Oroszország nem veszi tudomásul Németország növekvő befolyását
Két évvel ezelőtt Oroszország erőmérőként tekintett az Északi Áramlat-2 gázvezetékkel kapcsolatos amerikai-német ellentétre.
Oroszország nagy összegeket fektetett be az őt Németországgal összekötő 1200 kilométeres tenger alatti gázvezetékbe. Növelni akarta globális értékesítését, valamint gazdasági befolyását Európára és annak energiaéhes nehéziparára. Németország, a vezető fogyasztó, a kezdetektől fogva a fedélzeten volt. Washington nem.
A CNN elemzése szerint az Egyesült Államok nem akarta, hogy az új, nagy kapacitású tenger alatti szállítás kiszorítsa az Ukrajnán áthaladó régi szárazföldi vezetékeket, amelyek létfontosságú bevételt biztosítottak az egyre inkább nyugat felé hajló kijevi vezetésnek. Oroszország azzal érvelt, hogy ha Washington blokkolja az Északi Áramlat 2-t, az megmutatná, hogy az európai hatalom már nem Berlinben, hanem a Fehér Házban összpontosul. Ez pedig végül meg is történt.
Két évvel később az Angela Merkel utáni transzatlanti dinamika Oroszország számára az egyik legsürgetőbb politikai kérdéssé vált.
Ritkán ilyen határozott a kancellár
Olaf Scholz német kancellár nem volt hajlandó “engedni”, hogy egyedül küldjön tankokat Ukrajnába. Ehelyett a sarkára állt, és azt követelte, hogy Joe Biden amerikai elnök csatlakozzon hozzá, kockáztatva ezzel Putyin haragját. Ez megmutatta, hogy a transzatlanti hatalmi viszonyok megváltoztak.
Európa csak lassan reagált az amerikai politikában tapasztalható bizonytalanságra, amelyet egy újabb Trump-féle elnökség okozhat. Az évtizedekig tartó, az Egyesült Államokba vetett ésszerűen megingathatatlan, ha nem is teljes bizalmat, makacs európai pragmatizmus váltotta fel. És Németország jár az élen.
Merkel kancellár Európa erkölcsi iránytűje volt. Scholz rengeteg alkalommal határozatlanságot sugárzott, de szerdán a német Bundestagban dörgő tapsot kapott, amikor a kemény vezetés ritka pillanatát mutatta meg.
Tavaly márciusi csúcstalálkozójukon a NATO vezetői megállapodást kötöttek. A tervek szerint Ukrajnát a NATO-szabványoknak megfelelően felszerelik, felfegyverzik és kiképzik. Nem lesz tag, de az Oroszországnak szóló üzenet egyértelmű volt. Az elkövetkező években Ukrajna úgy fog kinézni és harcolni, mintha a NATO tagja lenne.
Ukrajna folyamatos átalakulása a szovjet haderő örökségéből NATO-klónná nem csupán a tankok, harcjárművek, légvédelem és tüzérség megszerzésének mechanikai vagy akár diplomáciai kérdéseiről szólt. Arról is, hogy a NATO-tagállamok közel egymilliárdos lakosságát a politikusaikkal együtt magukkal hozzák. Scholz ezt szerdán a parlamentben fejtette ki.
Putyin lecsillapodik a háborúval kapcsolatban?
Ha Európában úgy is tűnik, hogy Scholz az ukrajnai háborúban kivívott némi befolyást Amerikával szemben, Moszkvában nem hiszik, hogy új lendülete sokat változtatna. Andrej Kortunov, az Orosz Nemzetközi Ügyek Tanácsának főigazgatója szerint Oroszországban
“a legtöbben úgy vélik, hogy Biden szava mindenek felett áll”.
Sőt, szerinte ahelyett, hogy Németországnak nagyobb befolyása lenne, “az amerikai vezetés erősebbnek tűnik, mint valaha”. Ettől függetlenül az orosz diplomaták az Atlanti-óceán mindkét partján a nyilvánosság elé tolták a Nyugat iránti ellenségeskedésüket.
Oroszország németországi nagykövete szerint a tankok küldése “rendkívül veszélyes”. Emellett azzal vádolta Scholzot, hogy nem hajlandó “elismerni, hogy a nácizmus szörnyű bűneiért népünkkel szemben történelmi felelősséggel tartozik”. Eközben washingtoni kollégája “égbekiáltó provokációval” vádolta a Fehér Házat, Bident pedig azzal, hogy Oroszország “stratégiai vereségére” törekszik.
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, a nemzetbiztonsági tanács elnökhelyettese azt mondta, hogy Oroszország soha nem hagyja magát legyőzni, és fenyegetés esetén atomfegyvereket vetne be. Viszont “meglepő” módon a Kremlhez közelebbi nyilatkozatok kevésbé harciasak. Ez azt jelentheti, hogy Putyin talán lehiggad a nukleáris háborút illetően.
Biden és Scholz tankokról szóló döntésére reagálva Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov azt mondta, hogy az “feszültséget hoz a kontinensre, de nem akadályozhatja meg Oroszországot céljaink elérésében”.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/01/30/orosz-diplomata-moszkva-vegig-ellen-fog-allni-az-amerikaiaknak/” ][/hm_embed]
Source: CNN
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A világ leggyorsabb tesztpályája, ahol kanyaródás nélkül lehet maximális sebességgel száguldani
VIDEÓ: A világ legnagyobb halszaporodóhelyét fedezték fel
A magyar ipar úttörője, az ágyúk és vasúti kerekek mestere: Ganz Ábrahám
Miért nem tudjuk a villámokat energiafejlesztésre használni?
Mi a legnagyobb eddig ismert prímszám?
Hány nukleáris fegyvert használtak eddig a történelem során?