Japán magyarországi nagykövete a kölcsönös kapcsolatokról, Bartók-Kodály-Liszt zenéről, Észak-Koreáról és egyebekről

A Daily News Hungary angol nyelvű magyar hírportál interjút készített Őexcellenciája Masato OTAKA-val, Japán budapesti nagykövetével. Az interjúban a magyar-japán kapcsolatokról, Magyarország kincseiről, Észak-Koreáról és sok más érdekes témáról is szó volt:

Daily News Hungary (DNH): Kezdjük egy rövid bemutatkozással. Mesélne egy kicsit magáról? Hogyan került a diplomácia világába?

Masato Otaka nagykövet: 1986-ban csatlakoztam a Külügyminisztériumhoz. Mielőtt 2020 decemberében elfoglaltam volna jelenlegi posztomat, különböző beosztásokban dolgoztam, mint például a nemzetközi jogi ügyekért felelős igazgatóhelyettes (2005), a délkeleti gazdasági partnerségi osztály igazgatója (2005-2007), a délnyugat-ázsiai osztály igazgatója (2007-2009), a sajtóért és közdiplomáciáért felelős sajtótitkárhelyettes/főigazgató-helyettes (2016-2017) és a sajtóért és közdiplomáciáért felelős sajtótitkár/főigazgató (2019-2020).

Külföldi beosztásaim között szerepelt a Biztonsági Tanács ENSZ-képviseletének első titkára (New York, 1998-2001), Japán thaiföldi nagykövetségének gazdasági vezetője (2009-2012), Japán amerikai nagykövetségének közügyekért felelős vezetője (2012-2016), végül pedig az a megtiszteltetés ért, hogy 2020-ban rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté neveztek ki Magyarországra.

DNH: Milyen érzés Budapesten élni, ilyen távol az otthonától? Mik a legnagyobb különbségek a két ország között egy átlagpolgár számára? (a közlekedés, a megélhetés, az étkezés stb. tekintetében).

Masato Otaka nagykövet: A magyar konyha világszerte kiváló hírnévnek örvend. A hagyományos magyar konyha, olyan alapanyagokkal, mint a hús, fűszerezett zöldségek, gyümölcsök, frissen sült kenyér, sajt és méz, jól illeszkedik a japán ízléshez.

Emellett Budapest tömegközlekedési rendszere megbízható. Jómagam is gyakran használom a buszokat és a villamosokat, amikor magánügyeimet intézem, és nagyon kényelmes ezekkel bárhová eljutni a városban. Különösen a 4-es és a 6-os villamos, amely Buda és Pest között közlekedik, a nap 24 órájában jár, ami nagyon hasznos. Véleményem szerint Budapest ebből a szempontból nagyon kényelmes és különleges város, hiszen Japánban nem létezik olyan tömegközlekedési rendszer, amely a nap 24 órájában közlekedik.

DNH: Milyen a jelenlegi kapcsolat Japán és Magyarország között kormányzati szinten, a múltbeli és a jövőbeni találkozókat illetően?

Masato Otaka nagykövet: Először is meg kell említenem, hogy

2019 egy mérföldkő volt, amikor 150 éve, hogy Japán megkötötte az Osztrák-Magyar Monarchiával a “barátsági és kereskedelmi szerződést” (1869). Ebben a jelentőségteljes évben, amely a Japán és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 150. évfordulóját ünneplte, Ő Császári Fensége, Akishino Kako hercegnő 2019. szeptember 15. és 25. között első hivatalos tengerentúli látogatását tette Magyarországra és Ausztriába.

Ugyanebben az évben Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a magyar delegáció élén Japánba látogatottak, ahol csúcstalálkozót, illetve külügyminiszteri találkozót tartottak japán kollégáikkal. Emellett Áder János volt köztársasági elnök részt vett az ugyanebben az évben tartott Naruhito császár trónra lépési ünnepségén.

Nemrégiben, 2022 októberében Csák János kulturális és innovációs miniszter Japánba látogatott, és találkozott Nagaoka japán oktatási, kulturális, sport, tudományos és technológiai miniszterrel, hogy eszmecserét folytasson a két ország közötti oktatási, tudományos és technológiai, valamint kulturális együttműködésről. Szintén decemberben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Japánba látogatott, és találkozott Matsuno kabinetfőnökkel és Hayashi külügyminiszterrel. Magyarország és Japán az elmúlt években gyakori és tartalmas magas szintű eszmecseréket tudott fenntartani, még a Covid-19 keretében is.

Nyomatékosan kijelentem, hogy Japán nagy jelentőséget tulajdonít Magyarországnak mint befektetési célországnak, a 2020-as év végére a japán közvetlen befektetések volumene Magyarországon mintegy 1,5 milliárd euróra tehető, ami a magyarországi közvetlen külföldi befektetések mintegy 1,8 százalékát teszi ki. Hosszú távú perspektívából nézve számos japán vállalat már nem sokkal a magyarországi “Rendszerváltás” óta működik Magyarországon, így Japán a legnagyobb agresszív befektető Ázsiában.

Emellett a jelenlegi nemzetközi körülmények között a Japán-Európa kapcsolatok jelentősége egyre nő, és Japán reméli, hogy számos területen – beleértve a regionális ügyeket és a “szabad és nyitott Indo-csendes-óceáni térség” ügyét is – bővíteni tudja együttműködését az európai országokkal és különösen Magyarországgal.

A jelenlegi helyzetben, amikor a nemzetközi rend alapjait fenyegeti Oroszország Ukrajna elleni agressziója, fontos, hogy a nemzetközi közösség egységesen felemelje a hangját, hogy nem fogadhatja el az ENSZ Alapokmánya szerinti nemzetközi rend egyoldalú megsértésére és a status quo erőszakos megváltoztatására irányuló kísérletet. Eközben, mivel

Magyarország Ukrajna közvetlen szomszédjaként óriási nehézségeket szenvedett el, Japán pénzügyi segítséget nyújtott Magyarországnak olyan nemzetközi szervezeteken keresztül, mint az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, az IOM és az IFRC.

DNH: A kommunista korszak után, 1991-ben érkezett Japánból “A mi autónk” (“A Mi Autónk”), a Suzuki. Hogyan alakult a két ország gazdasági és üzleti kapcsolata az elmúlt 31 év alatt?

Masato Otaka nagykövet: Magyarországon nagy volumenű tengerentúli közvetlen befektetések történtek japán vállalatok részéről, jelenleg több mint 180 vállalat működik az országban. A japán vállalatok befektetései (részvények) 1,5 milliárd eurót tettek ki Magyarországon. Az elmúlt 30 évben a két ország közötti export és import egyaránt több mint hatszorosára nőtt.

A megnövekedett az export Japánból Magyarországra a gépek és a közlekedési eszközök, míg a megnövekedett az import Magyarországról Japánba a gépkocsik és az elektromos berendezések a 30 évvel ezelőttihez képest. Japán és Magyarország, az Európai Unió egyik tagja között is érvényes a Japán-EU EPA, amely egy gazdasági partnerségi megállapodás, és célja az együttműködés erősítése a kereskedelem, a beruházások és más gazdasági tevékenységek liberalizációja révén.

DNH: Milyen magyar termékek találhatók a japán szupermarketek polcain?

Masato Otaka nagykövet: 2014-ben “Hungarikum” néven bejegyzett magyar akácméz gyakran megtalálható a japán szupermarketekben. A méz nagyon népszerű a japán fogyasztók körében, mint biztonságos és ízletes termék.

Emellett a magyar nemes borok, különösen a Tokaji Aszú jól ismertek Japánban, és borszaküzletekben és elektronikus kereskedelmi weboldalakon keresztül is kaphatók. A magyar borok ízletesek, ezért megvan a lehetőségük arra, hogy Japánban is népszerűvé váljanak.

Ezen kívül még egy dolgot kell megemlíteni, hogy a hagyományos magyar konyha, a gulyásleves a japánok körében is elismert, tipikus magyar ételnek számít. Bár Japánban több magyar étteremben is szolgálnak fel gulyást, sok japán szeretné megkóstolni az autentikus magyar gulyást. Akik hazánkból Magyarországra utaznak, mindig alig várják, hogy igazi gulyást ehessenek.

DNH: Nem hagyhatjuk ki a kérdést: hogyan érinti Önöket a jelenlegi energiaválság? Ahogy olvastam, egyes gazdasági vezetők és szakértők szerint Japán nem fog megélni orosz gáz és olaj nélkül. Kifejtené egy kicsit részletesebben az ország helyzetét?

Masato Otaka nagykövet: Japán gondos mérlegelés eredményeként diverzifikálja energiaforrásait. Japán földgázimportja – főként cseppfolyósított földgáz – változatos, beleértve Ausztráliát (mintegy 40 százalékkal), a legnagyobb exportőrt, valamint Katart és az Egyesült Államokat. Az Oroszországból származó földgázimport mindössze 9 százalékot tesz ki. Japán kőolajimportja szintén változatos, többek között Szaúd-Arábiából, az Egyesült Arab Emírségekből és Katarból. Az Oroszországból származó kőolajimport 5 százalékot tesz ki. Továbbá számos energiahatékony intézkedést hajtottunk végre.

DNH: Az, hogy Észak-Korea egyre félelmetesebbé válik, azt is jelentheti, hogy egyre nagyobb fenyegetést jelent Dél-Korea és Japán számára. Elképzelhető egy megállapodás Kim Dzsong Unnal? Vagy ideje felkészülni egy esetleges konfliktusra?

Masato Otaka nagykövet: Észak-Korea az utóbbi időben többször is ballisztikus rakétákat indított rendkívül nagy gyakorisággal és új módon. Ez az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatainak újabb megsértése, valamint Japán szuverenitásának és területi integritásának durva megsértése. Ez a cselekmény komoly fenyegetést jelent a régió és a világ békéjére és biztonságára.

Japán sürgeti Észak-Koreát, hogy haladéktalanul tegyen eleget az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatainak, és teljes mértékben, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan módon hagyjon fel minden nukleáris fegyverrel, egyéb tömegpusztító fegyverrel és ballisztikus rakétaprogrammal, és azonnal hagyjon fel minden ezzel kapcsolatos tevékenységgel.

Japán továbbra is teljes mértékben végrehajtja az ENSZ BT vonatkozó határozatait, és Észak-Korea teljes denuklearizációjára törekszik, szorosan együttműködve az Egyesült Államokkal és Dél-Koreával, valamint a nemzetközi közösséggel.

DNH: Térjünk át egy kevésbé komoly témára. A Facebook-oldaláról egyértelműen kiderül, hogy ön rajong a művészetért. Felsorolna néhány magyar kedvencedet, akár a zenében, akár más művészeti ágakban?

Masato Otaka nagykövet: Valóban. Szeretem a zenét és a művészeteket.

Magyarország kulturálisan gazdag ország, amely olyan nagyszerű klasszikus zenészeket adott a világnak, mint Liszt Ferenc, Bartók Béla és Kodály Zoltán. Sok japán ember szereti a zenéjüket, és sok diák lelkesen tanulja a Magyarországról származó zenét.

A Liszt Ferenc Zeneakadémiára jelenleg több mint 20 diák jár. Általában a növendékek koncertjeit, valamint más nagyszerű zenészek koncertjeit látogatom. Japán nagykövetségeként a Magyarország-Japán Baráti Társasággal és a Liszt Ferenc Zeneakadémiával együttműködve minden évben megszervezzük a japán diákok “A tavasz hangja” című koncertjét. Továbbá Magyarországnak magas szintű táncosai vannak, akik között a Magyar Nemzeti Balettben mintegy 10 japán táncos van. Az ő előadásaik mindig lenyűgöznek. Elkötelezett vagyok a fiatal művészek és a hivatásos művészek támogatásában egyaránt.

Magyarországnak széleskörű művészeti és kulturális kínálata van, például Herendi és Zsolnay porcelánokkal, és különböző múzeumokkal is rendelkezik: Magyar Nemzeti Galéria, Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum, Műcsarnok, Ludwig Múzeum stb. Ezek a japán történelemmel és kultúrával mélyen összefüggő szempontokat tartalmaznak. Hajlandó vagyok továbbra is látogatni a művészeti galériákat, hogy elmélyítsem a hugariai művészetekkel kapcsolatos ismereteimet.

Másrészt új, Japánhoz erősen kötődő helyszínek épültek vagy építését tervezik. A budapesti városrészben 2022 januárjában újonnan nyílt meg a Magyar Zene Háza (House of Music Hungary). Sou Fujimoto japán építész úr tervezte ezt a modern és ikonikus múzeumot. Tervét 168 terv közül választották ki a Magyar Zene Háza pályázatán. 2022 szeptemberében ezen a helyszínen rendezték meg az I. Távol-keleti Klasszikus Zenei Fesztivált, amelyen számos művész, köztük japán és magyar művészek vonzották a közönséget négy egymást követő napon keresztül. Emellett egy másik emblematikus intézmény, az Új Nemzeti Galéria, amelyet egy japán építésziroda, a SANAA (Sejima and Nishizawa and Associates) tervez, szintén a Városligetben fog felépülni. Örömmel értesültem arról, hogy ilyen tehetséges japán építészek vesznek részt a Városliget újjáépítésében, amely Budapest élővilága szempontjából nagy jelentőséggel bír.

A “Japán Nap” fesztivál és a japán kultúrához kapcsolódó rendezvények látogatása Magyarország különböző városaiban fontos esemény, így például Szombathelyen is. Ezek a japán kultúra különböző területeit mutatják be, többek között az Ikebana, a japán teaszertartás, a gasztronómia, a japán szaké, a Budo (japán harcművészet) és a popkultúra mindig felkeltik az érdeklődésemet. Tevékenységüket továbbra is támogatni fogom.

A legtöbb tevékenységemet a nagykövetségünk Facebook oldalán mutatom be. A japán kultúra és művészetek, mint például a japán étterem, a Bento (japán uzsonnás doboz), a Budo és az Ikebana is bemutatásra kerülnek a Facebook-oldalakon. Remélem, hogy meglátogatjátok a Facebook-oldalakat, és érdekes tartalmakat találtok Japánról, a Facebook-oldalam linkje itt található.

DNH: Mik azok az értékek, amiket elsőként említene hazánkról, ha meghívne egy barátját Magyarországra?

Masato Otaka nagykövet: Szívesen mesélnék japán barátaimnak Budapestről, a “Duna gyöngyszeméről” – kezdve a Duna fölé magasodó, csodálatos kilátással büszkélkedő Budai Várral. Megemlíteném még a gazdag kulturális talajt, amely olyan nagyszerű zenészeket termelt ki, mint Liszt, Bartók és Kodály, valamint – mint már említettem – számos csodálatos történelmi épületet, mint a Parlament és az Operaház. Felhívnám az emberek figyelmét Magyarország mély történelmére is, kezdve a Honfoglalás idejétől (a Kárpát-medence magyar honfoglalásától) és I. István király koronázásától.

Nem szabad elfelejteni megemlíteni a Széchenyi Lánchidat sem, amely fantasztikusan szép, ha éjszaka kivilágítják. Sajnos a híd jelenleg javítási munkálatok miatt rendszeres forgalomkorlátozás alatt áll, és csak buszok és taxik közlekedhetnek rajta, de nagyon várjuk a munkálatok befejezését 2023 őszén.

Mindenképpen meg kell említeni továbbá a gazdag ételkultúrát, például a magyar borokat és a Japánban nemrégiben ismertté vált mangalica sertéshúst. Magyarország emellett egy biztonságos és nagyon biztonságos hely. Büszke vagyok arra, hogy egy ilyen csodálatos országban dolgozhatok a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésén.

DNH: És mit ajánlana egy magyar turistának, aki először tervez Japánba utazni?

Masato Otaka nagykövet: Japánban számtalan csodálatos hely van, ahová érdemes ellátogatni, és nehéz választani közülük. Elsősorban azonban Kiotót ajánlanám, amely 794-től 1869-ig Japán fővárosa volt, és az ország politikai, gazdasági és kulturális központja volt. Okinawa, Japán legdélebbi prefektúrája egyedülálló kultúrával rendelkezik, amely eltér a szárazfölditől, míg Hokkaido, Japán legészakibb prefektúrája az “alapanyagok kincsesházaként” ismert, ahol friss tengeri ételeket és országos hírű rament kínálnak.

Ami az ételeket illeti, a Japán minden tájáról származó helyi szaké és az úgynevezett “B-osztályú ínyencek (jó olcsó ételek)”, mint például a ramen, a takoyaki (polipgaluska gombóc), a marhahúsos tálak és a japán stílusú curry szintén nagyon ízletesek és elfogadható árúak.

Japán ráadásul a világ egyik legnagyobb melegvizes országa, amit a melegvizes forrásokat szintén kedvelő magyarok biztosan kedvelni fognak.

Mindenesetre Japán sosem untatja az utazókat, legyen szó keletről, nyugatról, délről vagy északról.

Az utóbbi években Magyarországon is nagy az érdeklődés a japán hagyományos kultúra iránt, mint például az ikebana (a japán virágkötészet művészete), a teaszertartás, a kimonó, a harcművészetek, a japán konyha, a szaké és az anime, és úgy halljuk, hogy a japán nyelv tanulása iránt is nagy a lelkesedés. Nagy öröm lenne, ha ez a növekvő érdeklődés Japán iránt egy napon nagyobb vágyat szülne a japán látogatásra, és ha egyre több magyar látogatna el ténylegesen Japánba. A jen közelmúltbeli leértékelődése olyan lehetőség, amelyet a külföldi látogatóknak nem szabad kihagyniuk.

DNH: Megemlítene néhány közelgő kulturális, gazdasági és folklórprogramot, amelyet a nagykövetség szervez?

Masato Otaka nagykövet: Tervezzük különböző színes programokat. Először is, a januári oktatási expón, az Edicatio Kiállításon lesz egy standunk, hogy bemutassuk a japán kormány ösztöndíjprogramjait. Sok magyarországi és szomszédos országbeli diák számos alkalommal eljön az Expóra, hogy megtervezze a jövőbeli karrierjét. Hálásak vagyunk, hogy a diákok meglátogatják a standunkat és érdeklődnek Japán iránt. Ezt követően, mint már említettem, márciusban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán a “Tavasz hangja” koncertre kerül sor, májusban pedig a Budapesti Városligetben a gyermeknapon a nagykövetségünk standját mutatjuk be, ami az egyik legnépszerűbb stand a rendezvényen. Általában harcművészeti bemutatókat tartunk, mint például az Aikido, a Kendo és a Karate. A kalligráfia, a hagyományos játék és a Kabuki vagy Anime karakterek arcfestése is népszerű. Egy japán cég is bemutatja termékeit a látogatóknak.

Mint már említettem, több helyen, így Budapesten, Szombathelyen és Gyulán is vannak “Japán-napi” rendezvények. A rendezvényeket a japán kultúrát népszerűsíteni kívánó magyar emberek szervezik. Néha japán szakértőket vagy művészeket hívnak meg Japánból vagy más országokból, és sok látogató megismerheti a különböző autentikus japán kultúrát. Remélem, Ön is ellátogathat ezekre az érdekes rendezvényekre.

Emellett a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 során is számos japán kulturális programra kerül sor. A “Balatoni Bor Gourmet Fesztivál” részeként 2023 szeptemberében előprogramként japán gasztronómiai rendezvényre került sor. Továbbra is részt veszünk néhány programon, és reméljük, hogy minél többen megismerik a japán kultúrát és a japán művészek magyarországi tevékenységét.

Aki egy jó könyvben szeretne elmerülni, annak itt Budapesten ajánlom figyelmébe a “Japán Alapítvány Budapest” japán kulturális központot. Van egy nagyszerű könyvtáruk, ahol sok japán könyvet kölcsönözhetsz. Sok kulturális rendezvényt is szerveznek. Ezért remélem, hogy meglátogatják a kedves olvasók a honlapjukat ITT, és megnézed a programjaikat is.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/12/18/kina-hadihajokat-kuldott-szomszedja-partjaihoz-annak-hadiipari-fejlesztesei-miatt/” ][/hm_embed]

Source: Daily News Hungary