A nácik előfutárai, a templomosok új rendje: horogkeresztesek a Balatonnál – FOTÓK

A Balaton-felvidék apró részleteinek is külön hangulata van, melyből most Zánkától Nagyvázsony felé északra elterülő sajátos atmoszférájú helyet, a Nivegy-völgyet mutatjuk be. Öt település található ott: Tagyon, Szentantalfa, Szentjakabfa, Óbudavár és Balatoncsicsó, melyeket három oldalról dombok ölelnek körbe, délről pedig a Balaton zár le. Ez a környék kissé később lett felkapott, mint például a szomszédos Káli-medence, ennek köszönhetően itt meg tudott maradni a helynek egyfajta azonosságtudata.

A helyi borászok mindig kiemelik, hogy létezik egy saját identitás, a völgyi identitás, ahol a falvak nem versenyeznek egymással, inkább egységben gondolkoznak, hiszen lehet, hogy valaki az egyik faluban lakik, de a másikhoz tartozik a szőlője vagy a pincéje.

Templom a szirten, Fotó: Mayer Jácint

A völgyben lévő településeket az okiratok a XII. századtól említik először, de megállapítják azt is, hogy a rómaiaknak kedvelt letelepedési helyük volt, sőt szőlőt már ők is termeltek. Érdekes itteni sajátosság a sok templom, egy-egy faluban kettőt, hármat is találhat a szemlélődő látogató. Több évszázados építmények dicsérik hajdan dicső korok emlékét.

Kilátás a Nivegy-völgyre, Fotó: Mayer Jácint

A tóparti Zánkától Mencshelyig meredeken felfutó autóúttól keletre, a Szentantalfa község fölé magasodó szőlőskertek végén csak annak tűnik fel a szürke kőből falazott, bevakolt templomtorony, aki éppen azt keresi. Pedig abszolút ő uralja a tájat, Szentbalázs egykoron széthordott falvának mutatós romtemploma.

A Szent Balázs -templom, Fotó: Mayer Jácint

Az egykori település nagyrészt bazaltból épült tornya és urasági karzata, valamint a mögötte fekvő fedetlen romkert a szentéllyel 750 éve vigyázza a hegytetőt. A kétoldalt húzódó pillérek között látható a 13. századi, román stílusú félköríves kapu, azon keresztül léphetünk be a torony aljába, onnan a főhajóba és az ugyancsak egyenes záródású szentélybe. Magasra ívelő dongaboltozat tanúskodik arról, hogy a kései román korban kegyúri karzatot is csatoltak a gyülekezeti térhez. A többnyire bazaltköveket több helyen is az úgynevezett halszálka – latinul opus spicatum – alakzatban rakták forró mészkötésbe, a rómaiak technológiai hagyatékaként. A veszprémi egyházmegye 1339. évi összeírásában már Nagy-Szentantalfa néven felbukkanó község lakói különleges kiváltsággal bírtak: szabad királyi farkasvadászokként szolgáltak.

Érdemes elolvasniEgy főre jutó templomvilágcsúcs a Balaton-felvidéki Dörgicsén

A gyönyörű kilátópontnak azonban van egy sötét, nehezen értelmezhető periódusa. A régészeti munkákat végző szakemberek hívták fel rá a figyelmet, hogy a templomot 1930-ban egy bizonyos Lancz György nevű illető vásárolta meg, aki a kórust kontár módjára átalakította, lépcsőket épített bele és berendezkedett benne. 2001 nyarán viszont az a kutatási eredmény látott napvilágot, hogy valójában négy évvel korábban, 1926-ban vásárolta meg a romot Jörg Adolf Lanz von Liebenfels báró, osztrák állampolgár, aki 1900-as évek elején Bécsben az Új Templomos Rend megalapítója volt. A renddel kapcsolatban szokás a horogkereszt immáron hírhedt 20. századi német felhasználását összefüggésbe hozni, mint azt útjára indító szervezetet. Fő témájuknak számít a fajelmélet, és az ő írásaikon pallérozódik egy bizonyos Adolf Hitler, a későbbi Führer, aki gyakran lapozgatja Ostara című folyóiratukat. Ma inkább tűnnének szektának, azonban eszme- és jelképviláguk a 20. század elején hatással volt az utókorra. Szimbólumuknak számító horogkereszt a szerzetesi öltözetük mellkasi részét díszítette, melyet egyébként a környékbeli visszaemlékezések szerint a falvakban tartózkodásuk alatt mellőztek. A rend több németországi és magyarországi birtokkal is rendelkezett. A Tanácsköztársaság leverése után magyarországi jelenlétük tartósnak volt mondható, de itteni tevékenységük kevéssé dokumentált, csakúgy mint a Szent Balázs-templom funkciója. Az új templomosok rendje mindenki számára félreérthető volt a korszakban: a magyar hatóságok német kémeknek nézték őket, míg az egyházi vonal megtartása és homályos elképzeléseik miatt a III. Birodalom is hamarosan korlátozta  az „árjakeresztényeknek” tevékenységét.

Faragott ajtókeretek, Fotó: Mayer Jácint

A völgynek Vázsony és Mencshely felől biciklin gurulva érdemes leginkább nekivágni, azonban ha nem tudunk ellenállni a hegy levének, akkor marad a gyalogtúrázás, mely viszont könnyebben akadhat el a kis présházak, nagyobb borászatok útvesztőin. Autóval egy jó délutáni program keretén belül Nagyvázsony várától és pálos kolostorától érdemes a Szent Balázs-romokhoz ellátogatni, majd Zánka érintésével érkezni a Balaton partjára, esetleg a Káli-medence irányába.

Galéria