Az Egyesült Államok a gazdasági és a katonai hatalmát is növelné a csendes-óceáni térségben

Joe Biden elnök több mint egy tucat Csendes-óceáni szigetország vezetője előtt kijelentette, hogy az Egyesült Államok elkötelezett amellett, hogy megerősítse jelenlétét régióban, és fokozza az együttműködést az ottani államokkal, tudósított az AP.

Az elnök a washingtoni csúcstalálkozó alkalmából összegyűlt államfőknek tartott beszédében kiemelte, hogy Fehér Ház javítani kívánja a csendes-óceáni kapcsolatokat, amiben odaszúrt Kínának is, melyre Amerika egyre aggodalmasabban tekint annak növekvő katonai és gazdasági befolyása miatt.

„Világunk történelmének nagy része az indo-csendes-óceáni térségben fog megíródni az elkövetkező években és évtizedekben” – mondta Biden.

„A Csendes-óceáni szigetek pedig kritikus hangot ütnek meg a jövő alakításában, és ezért kormányom prioritásként kezeli partnerségünk megerősítését az Ön országaival.”

Washington térségbeli stratégiája részeként segítséget nyújtana az olyan sürgető kérdésekben, mint az éghajlatváltozás, a tengeri biztonság és a terület túlhalászás elleni védelme. A kormány ígéretet tett arra is, hogy az Egyesült Államok a következő évtizedben 810 millió dollár új segélyt nyújt a csendes-óceáni szigetországok számára, ebből 130 millió dollárt kifejezetten az éghajlatváltozás hatásainak megfékezésére tett erőfeszítésekre.

„A klímaváltozás következményeit nagyon élénken látjuk szerte a világon, így az Egyesült Államokban is, és tudom, hogy az önök nemzeteit ez még erősebben érinti” – fejtette ki az elnök.

A Fidzsi-szigetek, a Marshall-szigetek, Mikronézia, Palau, Pápua Új-Guinea, Szamoa, Salamon-szigetek, Tonga, Tuvalu, Cook-szigetek, Francia Polinézia és Új-Kaledónia vezetői vettek részt azon a kétnapos csúcstalálkozón, amelyet Antony Blinken külügyminiszter hívott életre. A Fehér Ház szerint Vanuatu és Nauru képviselőket, Ausztrália, Új-Zéland és a Pacific Islands Forum főtitkára pedig megfigyelőket küldött. Az elnök csütörtök este vacsorára fogadta a vezetőket a Fehér Házban.

Az Egyesült Államok számára azért igazán fontos a kapcsolatok elmélyítése ezekkel az országokkal, mert az utóbbi időben Peking láthatóan növelte befolyását a régióban. Az év elején például a Salamon-szigetek új biztonsági egyezményt írt alá Pekinggel, a csúcstalálkozó előtt jelezte is, hogy vonakodna aláírni bármilyen, Kínával szemben kritikus nyilatkozatot.

A Marshall-szigetek ebben a hónapban felfüggesztette a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal való biztonsági partnerség megújításáról, az Egyesült Államok a múlt század közepén a környező vizeken végrehajtott számos nukleáris kísérletre hivatkozva.

Amerika erre válaszul kijelentette, hogy az Egyesült Államok „elkötelezett a Marshall-szigeteki Köztársaság folyamatos környezeti, közegészségügyi és egyéb jóléti aggályainak kezelése mellett”, valamint ígéretet tett a fel nem robbant töltények biztonságos eltávolítására és ártalmatlanításukra.

A Fehér Ház által bejelentett új kezdeményezések között szerepel, hogy felkérik a Kongresszust, hogy 10 év alatt 600 millió dollárt különítsen el többek között az országok gazdasági fejlődésének támogatására, a csendes-óceáni halászat éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességére irányuló erőfeszítésekre. Továbbá létrehozzák a Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének regionális misszióját a Fidzsi-szigeteki Suvában, illetve megismételték azt a korábbi vállalást, miszerint nagykövetséget nyitnak a Salamon-szigeteken, Tongán és Kiribatiban.

Az amerikai kormány ezek mellett „megfelelő konzultációk” után a Cook-szigeteket és Niuét is szuverén államként ismeri el, melyeket pillanatnyilag csak önálló területként kezel. Meg Keen, az ausztráliai székhelyű Lowy Institute Csendes-óceáni-szigetek programjának igazgatója elmondta, hogy ez azt jelentené, hogy az említett két állam is jogosult lesz a bejelentett támogatások egy részére.

A 16 oldalas dokumentum kiemeli a „fokozott geopolitikai versenyhatásokat” a térségben, amelyek közvetlenül érintik az Egyesült Államokat is.

„E hatások egyre inkább magukban foglalják a Kínai Népköztársaság által gyakorolt nyomást és gazdasági kényszert, amely alááshatja a régió, és ezen belül az Egyesült Államok békéjét, jólétét és biztonságát” – áll az iratban.

„Ezek a kihívások megkövetelik az Egyesült Államok megújított szerepvállalását a csendes-óceáni szigetek teljes régiójában.”

Szó van a katonai jelenlét erősítéséről is: az amerikai parti őrség, a National Oceanic and Atmospheric Administration és a Pentagon jelenlétének növelését is szorgalmazzák a régióban.

A Fehér Ház tisztviselői elismerik, hogy az Egyesült Államok „figyelmetlensége” a térséggel szemben a hidegháború vége óta lehetőséget teremtett Pekingnek, hogy növelje befolyását.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/09/28/putyin-karjaiba-loki-az-amerikai-fegyverlobbi-a-kontinensnyi-atomhatalmat/” ][/hm_embed]