Milyen télre készüljünk: fázni fogunk vagy tönkre megyünk?
Mostanra talán sikerült már kicsit felocsúdnunk a várható resziszámlánk okozta sokkból. Sokan gondolom még nem tudják, hogyan fogják előteremteni a pénzt a hatalmasra duzzadt energiaszámlákra.
Emellett még azon is aggódnak, lesz-e egyáltalán elég gáz, vagy még fagyoskodnunk is kell? Gondolom nem csak én szeretném tudni, hogy mire készüljünk, marad-e pénz élelemre, ruhára stb. miután kifizettük a rezsiszámlákat.
Bízhatunk valakiben?
Nem egyedüliként ott tartok, hogy már a felét sem hiszem el annak, amit a médiában látok, olvasok ebben a témakörben. A szakemberek nem értenek egyet jó pár dologban, a kormánynak pedig szintén nehéz hinni. A választások előtt még azt hallottuk, hogy a Fidesz megvédi a rezsicsökkentést. Még június végén is azt nyilatkozta Orbán Viktor, hogy „a rezsicsökkentést akkor is megvédjük ha háború van”. Még 1 hónap sem telt a nyilatkozata után, és eltűnt a rezsicsökkentés.
Persze emellett mostanra sok minden más is kiderült:
- a rezsicsökkentés visszavonása, ellentétben a kommunikációval, nem „csak” a lakosság 25%-át érinti, hanem 60%-80%-át;
- az áramszámláinkon eddig azt láttuk, hogy „mennyit” takarítottunk meg. Arról azonban nem volt kommunikáció, hogy az elmúlt több mint 10 évben mennyit nyert a költségvetés a rezsicsökkentésen. Ugyanis a számlán a 2012-es árhoz viszonyították a „megtakarításunkat”, azonban 2013-tól jelentősen csökkent a világpiaci ár. Mi kaptunk egy kb. 25%-os árcsökkenést, míg a költségvetés 40%-50%-ot takarított meg. A kormány mindebből származó politikai előnyét még számba sem vettük.
Rezsicsökkentés
Önmagában ezzel nem lett volna gond, ha nem mindenkire lett volna érvényes. Míg az átlag családok alig pár ezer forintot spóroltak, addig a tehetősek ennek sokszorosát, hisz az ingatlanjaik fűtése, világítása így lényegesen olcsóbb volt.
Ha szociális rászorultság alapján járt volna a rezsicsökkentés, vagy ha a kormány az ebből származó hasznát nem stadionokba stb. fekteti, akkor most minden bizonnyal jobban állnánk. Az elmúlt 12 évben rengeted energiahatékonysági, alternatív energiával kapcsolatos projektet lehetett volna megvalósítani.
A 2010-es évek elején egyébként még a Fidesz kormány is nagyon fontosnak tartotta az energiadiverzifikációt és az alternatív energiaforrásokat. Sajnos az azóta eltelt időszakban eltértek az akkori céljaiktól. Persze nem csak mi számítottunk az olcsó orosz gázra, rajtunk kívül több más ország (Németország, Ausztria stb.) is az orosz gáz mellett tette le a voksot és kevesebb hangsúlyt helyezett az alternatív energia forrásokra.
Pedig most milyen jól jönne, ha nem csak Oroszországból, hanem másoktól is kapnánk gázt, ha jelentős lenne a megújuló energia aránya az áramellátásban, ha a hatékonysági befektetések következtében lényegesen alacsonyabb lenne a lakossági, vállalati stb. energiafelhasználás…
„Lakossági piaci ár”
Tudomásom szerint ilyen nem létezik. Van lakossági ár és van piaci ár. A „lakossági piaci ár” a kormány által kreált és nagy eséllyel úgy számoltak ki, hogy az ebből származó „nyereség” visszahozza az eddigi többletkiadásokat.
Az MVM árkalkulációja nem publikus. Nem tudhatjuk, hogy milyen áron szerzik be az energiahordozókat és így azt sem tudjuk ellenőrizni, hogy mekkora árrést alkalmazva adják tovább azt a lakossági és közületi ügyfeleiknek. Nincs olyan – az államtól független – szakmai, érdekvédelmi szervezet, mely elemezhetné az MVM árképzési politikáját és adott esetben akár változtatást is javasolhatna. Enélkül pedig el kell higgyük az MVM-nek és/vagy a kormánynak, hogy az általuk megállapított „lakossági piaci ár” korrekt és nem fizetünk többet a kelleténél.
Persze nem csak a magyar lakosságnak emelkedtek a rezsiköltségei. Az EU többi országában is többlet költségekkel küzdenek. Van azonban egy nagy különbség! Míg egy európai család eddig a jövedelmének átlagosan 6%-8%-át költötte rezsire, addig egy átlag magyar család a 16%-18%-át. Az áremelkedés következtében az európai lakosság most már a jövedelmének átlag 10%-15%-át költi energiára. Nálunk ez 40%-50%-ra fog emelkedni!!!
Ellentétben pl. a lengyelekkel – ahol 0%-os ÁFA terheli az energiahordozókat – nálunk nem változtatott a kormány az ÁFA mértékén, hisz ezzel a költségvetés bevételeit csökkentené. Ezt a kiesést lehetne hitelből is finanszírozni. Ha a pandémia kezeléséhez igénybe vettük ezt a lehetőséget, akkor a mostani energiaválságot is lehetne ennek az eszköznek a bevonásával enyhíteni.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/08/16/merre-tartunk-az-energiavalsag-megoldasaban/” ][/hm_embed]
Az áramszámlával kapcsolatban van azért még egy érdekes rész. Látni rajtuk, hogy 2 dologért fizetünk:
- áramért
- rendszerfenntartási díjért
Évekre visszamenőleg átnézve a számlákat láthatjuk, hogy ennek a 2 tételnek az aránya időnként megváltozik. Az, hogy épp melyik aránya nagyobb, több mindentől függ. Nemrég az áram kárára a rendszerfenntartási díj aránya növekedett. Ez kb. akkor történt, amikor Mészáros Lőrinc cégbirodalmához került a rendszerfenntartás feladata…
Mi lesz télen?
A kormány kommunikációja szerint az idei télre van elegendő gáztartalékunk. Ez jó hír, de mennyien tudjuk majd ezt a gázt megfizetni?
Ettől már csak az okoz nagyobb problémát, hogy a kis- és középvállalatok képesek-e kitermelni a gáz árát. A kormány ugyan tervezi a kkv-k megsegítését, de az eddig nyilvánosságra került kondíciók szerint a vállalkozások egy része nem tud majd élni a lehetőséggel. Nekik pedig nem marad más, mint az akár 10-20-szoros piaci ár „kigazdálkodása”. Az állami intézmények, önkormányzatok szintén gondban vannak, mert a tartalékaik teljes felhasználásával sem biztos, hogy fedezni tudják a megnövekedett költségeket.
Ha az iskolák áttérnek online oktatásra, a vállalkozások akit lehet, visszaküldenek otthoni munkára. Ez tovább emeli majd a lakosság eddig is hatalmas terheit. Persze még mindig jobb, ha az otthoni munka miatt kell majd többet fizetniük az áramért és fűtésért, mintha nem lenne állásuk.
Szerintem a kormány egyik legfontosabb feladata most a lakosság megnyugtatása. Az emberek nagyon félnek, nem tudják mit hoz a jövő. Ezért kellene őket megnyugtatni, hogy télen nem fogják elzárni a gázt, áramot még azoknál sem, akik nem tudnak fizetni, az elmaradások részletekben való törlesztésére pedig kidolgozzák a megoldást.
Emellett az is nagyon fontos lenne, hogy a kormány hosszútávú – 6-12 hónap – megoldást nyújtson a vállalatoknak úgy, hogy azt mindannyian igénybe vehessék. Ellenkező esetben valószínűleg sok kkv fog teljesen megszűnni, vagy „csak” alkalmazottakat elbocsátani. Ez pedig rengeteg család létfenntartását veszélyezteti.
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon
Elképesztő: a gízai nagy piramisnak nem 4, hanem 8 oldala van
3200 évvel ezelőtt több civilizáció is egyszerre, rejtélyes módon hullott szét
Melyik régiókban és területeken található a legtöbb építkezési munka ma Magyarországon?