Milyen az élelmiszerellátás biztonsága a háború sújtotta Ukrajnában?
Már az orosz-ukrán háború kezdete előtt mintegy 1,5 millió ember kényszerült elhagyni otthonát, a közel nyolc éve tartó konfliktus következtében a keleti területeken és körülbelül 1,1 millió ember szorult élelmiszer- és megélhetési segélyre. A COVID járvány csak tovább rontott a helyzeten, a bizonytalan élelmiszer-ellátás tehát már a háború kitörése előtt is jelen volt Ukrajnában. A háború a válságot csak tovább mélyítette.
Az alapvető termékek, köztük az élelmiszerek árai jelentősen emelkedtek az országban. Különösen azokon a területeken, ahol aktív harc folyik. Áprilisban a búzaliszt ára 17%-ot emelkedett, a hajdina 27%, a köles pedig 35%-al lett drágább. Más termékek árai, így pl. sertéshús, tej, vaj, cukor és étolaj esetében is jelentős, 7-13% közötti növekedést figyelhetünk meg. Egy átlagos ukrajnai lakos vásárlóereje kb. 40%-al csökkent és ezzel arányosan jelentősen visszaesett a lakosság élelmiszerhez jutási lehetősége is. A háború okozta globális élelmiszerválsággal itt foglalkoztunk Az ukrajnai háború okozta élelmiszerválság ki tehet a több százmillió éhezőről és mi a megoldás
A konfliktus következtében júniusban Ukrajna teljes lakosságának mintegy 14%-a (6,3 millió ember) kényszerült otthona elhagyására. A kitelepített szegény háztartásokat súlyosan érinti a vagyonuk és a jövedelemtermelő tevékenységük elvesztése, amelyek az élelmezésbizonytalanság súlyosabb szintjét eredményezik. Ezek az emberek folyamatos segítségre szorulnak!
Megállapították, hogy az élelmiszer-ellátás bizonytalansága gyakoribb a belső menekültek körében (54%), mint a helyi lakosságéban (23%). A belső menekültek közül a keleti (62%) és a déli (59 %) régióban élők élelmezése volt a leginkább bizonytalan. Országos szinten azok a háztartások mutatták a legmagasabb szintű élelmezésbizonytalanságot, amelyek kitelepültek és elszakadtak háztartásuk többi tagjától (56 %).
Májusig a FAO felmérésére válaszolók 34%-a nem rendelkezett jövedelemmel és folyamatos támogatásra szorult alapvető szükségletei kielégítéséhez.
További kihívások
- A vidéki háztartások és kistermelők, akik jelentősen hozzájárulnak az ország mezőgazdasági termeléséhez, továbbra is szenvednek a háború következményeitől. Az emelkedő árak következtében ugyan rövid távon növekednek a bevételeik, azonban a magas termelési költségek és az ellátási lánc nehézkes működése okán a jövedelmük igazából csökken.
- Becslések szerint, a 2022-es őszi növényekkel beültetett terület mintegy 20%-át nem lehet betakarítani a közvetlen pusztítás, a táblákhoz való korlátozott hozzáférés, a munkaerőhiány és/vagy a gazdasági erőforrások hiánya miatt. Hasonlóképpen, az országos terméshozamok az átlagos szinthez képest körülbelül 10%-al csökkennek a műtrágyák késleltetett, vagy elmulasztott kijuttatása, valamint a kártevők és betegségek elleni védekezés hiánya miatt.
- Attól függően, hogy a háborúnak mikor lesz vége, előzetes becslések szerint a 2023-as várható termés legalább 30%-al lesz kevesebb, mint a 2021-es.
- Ukrajna Agrárpolitikai és Élelmezésügyi Minisztériuma szerint június elejéig 14,2 millió hektáron vetettek be tavaszi növényt. Ez 19,4%-al kevesebbet, mint tavaly!
- A termesztők mintegy 25 százaléka nem rendelkezik növényvédő szerekkel.
- A háztartási és kereskedelmi termelők nem jutnak elegendő üzemanyaghoz a mezőgazdasági termeléshez és szállításhoz. Az üzemanyaghiány befolyásolja a betakarítást is.
- A termelők költségei (vetőmagok, kemikáliák, üzemanyagok) ugrásszerűen, átlagosan 40-45%-al emelkednek.
Mit tesz a FAO, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete?
Ahogyan az élelmiszerekhez való hozzáférés, a termelés és az élelmiszerek általános elérhetősége romlik, a mezőgazdaság és az élelmiszer-ellátási láncok működésének megerősítésére irányuló erőfeszítések kulcsfontosságúak lesznek az élelmiszerválság elkerülésében 2022-ben és 2023-ban.
Ezért a FAO frissített “Gyorsreagálási Terve” értelmében közel 116 millió dollár támogatást igényelt, amivel 2022. december végéi közel 1 millió kis- és közepes termelőt támogathasson az élelmiszerek hozzáférhetőségének javítása érdekében.
Az ukrán gazdák gondoskodnak saját maguk, közösségük és szerte a világban több millió ember élelmezéséről. Ebben a szezonban Ukrajna várhatóan 60 millió tonna gabonát takarít be. Az alacsony export azonban nem teszi lehetővé a szabad tárhely megnyitását az új betakarításhoz, hiszen a magtárak kapacitásának 30%-a még a tavalyi terméssel van feltöltve.
Egy új, Japán által finanszírozott 17 millió dollár értékű projekt keretén belül a raktározási problémát úgy kezelik, hogy polietilén gabonahüvelyeket, gabona be- és kirakodó gépeket biztosítanak a kistermelőknek és különféle moduláris tárolókonténereket a közepes méretű termelőknek. A projekt Ukrajna 10 régióját – az ország keleti, középső, déli és északi részéből – foglalja magában.
Június 29-ig a FAO már több mint 75.000 embert segített a mezőgazdasági sürgősségi támogatással, beleértve a vetőburgonya és zöldségmagok szétosztását, valamint a készpénzes támogatást. Az elkövetkező hetekben további 44.000 embert támogatnak abban, hogy zöldséget, gabonanövényeket, tejet, húst és tojást termelhessenek önellátásra, esetleg eladásra.
Érdemes elolvasniEXKLUZÍV: helyszíni információink a kárpátaljai élelmiszerhelyzetről!
És a többi civil szervezet?
Július első két hetében több mint 1,8 millió emberhez jutott el élelmezési és megélhetési segítség. Az igények folyamatosan érkeznek, ezeket folyamatosan igyekeznek kielégíteni. A humanitárius szervezetek is folyamatosan ellátják a rászorulókat havi élelmiszercsomaggal és rendszeres meleg étellel.
Az ukrán hatóságok által nem ellenőrzött területeken gondot jelent a humanitárius segítségek célba juttatása, az élelmiszersegély és megélhetési támogatási igények akadálytalan kielégítése.
Az élelmiszer-bizonytalanság legmagasabb szintje a háború által közvetlenül érintett területeken van. Különösen a keleti, déli valamint északi régiókban. Ilyen például Luhanszk ahol a lakosság 56%-a, Harkiv (50%), Herszon (46%) vagy épp Donyeck, ahol 45% érintett. Ezekben a régiókban minden második háztatásnak bizonytalan az élelmezése. Ezekre a helyekre a humanitárius segítség is sokkal nehezebben jut el.
Míg a vidékiek képesek némi élelmiszert termelni, a városi lakosságnak lényegesen nehezebb a helyzete.
Az élelmiszer mellett a víz- és energiahiány is komoly problémákat okoz. Az anyatej-helyettesítő tápszerek és a tiszta víz hiánya hozzájárul az akut alultápláltság növekedéséhez, valamint súlyos, fertőző betegségek kockázatát jelenti a csecsemők és gyermekek számára.
A Mariupolhoz hasonló területeken a vízi infrastruktúra pusztulása a lakosságot a kolera és más, víz által terjedő fertőző betegségek kockázatának tette ki, miközben hiányoznak az alternatív víztisztító anyagok, gyógyszerek és a lerombolt egészségügyi létesítmények.
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon
Elképesztő: a gízai nagy piramisnak nem 4, hanem 8 oldala van
3200 évvel ezelőtt több civilizáció is egyszerre, rejtélyes módon hullott szét