Tíz híres magyar, aki karácsony napjaiban született

A karácsony a legtöbbünk számára speciális ünnep. Akadnak azonban olyanok is, akik számára a karácsony napjait nemcsak a szokásos ünnepség tette színesebbé, hanem egyúttal ezekben a napokban ünnepelték a születésnapjukat. Tíz híres magyar embert mutatunk be röviden. Különböző területeken alkottak vagy működtek, de egy közös akadt bennük: mindannyian karácsony napjaiban születtek.

A híres magyar színésznő, aki karácsonykor született és hunyt el

Domján Editben a 20. század egyik legtehetségesebb, de egyúttal egyik legtragikusabb sorsú színésznőjét tisztelhetjük. Pályafutása még az álalános iskolában kezdődött: egy szavalás után magához hívatta az igazgató és azt tanácsolta a kislánynak, hogy legyen színésznő. Sikerrel végezte el a Színházművészeti Főiskolát. Játszott a Szegedi Nemzeti Színházban, a budapesti Petőfi Színházban majd a Madách Színházban. Első férje, Kaló Flórián szintén színművész volt, akivel 15 év után váltak külön.

Domján Edit egy rádiófelvételen Fotó Fortepan – Szalay Zoltán

Domján Edit 1932. december 25-én látta meg a napvilágot. Állítólag már életében többször megjegyezte, hogy 40 felett nem kívánja folytatni az életét. Hogy mennyire gondolta ezt akkor komolyan, nem tudhatjuk. Életét mindenesetre megváltoztatta a mély, ámde viharos szerelme Szécsi Pállal. A tíz hónapos viszony alatt eleinte minden nagyszerűen indult. Szécsi Pál környezetében azonban nem mindenki örült a kapcsolatuknak, ráadásul problémát okozott az énekes túlzott alkoholfogyasztása. Domján Edit ezért szakított vele, ráadásul közös gyermekükkel is abortuszra ment.

A negyvenedik születésnapja után Domján Edit nem jelent meg a színházban. Amikor rátaláltak már nem lehetett rajta segíteni. Elhatározásának komolyságát szomorúan jelzi, hogy több módszerrel is megkísérelt véget vetni az életének. 1972. december 26-án hunyt el. Utolsó kedvese, Szécsi Pál, a híres magyar énekes, alig másfél évvel később szintén öngyilkos lett.

A karácsonykor született ateista, akiből református főgondnok lett

Erdei Ferenc Makón született 1910. december 24-én. Kisparaszti családból származott, miközben tanulmányait végezte, párhuzamosan otthon végzett paraszti munkát. Bár Szegeden a jogra járt, mégis hamar a szociológia felé fordult. Első szociográfiája 1931-ben jelent meg, ettől kezdve írásaiban rendre a paraszti életet mutatta be. Csatlakozott a népi írók mozgalmához. A Nemzeti Parasztpárt alapítói közé tartozott, elsősorban a párt balszárnyának a politikáját követte. A Horthy-korban egyszer letartóztatták a társadalmi rend elleni izgatás vádjával.

A második világháború után tevékeny szerepet vállalt a Rákosi-rendszer felépítésében. 1944-45-ben belügyminiszteri, majd 1949-53 között agrárminiszteri, 1953-54 között igazságügy-miniszteri tisztséget töltött be, majd 1955-ig ismét visszatért az agrártárcához. Bár szorgalmazta, hogy a szegényparasztok földhöz jussanak, így alatta valósulhatott meg a földreform, (jelentős birtokelkobzásokkal), de később a mezőgazdaság szovjet típusú szövetkezetesítésének a hívévé szegődött.

1955. szeptember 3-án Erdei Ferenc egy mezőgazdasági kiállítást nyit meg Albertirsán. Fotó – Fortepan-Bauer Sándor

Meglepetésre 1956-ban Nagy Imre beválasztotta a kormányába, noha számos tiltakozást váltott ki a jelenléte. Bár tisztségét nem töltötte be sokáig, mégis bekerült abba a küldöttségbe, amely Maléter Pál vezetésével a szovjetekkel tárgyalt Tökölön. Miután elfogták őket, Erdei Ferencet alaposan megverték, és csak Kádár János közbenjárására szabadult ki. A forradalom után az Agrártudományi Kutatóintézet igazgatója lett, a termelőszövetkezetek kialakításában ismét jelentősebb szerepet vitt. Fajsúlyosabb állami szerepeket többet nem töltött be, tudományos vonalon folytatta pályafutását, még az MTA alelnöki tisztségét is betöltötte. A termelőszövetkezetek működésének átalakítását eredményező új gazdasági mechanizmus előkészítésében is részt vett. Miközben magát nem tekintette vallásosnak, 1951-től mégis betöltötte a Tiszántúli Református Egyház főgondnoki tisztségét, 1971-ben bekövetkezett haláláig.

Akit a Gestapo és a szovjetek is letartóztattak

Gábori György egy putnoki zsidó családban született 1924. december 25-én. Miután a család vállalkozása a zsidótörvények miatt ellehetetlenült, a fővárosba ment, ahol bőripari szakmunkásként az MSZDP-hez csatlakozott. 1942. március 15. után letartóztatták, a vizsgálati fogságban pedig alaposan helybenhagyták, noha később gyorsan elengedték. A szociáldemokraták egy része már ekkor is ferde szemmel nézett rá Sztálint illető kritikája miatt. A német megszállás után behívták munkaszolgálatra, de megszökött. Az ellenállási mozgalomhoz csatlakozott, de a nyilas hatalomátvétel után a Gestapo letartóztatta. Dachauba majd Türkheimbe vitték, ahol nem gázosították el, hanem a dolgozó brigádokhoz sorolták be.

A háború után ismét csatlakozottt a szociáldemokata mozgalomhoz, de a szovjetellenes kritikája miatt hamar a kizárás szélére került. Amikor a párt egyesült a kommunistákkal, elveszítette az állását, így szökést tervezett Csehszlovákiába. A terv meghiúsult, az államvédelem ezért le tudta tartóztatni. Az Andrássy út 60-ban kínozták majd Recskre internálták. Faludy Györggyel került egy cellába, ő előbb tudott szabadulni, és a költő egyik versét úgy juttatta el a feleségének, hogy memorizálta azt.

1956-ban csatlakozott egykori recski fogolytársa, Dudás József csoportjához. Miuán a szovjetek leverték a forradalmat, bujkálni kényszerült, ám még 1956 őszén elhagyta Magyarországot a családjával együtt. Némi franciaországi tartózkodás után Kanadában telepedtek le, ott hunyt el 1997-ben.

Aki karácsony másnapján született és miniszterelnök lett belőle

1886. december 26-án született Gömbös Gyula. Katonai pályafutását követően az első világháború összeomlásának napjaiban szemben állt mind a Károlyi Mihály kormányaival, mind pedig a Tanácsköztársasággal. Horthy Miklós támogatójává vált és következetesen az is maradt ezekben az években. Részben az ő nevéhez fűződik a budaörsi csatában aratott győzelem. Bethlen István miniszterelnökkel azonban szembekerült, így 1924-ben megalapította a Fajvédő Pártot. 1928-ban nyilvánosan revideálta álláspontját, visszalépett a kormánypártba, és fontos tisztségeket töltött be.

Gömbös Gyula (kalapban) Bethlen István beszédét hallgatja (Wikipédia)

1932-ben Horthy Miklós miniszterelnökké nevezte ki. Eredményesen szállt szembe a nagy gazdasági világválság hatásaival. Azonban fasiszta jellegű fordulatot is végrehajtott, igyekezett egy tekintélyelvű tömegpártot megteremteni. Az országgyűlést és a legfontosabb pozíciókat szélsőjobboldaliakkal töltötte fel, amely később komoly következményekkel járt. Gömbös azonban ezt már nem érte meg, 1936 októberében krónikus vesebajban halt meg.

A Casablanca Oscar-díjas magyar rendezője

Kertész Mihály, vagy születési nevén, Kaminger Manó, 1886. december 25-én született. 17 éves korában elszökött otthonról, nevet változtatott és színésznek tanult. Első, Ma és holnap című filmjét 1912-ben rendezte. Ezt követően egy évre Dániába ment tanulmányútra, majd visszatért Magyarországra. Foglalkozott irodalmi adaptációkkal is, filmváltozatot készített a Bánk bánból. 1918-ra az ország egyik legismertebb filmrendezőjévé vált, ám ezen alkotásainak többsége megsemmisült.

1919-ben szerepet vállalt a Művészeti Bizottságban és a Színészvizsgáló zsűriben.  1919-ben azonban váratlanul távozotttt a Tanácsköztársaság Magyarországáról. Bécsbe távozott és német nyelvterületen alkotottt. A húszas években főleg bibliai történeteket dolgozott fel filmjeiben. Az európai sikereket ezek a filmek hozták meg neki, így amikor a Warner szerződés ajánlott neki, elfogadta. Európai filmográfiája 64 alkotásra rúg.

Kertész Mihály portréja 1928-ból (Wikipédia)

Az Egyesült Államokban is legendássá vált munkamániája. Kora reggel kelt és olykor este kilencig is dolgozott. Pályája csúcsát az 1944-ben a legjobb rendezőnek járó Oscar-díj jelentette, amelyet máig legismertebb filmjéért, a Casablancáért kapott.

A reklámjáról híres magyar

Klapka György 1928. december 24-én született. Kevésbé ismert, hogy színművészetet tanult, majd balettművész lett. Szólótáncosi karrierje során az NDK-ban dolgozott, majd az NSZK-ban folytatta koreográfusként. Előbbi országban állítólag halálra ítélték embercsempészésért. 1969-től kezdve fogott különféle vállalkozásokba.

A leghíresebb talán a zálogházát hirdető, szándékosan fapados kivitelű reklámjai voltak. Ezekkel országos ismertséget szerzett magának, még egy reklámügynökséget is indított, kihasználandó az újonnan jött sikert. A zálogház mellett diótermeléssel is foglalkozott. Ötször házasodott, többek között Mary Zsuzsi énekesnő is a felesége volt, kapcsolatuk azonban csúnya véget ért és vitájuk a bíróság mellett a sajtóba is többször eljutottt.

Az üvegfestés egyik leghíresebb magyar művésze

Róth Miksa 1865-ben született december 26-án. Lényegében a családi hagyományt folytatta, hiszen apja és nagyapja is üvegfestőként dolgozott. Önálló műhelyét 1885-ben indította el. A sikerek hamar elérték. 1898-ban elsőként ő kapta meg az Iparművészeti Állami Aranyérmet. Az 1900-as párizsi világkiállításon aranyéremmel, az 1904-ben St. Louisban megrendezett világkiállításon pedig ezüstéremmel tüntették ki. Érdemei elismeréseként a Ferenc József-rend lovagi fokozatát és kormány-főtanácsosi címett kapott.

A Najádok forrása szecessziós mozaikdíszes domborműves díszkút a budapesti Zeneakadémián, Róth Miksa alkotása (Wikipédia)

Munkásságát felsorolni is nehéz lenne. Az ő művei díszítik az Országház,  Gresham-palota, a Magyar Nemzeti Bank, a szegedi Fogadalmi-templom ablakait. Az ő alkotásai találhatóak meg Budapesten a Rózsák terei katolikus, a fasori evangélikus és a Kálvin téri református templomban. De dolgozott Marosvásárhelyen, Pannonhalmán, Szabadkán és Szatmárnémetiben is. De külföldi megrendelésekett is teljesített, így Hágában, Mexikóvárosban vagy Oslóban is láthatóak a művei.

A művei a második világháborúban súlyos károkat szenvedtek, némelyik megsemmisült. Ő maga ezt már nem érte meg, 1944. június 14-én hunyt el.

A legsúlyosabb parancs kiadásáról híres magyar katona

Stomm Marcell Vácon született 1890. december 24-én. Édesapja katonai földmérőként dolgozott, így nem okozott meglepetést, hogy hadapród-iskolába kerül. Ez követően a Ludovikát végezte el, rangelsőként. Harcolt az első világháborúban, sebesülést is szerzett. 1916-ban már Erdély védelmének szervezésében vett részt a támadó román csapatokkal szemben, eredményesen. 1918-ban alakulatával Dél-Romániában tartózkodott. Innen hazatérve a Székely Hadosztályt szervezte, amely szívós, ám végül bukásra ítélt küzdelmet folytatott az Erdélyt megszálló román csapatokkal szemben.

Miután a román fogságból kiszabadult, Horthy Miklós Nemzeti Hadseregébe állt be. A Horthy-korban elemzői munkákat végzett a minisztériumban, emellett a Ludovikán tanított. Egy ideig Londonba küldtték katonai attasénak. 1941-ben részt vett a Délvidék visszaszerzésében. 1941. november 15-én nevezték ki a keleti frontra küldött III. hadtest parancsnokának. Eddigre a hadtest jelenős veszteségeket szenvedett el. Stomm jelezte a magyar és a német feletteseinek is, hogy nagyerejű szovjet támadás várható, amelyet nem tud a rendelkezésre álló erővel feltartóztatni, de érdemi segítséget nem kapott.

Stomm Marcell (Wikipédia)

1943. január 12-én megindul a szovjet támadás. Néhány nappal később az ő alakulai ellen is elindult a támadás. A helyenkénti bátor ellenállás ellenére kilátástalan helyzetbe kerültek. 1943. február 1-én kiadta búcsúparancsát. A híressé vált hadparancs lényegében feloszlatta a seregét. Ő maga két nappal később szovjet foságba esett a törzsével együtt. A fagyási sérüléseket szenvedett lábait amputálni kellett. 1951-ben tért haza a szovjet hadifogságból. Magyarországon 1952-ben kötél álali halálra és vagyonelkobzásra ítélték, de a brit kormány közbenjárására végül az ítéletet enyhítették. 1954-ben váratlanul szabadon engedték, de Budapest területéről kitiltották, 1968-ban hunyt el. Rehabilitálására 1989-ben került sor.

Akit a halála miatt vált híressé

Vályi Péter neve alighanem kevesek számára mondottt volna bármit. 1919. december 25-én született Szombathelyen, vegyészmérnökkéntt végzett. A második világháborúban munkaszolgálatra hívták be. A nyilasok ltartóztatták, mint kommunistaszimpatizánst, de a pártba csak 1945 áprilisában lépett be. A háború előtti bőripari tevékenységét folytatta, majd emelkedni kezdett a csillaga, az Országos Tervhivatalban dolgozott, mellette a Közgázon tanított, 1953-ban pedig néhány hónapra a Chinoin gyógyszergyárat is vezette. 1967-ig a tervhivatal első elnökhelyettesi pozíciójáig lépett előre.

1967-től pénzügyminiszter, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai bizottságának a tagja. 1971-től a Minisztertanács elnökhelyettese. Az új gazdasági mechanizmus reformjaiban tevékeny szervezőmunkát vállalt. 1973. szeptember 15-én Miskolcra látogatott, ahol az előzettes tervekkel ellentétben, Énekes Sándor, a diósgyőrri acélmű igazgatójának a biztatására, meglátogatták a gyárat. A látogatás során azonban baleset történt, Vályi a többszáz fokos kokillák közé zuhant, Énekessel együtt.

Énekest időben kihúzták, Vályi Pétert azonban nem. A rendkívül súlyos égési sérüléseket szenvedő miniszter három nappal később halt bele a sérüléseibe. Bár a baleset ténye a legvalószínűbb, a haláláról különféle elméletek kaptak lábra.

A híres magyar költő, akira ma már senki nem emlékszik

Váci Mihályra alighanem már csak az idősebb olvasóink emlékeznek. Az 1924. december 25-én született költő Nyíregyházán látta meg a napvilágot, szegényparaszti sorban. Tanítóképzőt végzett, kollégiumban tanított, majd Budapesten a Tankönyvkiadó Vállalatnál dolgozott, mint szerkesztő. Az ötvenes években Illyés Gyulát kereste meg néhány versével, aki szárnyai alá vette és segítette első megjelenéseit. Ennek eredményeképpen 1956-ban írt Ereszalja című kötetét József Attila-díjjal jutalmazták.

Váci Mihály egy rádiófelvételen (Wikipédia-Fortepan)

Bár naplójában lelkesen írt az ötvenhatos forradalomról, ebből a nyilvánosságban nem sok minden derült ki. A Kádár-korban az Aczél György neve által fémjelzett kultúrpolitika rátalált Váci Mihály költészetére. A hatvanas évektől a rendszer kiemelt költőjévé vált. Az iskolai ünnepségeken gyakran szavalták a verseit, számos kötete megjelent. 1970-ben váratlanul hunyt el Hanoiban, miután agyvérzést kapott egy Vietnamba érkező delegáció tagjaként. Bár a rendszer számára ő testesítette meg a “híres magyar költőt”, halála után az emlékezete megkopott, manapság inkább a kritikus hangok erősebbek a munkásságával kapcsolatban.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2021/12/24/tiz-karacsonyi-esemeny-a-magyar-tortenelembol/” ][/hm_embed]