Putyinnal, majd csütörtökön Volodimir Zelenszkijjel.

Az orosz RIA hírügynökség szerint a moszkvai tárgyalásokon a háborúban súlyosan megrongálódott Mariupol városa is szóba kerül.

Egyesült Királyság

Az Egyesült Királyság közölte, hogy páncélozott járműveket, több mentőautót és további finanszírozást küld az ukrán orvosok képzésére.

James Heappey fegyveres erőkért felelős miniszter azonban azt mondta, nem elkerülhetetlen, hogy Oroszország elfoglalja a keleti Donbasz régió egyes részeit, ahová Moszkva mostanában összpontosítja erőfeszítéseit.

A Sky Newsnak nyilatkozva azt mondta, hogy

a régió “rendkívül nehéz dió lesz az oroszok számára”, és “minden esély megvan arra, hogy az ukránok elintézik őket”.

Egyesült Államok

Hétfőn az Egyesült Államok közölte, hogy ismét növelni fogja az Ukrajnába küldött katonai felszerelés mennyiségét.

A külügyminisztérium sürgősségi nyilatkozatot használt fel arra, hogy jóváhagyja 165 millió dollár értékű lőszer, köztük tüzérségi lőszerek eladását az ágyúkhoz, harckocsikhoz és gránátvetőkhöz. Azt is közölte, hogy több mint 300 millió dolláros finanszírozást biztosít további készletek vásárlásához.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter pedig úgy tűnt, hogy az Egyesült Államok tágabb stratégiai céljainak eltolódását jelzi, amikor a bejelentés után azt mondta, hogy miközben az USA azt szeretné, hogy Ukrajna szuverén, demokratikus ország maradjon, “Oroszországot olyan mértékben gyengíteni akarja, hogy ne tudjon olyan dolgokat tenni, mint például Ukrajna lerohanása”.