Olasz, francia, orosz és török események – európai hírkörkép

NATO-Törökország csörte a finn/svéd csatlakozás miatt

Svédország és Finnország teljesítette azokat a vállalásokat, amelyeket a NATO-csatlakozásuk kapcsán Törökországnak tett, különös tekintettel Ankarának a terrorizmus elleni harccal kapcsolatos aggályaira – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön Isztambulban, a Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokat követő közös sajtótájékoztatón.

Stoltenberg aláhúzta: Stockholm és Helsinki fokozta együttműködését Törökországgal a terrorizmus elleni harc terén, és tartós mechanizmus jött létre. Példaként említette, hogy Svédország új törvényeket is életbe léptetett ennek érdekében.

A NATO-főtitkár többször leszögezte: most már eljött az idő, hogy Svédország és Finnország a közeljövőben a szövetség teljes jogú tagja legyen. Nagyon fontos, hogy ebben a nehéz időben lezárjuk a csatlakozásukat – hangoztatta.

Ankara azzal vádolja Svédországot és Finnországot, hogy a török vezetés által terroristáknak tartott csoportokat támogatnak, többek között a Kurdisztáni Munkáspártot (PKK). A PKK-t az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek nyilvánította.

Cavusoglu a sajtótájékoztatón azt nehezményezte, hogy – szerinte – Svédország és Finnország még nem hajtotta végre minden pontját teljesen annak a háromoldalú memorandumnak, amelyet júniusban írtak alá a terrorizmus elleni harc ügyében. Azt hangoztatta, hogy Ankara konkrét lépéseket szeretne látni.

A török diplomácia vezetője ugyanakkor elismerte, hogy az új svéd kormány eltökéltebb a memorandum teljesítését illetően. Jelezte egyúttal: Recep Tayyip Erdogan török elnök november 8-án Ankarában fogadja Ulf Kristersson svéd miniszterelnököt.

Stoltenberg, aki háromnapos hivatalosra látogatásra érkezett csütörtökön Törökországba, pénteken Erdogannal is találkozik Isztambulban.

Az oroszok nem akarnak nukleáris fegyvert bevetni

Oroszország szigorúan tartja magát ahhoz a nukleáris nagyhatalmak által közösen elfogadott alapelvhez, hogy egy nukleáris háborút nem lehet megnyerni és soha nem is szabad megvívni, és a maga részéről nem kíván nukleáris fegyvereket bevetni – mondta csütörtökön Oroszország londoni nagykövete.

Andrej Kelin a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette azt is, hogy Moszkva véleménye szerint Nagy-Britannia “túlságosan mélyen bekapcsolódott” az ukrajnai konfliktusba.

Kelin úgy fogalmazott: az orosz fél “meglehetősen rövid időn belül, talán ma, talán holnap” nyilvánosságra hozza az erről rendelkezésére álló adatokat.

Az orosz nagykövet szerint Moszkva “tökéletesen tudatában van annak”, hogy brit szakértők részt vettek a fekete-tengeri orosz flotta, illetve az orosz infrastruktúra elleni erőszakcselekmények előkészítésében, végrehajtásában, illetve az ehhez szükséges kiképzésben.

Andrej Kelin kijelentette, hogy az erről szóló adatokat átadták az Egyesült Királyság moszkvai nagykövetének.

Az orosz nagykövet szerint az eszkaláció veszélyével jár az ukrajnai konfliktusban játszott brit szerep.

“Nem mondom azt, hogy eljuthatunk arra a pontra, ahonnan nincs visszaút, mert visszaút mindig van, de az eszkalációt el kell kerülni” – fogalmazott a diplomata a csütörtök este műsorra tűzött interjúban.

Andrej Kelin szerint az ukrajnai orosz katonai beavatkozás előzménye az volt, hogy Ukrajna “Nagy-Britannia segítségével” nyolc éven át gyilkolta a Donyec-medence lakosságát, miközben nem volt hajlandó betartani a minszki megállapodásokat, amelyek biztonságos megoldást kínáltak volna a vitás kérdésekre.

A londoni orosz nagykövet ugyanakkor felidézte a nukleáris nagyhatalmak által kiadott nyilatkozatot, amely szerint egy nukleáris háborút nem lehet megnyerni és soha nem szabad megvívni.

“Mi erőteljesen tartjuk magunkat ehhez a nyilatkozathoz, és nem fogunk nukleáris fegyvereket használni, mert (ezeket a fegyvereket) más célokra tervezték” – hangsúlyozta Oroszország londoni nagykövete.

Rasszizmus a francia nemzetgyűlésben

Rasszista bekiabálás miatt csütörtökön felfüggesztette a francia nemzetgyűlésben az elnök az azonnali kérdések óráját, miután a jelenet hangos felháborodást váltott ki a képviselők többsége részéről.

Miközben az ellenzéki radikális baloldali Engedetlen Franciaország egyik kongói származású képviselője, Carlos Martens Bilongo a kormányt kérdezte az illegális bevándorlás kezeléséről, a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés padsoraiból Grégoire de Fournas egyesek szerint azt kiabálta felé, hogy “Menj vissza Afrikába!” mások szerint pedig azt, hogy “Menjenek vissza Afrikába!”

A képviselők hangos elképedését követően Yael Braun-Pivet, a nemzetgyűlés elnöke felfüggesztette a vitát “az elhangzottak súlyosságára, és a ház jogos felháborodására tekintettel”. A vita berekesztése nagyon ritka a francia alsóházban.

A képviselők közötti szócsata ezt követően a nemzetgyűlés folyosóján folytatódott, miután Marine Le Pen pártjának képviselői azt állították, hogy képviselőtársuk nem az afroamerikai kollégájának üzente, hogy menjen vissza Afrikába, hanem a migránsokat szállító hajókról beszélt.

“Az Engedetlen Franciaország manipulációjával állunk szemben, amely megpróbálja kiforgatni a szavaimat, mintha undorító dolgokat mondtam volna a nemzet egyik francia képviselőkollégájáról, aki ugyanolyan jogon ül ezekben a padsorokban, mint én” – mondta újságíróknak Grégoire de Fournas.

Carlos Martens Bilongo arra emlékeztetett a kamerák előtt, hogy Franciaországban született, és “nagyon szomorúnak” nevezte magát a történtek miatt.

A házelnök a France2 közszolgálati televízió híradójában elmondta: ő azt hallotta bekiabálni, hogy “Menj vissza Afrikába!”

“A rasszizmusnak nincs helye a demokráciánkban” – mondta a sajtónak Élisabeth Borne miniszterelnök, aki a teremben tartózkodott a vita alatt. Szerinte a nemzetgyűlésnek “természetesen” szankciókat kell foganatosítania a bekiabáló szuverenista jobboldali képviselő ellen.

Az alsóház illetékes bizottsága péntek délután ül össze, hogy döntsön a következményekről. Az Engedetlen Franciaország Grégoire de Fournas több havi kitiltását kéri a nemzetgyűlésből.

Az EU vezetői szíves fogadtatásban részesítették Melonit

Olaszország hangja erős lesz Európában, és készek vagyunk megoldást keresni a problémákra, kezdve az energiaválsággal, továbbá együtt dolgozni egy gyors és hatékony megoldáson a családok és a vállalkozások támogatására – jelentette ki az olasz miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben, az uniós intézmények vezetőivel folytatott megbeszéléseit követően.

Giorgia Meloni rövid sajtónyilatkozatában közölte: személyes, emberi szempontból nagyon őszinte és pozitív eszmecsere zajlott az uniós intézmények vezetőivel.

Tájékoztatása szerint a megbeszéléseken aktuális kérdésekről esett szó, például az ukrajnai háborúról és annak következményeiről, valamint arról, hogy mihamarabb konkrét megoldást kell találni az energiaválságra, a gázársapkára, a nyersanyagok biztosítására, az infláció és a migráció problémájára.

“Nagyon örülök a hangulatnak, amely itt Brüsszelben fogadott” – mondta Meloni.

Meloni a nap folyamán Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztossal is találkozott, akivel olyan aktuális kérdésekről tárgyalt, mint az EU által finanszírozott, a koronavírus-járvány okozta válság utáni helyreállítást biztosító újjáépítési terv, az energiaválság és az orosz-ukrán konfliktus.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Twitter-üzenetben azt írta az olasz miniszterelnökkel folytatott megbeszéléséről: erős üzenetet hordoz, hogy Meloni első külföldi útja az uniós intézményekbe vezetett. A találkozás jó lehetőséget biztosított olyan fontos kérdések megvitatására, mint Ukrajna támogatása, az energiaellátás, Olaszország gazdaságának helyreállítása a koronavírus-válságot követően, valamint a migráció – tette hozzá a brüsszeli testület elnöke.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke üzenetében azt hangsúlyozta, hogy Olaszország mindig központi szerepet töltött be az Európai Unióban. “Minden eddiginél jobban – az ukrajnai orosz invázió, az egekbe szökő energiaárak és a növekvő infláció miatt – össze kell tartanunk” – fogalmazott az uniós parlament elnöke, majd hozzátette: az EU erősebb, ha összetart.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/11/03/az-ukran-menekultek-porgetik-majd-fel-hollandia-gazdasagat/” ][/hm_embed]

Source: MTI