Államháztartási hiány és a különadók
Megtörtént az, amire az elemzők számítottak. Csütörtökön a kormány bejelentette a legújabb különadó „csomagot”. A kommunikáció ugyan az, hogy a kormány rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoz létre és az intézkedésekből befolyó bevételek ezekbe az alapokba kerülnek. Ne áltassuk magunkat, ezek az intézkedések a költségvetés idei egyenlegének megtartása érdekében kerültek bevezetésre.
Már februárban látszott, hogy a választásokat megelőző „pénzeső”, az árstop stb. komoly lyukat üt a költségvetésen. Sajnos
április végére teljesült a éves költségvetési hiány több mint 80%-a, négy hónap alatt az államháztartás hiánya közel 2.640 milliárd forintra emelkedett.
A kormány nem engedhette, hogy a költségvetési hiány tovább növekedjen, ezért lépnie kellett. Véleményem szerint ez áll a május 26-án bejelentett különadócsomag mögött, és ez a lépés egyben kormányzati beismerése is annak, hogy igen csak sok pénzt szórtak szét 2022-ben is.
A piaci szereplők jelentős része tisztában volt azzal, hogy hamarosan kiigazító lépések lesznek. Afelől sem volt kétség, hogy ez – az elmúlt több mint 10 év gyakorlatához hasonlóan – jelentős mértékű különadó kivetéssel jár. Egyedül az érintett ágazatok listájában nem volt teljes a konszenzus.
Ezért is figyelemre méltó a piac bejelentésre tett negatív reakciója. Csütörtökön volt olyan időszak, amikor a BUX majdnem 10%-ot zuhant és a napot végül 5%-ot meghaladó eséssel zárta. A forint árfolyama szintén nagyot esett, volt amikor az euróhoz képest 397 közelében is járt, de végül 394-en megállt.
Mi van a különadó csomagban, ami ilyen komoly piaci reakciót váltott ki?
Az idei és a jövő évet érintő csomag a vártnál sokkal nagyobbra sikerült. Az sem meglepő, hogy a különadókból várható bevétel egy jó része a pénzügyi szektorból (bankok, biztosítók stb.) érkezik. Csatlakoznak ehhez a kereskedelmi láncok, telekom cégek, légitársaságok, az energiaipari és kereskedő cégek.Kétségtelenül, még ha közvetve is, az intézkedések következményei minket terhelnek majd.
A pénzügyi szektort már most is jelentős extra adó terheli, amit csak tetéznek a most bevezetett intézkedések.
Ennek következtében valószínűleg drágulnak a banki szolgáltatások, potenciálisan szűkülhet a hitelkínálat, csökkenthetik a bankok fejlesztési és digitalizálási képességeit stb. Hasonló a helyzet a többi szereplőnél is.
Az különadó okozta veszteségeket részben vagy teljesen – valószínűleg burkoltan – de áthárítják az ügyfelekre/vásárlókra.
Minden bizonnyal költségracionalizációs lépéseket tesznek. Csökkentik, vagy teljesen befagyasztják a beruházási/fejlesztési terveiket, elbocsátások várhatók, esetlegesen részben, vagy teljesen leépítik a magyarországi működésüket. Ráadásul amikor ilyen intézkedéseket hoznak, még csak nem is tehetünk szemrehányást nekik, hisz a kormány is tervez ilyen lépéseket (beruházás befagyasztás, elbocsátások stb.), amiket szintén ma jelentettek be.
Mit jelent ez az ország hitelminősítési besorolásával kapcsolatban?
Az elmúlt közel 12 évet tekintve a kormány jó eredményekkel rendelkezik a válságkezelés tekintetében. Amikor kellett, meghozta a szükséges intézkedéseket – még ha sokszor ezek unortodoxok is voltak – és azokat következetesen végre is hajtotta. A hitelminősítőknél ez egy pozitív szempont.
A kormányt segíti az is, hogy a hitelminősítők felülvizsgálata csak az év vége felé várható. Eszerint, ha a kormányintézkedések hatásai pozitívnak mutatkoznak és a nemzetközi helyzet is stabilizálódik, jó eséllyel elkerülhetjük a leminősítést.
Ez is egy érv, ami miatt fontos volt, hogy a kormány mihamarabb intézkedéseket vezessen be az államháztartási hiány megfékezésére. A jó minősítés ugyanis fontos. Hatással van többek között arra, hogy a hitelezési, befektetési, kötvény stb. ügyletek milyen feltételekkel (kamat, időtartam) jönnek létre. A kormánynak nem érdeke, hogy az államadósság szerkezeti átalakításával kapcsolatos eredményeit – erről részletesen itt írtunk Elvesztettük az államadósság elleni szabadságharcot?– semmissé tegye.
EU reakció
Rossz hír, hogy újabb kötelezettségszegési eljárást indíthat az EU Magyarország ellen a most bejelentett, államháztartási hiányt javító intézkedési csomag miatt. Mivel az adózás tagállami hatáskör, így a különadókkal kapcsolatban valószínűleg semmi nem változik.
Az üzemanyagárral kapcsolatos intézkedés – a magyar rendszámú autók alacsonyabb árat fizetnek, mint a külföldiek – azonban uniós alapjogot és más uniós jogszabályokat is sért, így azzal kapcsolatban várható eljárás.
A reklámadóval évekkel ezelőtt már próbálkozott a kormány, melyet az akkor indított kötelezettségszegési eljárások miatt visszavont.
A kötelezettségszegési eljárások évekig is eltarthatnak. Így elképzelhető, hogy addigra a most bevezetett intézkedések már nem is lesznek hatályban. Az ezekből addig befolyt jövedelem viszont az állam zsebében marad.
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Egy tokaji szálloda is bekerült Európa legjobbjai közé
Oroszország állatkerti állatokat adott Észak-Koreának a katonákért cserébe
Magyar származású hírességeket idéz meg egy lenyűgöző animációs kisfilm
Ismét adventi vonatokkal utazhatunk a bécsi és zágrábi karácsonyi vásárokra
Egy rabszolga előzhette meg Magellánékat a Föld megkerülésében
Ez a 2 centiméternél is kisebb fosszília lehet a hiányzó láncszem az evolúcióban