Energiaválság? Gyorsabban előznek az elektromos autók a vártnál

Úgy tűnik az, hogy hogyan pörög a villanyóra az energiaválságban, nem hátráltatja a villanymotorra való átállást, legalábbis ezt mutatja az elektromos autók piaca.

Napjaink autóit nem lehet azzal a szemlélettel megérteni, amivel mondjuk az 1960-as években tekintettek a kocsikra. Az, hogy eljussunk A-ból B-be, már nem a legfontosabb szempont. Az olasz formatervezés, az amerikai szomjúság, a mindent túlélő japán mechanika és a német precizitás már nem választható kategorikusan külön, nem lehet a gyártó nemzet zászlója alapján megítélni a járművek teljesítményét, megbízhatóságát, az őket konstruáló szakértelmet. Ennek egyik oka a globális ellátási láncokban keresendő. Az országoknak mind az erőforrásaik, mind a munkaerőpiaci helyzetük különbözik, így a gyártóknak megéri több helyen, akár egymástól kontinensnyi távolságokra szétszórni az egyes gyártási területeket. Emellett az új autók manapság félig számítógépek, egyre nagyobb részüket teszi ki az elektronika: a modern kocsikat nem csak a motor hajtja, de a chipeknek is rendkívüli szerepük van a működésükben. Vezérlik az elektromos ablakemelőt, de például olyan magasabb rendű funkciókért is felelnek, mint az önparkolás vagy egyes modellekben az önvezetés. Tanulmányok szerint az átlagos autók gyártási költségeinek közel 40 százalékát teszi ki az elektronika. Ezért is lehet, hogy az autóipar helyzetét nagymértékben befolyásolták az utóbbi évek globális történései.

Az európai autógyártás 2019 előtt a kontinens GDP-jének mintegy 10 százalékát hozta. Míg egyes szektorok a tevékenységük száz százalékát át tudták szervezni a körülményeknek megfelelően, addig a gyártósorok álltak, a gyárak termelése nullára esett vissza. A pofon után a fal, ami a másodikat adta az európai autóiparnak, a notórius chiphiány volt. Az autógyárak ugyanis a telefonokat, laptopokat és egyéb elektronikai eszközöket készítő cégekkel versenyeztek a mikrochipekért. Ám, míg az előbb említett termékekre megnőtt a home office során a kereset, addig az autóvásárlók száma a padlót súrolta.

Az orosz-ukrán háború kitörése tovább nehezítette az európai gyártók helyzetét, nem csak azért, mert a két ország fontos nyersanyagexportőrök voltak, de felvásárló piacként is jelentősnek számítottak. A militarizált iparpolitika azonban más változást is hozott: felgyorsította az elektromos járművekre történő átállás igényét.

Az (EZ) Ernst & Young felmérései szerint az elektromos járművek négy éven belül átveszik a vezetést az európai piacon, míg a hagyományos motorú autók eladásai egy százalék környékére zsugorodhatnak az évtized végére.

Summázva: az elektromos és plug-in hibrid autók forgalma 2027-re meghaladhatja az összes többi motortípusét az öreg kontinensen, de az USA-ban és Kínában is kitették már az indexet az előzéshez.

Erre a tendenciára erősített rá a szektor egyik legnagyobb seregszemléjének számító Brüsszeli autószalon. A kilencnapos rendezvényt január végén tartották, és több, mint 250 ezer látogatója volt. Az idei esemény, ami a „Zöld járműkiállítás” nevet viselete, otthont adott az „Év autója” szavazás utolsó fordulójának is. Itt a az európai piac legjobb autóját díjazzák, amelyet 61 szakújságíró döntése alapján választanak meg. Az idei nyertes a Jeep első 100 százalékig elektromos modellje, az Avenger lett. A szemléletváltást mutatja, hogy a hét utolsókörös versenyzőből hat tisztán elektromos meghajtású volt.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/01/19/a-szakadek-fele-tart-a-tesla-2023-ban/” ][/hm_embed]

A győztes kis SUV 400 kilométert tesz meg 54 kilowattórás akkumulátorával. A 4 méter hosszú kasztnit egy 156 lóerős villanymotor hajtja, és összvissz 24 perc kell ahhoz, hogy 2-ról 80 százalékra töltsük fel.
Azt, hogy miképp történik majd meg az átállás Kelet- és Nyugat-Európában, nehéz megjósolni, de a gyártók érezhetően ráléptek a gázra. A Peugeot például meghirdette villamosítási stratégiájának új fejezetét: az E-Lion projektet, amit a nemrégiben mutatott be a cég.

Ebben vázolták, hogy még 2023-ban a márka modellkínálatának minden tagja elérhetővé válik vilamosított kivitelben. 2025-re a modellkínálatot már teljesen elektromos típusok alkotják majd, míg 2030-ra az Európában eladott Peugeot modellek 100 százaléka tisztán elektromos hajtású lesz a vázolt stratégia szerint.