Peking nem számított invázióra Ukrajnában tavaly februárban, a kínaiak nem voltak felkészülve arra, amit Putyin tervezett, hírszerzésük kudarcot vallott, ezért már alapból idegesek. Az orosz elnök kínai kollégájának nem árulta el támadásának tervét, nem bízott benne. Ám a bizalomvesztésnél sokkal rosszabb kifutása is lehet a háborúnak a kínaiak szerint.
Természetes szövetségesek volnának
Aki csak egy pillantást vet Földünk térképére és végiggondolja az elmúlt egy évszázad történelmét, pontosan láthatja, hogy az Egyesült Államok-dominálta világrenddel szemben csupán egyetlen szóba jöhető hatalom dacolhat (jelenleg), ez pedig Kína. Amikor a múlt század kilencvenes éveiben életre hívták BRICS-kezdeményezést (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika), azaz azon államok együttműködési fórumát, akik az úgymond fejlődő országok vezetői lehettek (volna) még senki sem gondolta, hogy csupán egyetlen emberöltőn belül Kína az Egyesült Államok szintjére ér úgy gazdasági, mint katonai szempontból.
A régi ellenség, a Szovjetunió legkésőbb a kilencvenes évek elején kiesett a szuperhatalmak sorából, ám Vlagyimir Putyin vezetésével a 2000-es évek végére újra magukra találtak, a fejlődő Kínával pedig úgymond értelmezhető blokkot adtak az USA-val szemben.
Putyin nem mondta el kínai kollégájának
Ám most Peking attól fél, hogy ennek a “tengelynek” örökre vége szakadhat. Ezért azt tervezi, hogy külpolitikáját átirányítja az oroszpártiságból, mert attól tart, hogy Oroszország gazdasági és politikai befolyása csökken Ukrajna katasztrofális inváziója és Putyin esetleges bukása miatt.
Mindezekről a Financial Times írt névtelenséget kérő kínai forrásokra hivatkozva, cikkét pedig a The Moscow Times foglalta össze. A cikk persze lehet ékverési próbálkozás is a két nagy eurázsiai szárazföldi hatalmasság között, ám az FT azt írja, a kínai politikai vezetés legfelsőbb köreiben immár nagyfokú bizalmatlanság van az oroszokkal szemben hiába a december végi megegyezés Hszi és Putyin elnökök között, miszerint tovább erősítik a kapcsolataikat.
- Ez is érdekelhet: Oroszország napi 160 millió eurót veszít a nyugati olajszankciók miatt
„Az inváziós döntést egy nagyon szűk csoport hozta meg. Kínának nem szabad egyszerűen követnie Oroszországot” – idézte az FT egy névtelen kínai tisztviselőt. “Putyin őrült”, tette hozzá. Kína a lap forrásai szerint és az események széles körben elfogadott verziójával ellentétben nem tudott a Kreml tervéről tavaly, legfeljebb korlátozott katonai műveletre számított. Ebben persze igazuk lehet, hisz maga Moszkva is ebben gondolkodott, nem számolva ukrán ellenállással.
A kínai hírszerzés csődöt mondott
Egy február 4-i találkozón Putyin állítólag arról tájékoztatta Hszit, hogy Oroszország „nem zárja ki, hogy minden lehetséges intézkedést megtegyen, ha a kelet-ukrajnai szeparatisták megtámadják Oroszország területét és humanitárius katasztrófákat okoznak”.
- Olvass tovább nálunk: Maga a pokol, ami jelenleg Bahmutban történik
Ugyanakkor Peking nem jött rá a valódi orosz tervre, ez pedig idegesíti őket, különösen a külügyminiszter-helyettest, az orosszakértőként is tisztelt Le Jucsenget. Névtelen kínai források arra utaltak, hogy a Kreml ukrajnai céljait lehetetlen megvalósítani, kishatalomként fog Oroszország kikerülni a konfliktusból, hangsúlyozza a The Moscow Times.
Ugyanakkor természetesen használni fogják jó orosz kapcsolataikat a Nyugattal szemben. Másfelől Kína kapacitásainak egy részét szeretnék majd Ukrajna újjáépítésében lekötni.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/01/12/video-szorosan-kovetik-a-britek-putyin-megallithatatlannak-hitt-hajojat-am-az-egyre-kozeledik-nagy-britanniahoz/” ][/hm_embed]
Source: The Moscow Times
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A világ leggyorsabb tesztpályája, ahol kanyaródás nélkül lehet maximális sebességgel száguldani
VIDEÓ: A világ legnagyobb halszaporodóhelyét fedezték fel
A magyar ipar úttörője, az ágyúk és vasúti kerekek mestere: Ganz Ábrahám
Miért nem tudjuk a villámokat energiafejlesztésre használni?
Mi a legnagyobb eddig ismert prímszám?
Hány nukleáris fegyvert használtak eddig a történelem során?