Szerbia és Koszovó újra destabilizálhatja a Balkánt?
Szerbia és Koszovó vezetőinek csütörtökön nem sikerült megegyezniük a közöttük régóta fennálló vitás kérdésekben, amelyek fokozzák a feszültséget a Balkánon, és tovább növelik Európa instabilitását az ukrajnai háború alatt – mondta az Európai Unió külpolitikai főképviselője.
Aleksandar Vučić szerb elnök és Albin Kurti koszovói miniszterelnök megbeszélést folytatott Brüsszelben azon a találkozón, amelyre az EU vezető diplomatája szerint „válságkezelési módban” került sor.
Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője a találkozó után bejelentette: „ma nincs megállapodás”.
Elmondta, hogy Kurti és Vucic hozzájárult ahhoz, hogy az elkövetkező napokban további egyeztetéseket folytassanak, hogy felgyorsítsák az 1998-99-ben háborúban álló országaik közötti kapcsolatok normalizálásának folyamatát.
Koszovó Szerbia egykori tartománya, amely megtagadta az ország 2008-as függetlenségi nyilatkozatának elismerését. A NATO által 1999-ben végrehajtott beavatkozás véget vetett a szerb erők és a koszovói szeparatisták közötti harcoknak, és megállította Belgrád véres fellépését a koszovói albánok ellen.
Az EU szoros felügyelete kíséri az évek óta tartó tárgyalásokat, melyek célja a két ország diplomáciai közeledése, mondván, ez az egyik fő előfeltétele Koszovó és Szerbia esetleges uniós tagságának. A csütörtöki találkozó célja „az volt, hogy csillapítsa az ellentéteket” – mondta Borrell.
A Szerbia és Koszovó közötti feszültség a múlt hónap végén újra fellángolt, amikor Kurti kormánya kijelentette, hogy a szerb személyazonosító okmányok és a gépjárművek rendszámtáblái a továbbiakban nem lesznek érvényesek Koszovó területén.
Szerbia az elmúlt 10 évben ugyanazokat az intézkedéseket hajtja végre a Szerbiába átlépő koszovói állampolgárok esetében, mondván, hogy ha figyelembe venné a koszovói rendszámtáblákat és dokumentumokat, az azt jelenti, hogy független országként ismeri el Koszovót.
A főként Észak-Koszovóban élő szerb kisebbség dühödten reagált a javasolt változtatásra, útlezárásokat állítottak fel, beindították a légiriadó-szirénákat, és a levegőbe, később a koszovói rendőrök irányába is lőttek. Az incidensben senki sem sérült meg.
A nyugati nyomásra Kurti egy hónappal, szeptember 1-re halasztotta az intézkedés végrehajtását, amikor ismét heves összecsapások várhatók, ha addig nem születik kompromisszum.
„Európa szempontjából kritikus időszakban vagyunk” – mondta Borrell.
“Ukrajna orosz inváziója után drámai és nagyon veszélyes pillanat előtt áll kontinensünk – ez nem a feszültség fokozódásának a pillanata.”
„Itt az ideje, hogy megoldást keressünk a régóta fennálló problémákra” – tette hozzá.
Egy Instagramon közzétett rövid videóban Vucic azt mondta, hogy pénteken beszédet intéz a nemzetéhez.
„Nehéz nap áll mögöttünk, nehéz volt minden szerb állampolgárnak, egész országunknak” – mondta Vučić.
„Nem mondhatom, hogy sikeresen végződött. De remélem és kívánom, hogy valami csoda folytán kompromisszumos megállapodásra jussunk az előttünk álló napokban.”
Szerbia szövetségesei, például Oroszország és Kína sem ismeri el Koszovó függetlenségét, amelyet az Egyesült Államok és a legtöbb nyugati állam támogat.
Nyugaton attól tartanak, hogy Oroszország ukrajnai háborúja hasonló lépésre ösztönözheti Szerbiát Észak-Koszovóban, ami tovább destabilizálná a Balkánt.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/08/01/szerb-koszovoi-konfliktus-moszkva-is-megszolalt-es-szamonkerte-az-eu-t/” ][/hm_embed]
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Újra látható lesz a Budavári Palota északi szárnyán a Hungária szoborcsoport
Putyin szerint az ukrajnai háború globális méreteket ölthet
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon