Interjú Budima Gjeneza koszovói nagykövet asszonnyal a koszovói-magyar kapcsolatokról és sok másról

Testvéroldalunk, a Daily News Hungary interjút készített Budima Gjeneza nagykövet asszonnyal, a magyarországi koszovói nagykövetség vezetőjével. Az interjú során kitértek az esetleges magyar felmenőire, a koszovói politikára és történelemre, a magyar nemzeti hős, Hunyadi János örökségére, egy leendő Budapest-Pristina járatra, valamint arra, hogy milyen magyar látnivalókat és ételeket ajánlana barátainak.

Daily News Hungary (DNH): Idén ünnepeljük Koszovó függetlenségének 15. évfordulóját. Milyen volt az elmúlt 15 év?

Budima nagykövet asszony: Az elmúlt 15 év tele volt kemény munkával, reformokkal, államépítési folyamatokkal, áldozatokkal, figyelemre méltó sikerekkel, de természetesen sok csalódás és kihívás is volt. Koszovó 2008. február 17-én kiáltotta ki függetlenségét, az ENSZ által vezetett évtizedes tárgyalások után. A felszabadító harcunk, az önrendelkezésünkért folytatott jogos ügyünk és a demokratikus világ szolidaritása után. 2010-ben a Nemzetközi Bíróság úgy döntött, hogy Koszovó függetlenségi nyilatkozata nem sértette a nemzetközi jogot vagy az ENSZ BT 1244-es határozatát.

Ma Koszovó Európa legújabb és legfiatalabb országa, a lakosság 70%-a 35 év alatti. Koszovó egy progresszív, Európa-párti és demokratikus állam, amelyet az ENSZ tagállamainak többsége, 117, az EU 27 tagállamából 22, a NATO 30 tagállamából 26 ismer el. Bebizonyítjuk, hogy a demokrácia és a gazdasági fejlődés kéz a kézben jár. Csak tavaly 4%-os növekedéssel, +23%-os exporttal, +47%-os közvetlen külföldi befektetésekkel számolhattunk. A Korrupció Érzékelési Indexen folyamatosan javítjuk a pozíciónkat, ugyanez a helyzet a sajtószabadsággal is. A Nyugat-Balkánon az első helyen állunk a jogállamiság tekintetében.

Forrás: Koszovó magyarországi nagykövetsége

Eltekintve attól, hogy a legtöbb európai országba való beutazáshoz még mindig vízumot kell kérnünk, művészeink, filmrendezőink, sportolóink, íróink, újságíróink folyamatosan büszkévé tesznek bennünket azzal, hogy nemzetközileg elismert díjakat nyernek. Példaként említhetjük Majlinda Kelmendit, aki a világ egyik legeredményesebb dzsúdósa. A 2016-os riói olimpián aranyérmet nyert, ami történelmi pillanat volt, hiszen ez volt az első olimpia, amelyen Koszovó független országként vett részt. Azóta dzsudokáink további két olimpiai aranyérmet hoztak haza. Ahogy Dua Lipa, Koszovó tiszteletbeli nagykövete mondta: “Adjatok nekünk egy esélyt, és ki fogunk tűnni a tömegből”.

DNH: Hogyan alakult a karrierje, mióta Budapestre jött misszióvezetőként?

Budima nagykövet asszony: 2021. november végén érkeztem Budapestre. Szerencsém volt, hogy a világjárvány okozta elszigeteltség véget ért, így lehetőségem volt azonnal megkezdeni a munkámat, bekapcsolódni a tevékenységekbe, a kapcsolatépítésbe, a baráti és partneri körünk bővítésébe. Nagy örömmel tölt el, hogy milyen előrelépéseket és eredményeket értem el, hogy közelebb hozzuk egymáshoz a két országot.

Forrás: Koszovó magyarországi nagykövetsége

A budapesti kiküldetés számomra, mint diplomatának, kiváltság volt, egy újabb lehetőség arra, hogy szakmailag és személyesen is fejlődjek, miközben egy ilyen figyelemre méltó országot és embereket fedezhetek fel, tanulhatok tőlük. Mivel azonban ez az első kiküldetésem misszióvezetőként, megerősíthetem, hogy a pozíció a kiváltság és megtiszteltetés mellett rengeteg felelősséggel is jár. Egy kis nagykövetség vezetőjeként pénzügyi, beszerzési és irodavezetői képességeimet is fejlesztem. Összefoglalva, számomra Magyarország lesz a szívemhez legközelebb álló küldetés, mivel ez az első, amelyet vezetek, és történetesen egy barátságos, kivételes országban. Talán egy újabb interjú témája lehet az a véletlen egybeesés, hogy a családnevem jelentése Budai, mivel az őseim a 19. század végén néha Budán éltek és dolgoztak.

Forrás: Koszovó magyarországi nagykövetsége

DNH: A magyar médiában mostanában többször is felbukkant a “rendszámtábla” kérdése. Miről is van szó pontosan?

Budima nagykövet asszony: 1999-ben, amikor Koszovó felszabadult, a szerbek többsége továbbra is Szerbiából származó, Szerbiában gyártott, kiállított és oda behozott rendszámtáblával rendelkezett. Ezek a rendszámtáblák a Milosevic-rezsim régi örökségei, amelyeket szerb nyelven gyártottak, de Koszovóban használták őket. A brüsszeli tárgyalásokat követően azonban végül 2018. január 15-én Szerbiának nem szabadott többé ilyen rendszámtáblákat gyártania és kiadnia, és ezzel egyidejűleg 2021 szeptemberében lejárt minden határidő az ilyen rendszámtáblák és az UNMIK – az ENSZ koszovói missziója – rendszámtábláinak használatára. Tehát tavaly szeptember óta Szerbiának még a Brüsszelnek tett vállalásai és a megállapodások szerint sem rendelkezhetett többé ilyen rendszámtáblákkal. És egyetlen ország, gondolom, Magyarország sem fogadná el, ha egy kisebbség az országban évek óta német vagy szerb rendszámmal közlekedne.

Az országunk északi részén élő szerbek túlnyomó többségének nincs problémája a koszovói rendszámmal. Egy kis csoportot Belgrádból instrumentalizálnak. A barikádok mögött álló fegyvereseket nem az emberi jogok, hanem a terület érdekli. Meg akarják védeni Koszovó északi részét, mint törvénytelen zónát. Hat kábítószerlabort semmisítettünk meg az északi településeken, valamint kriptovaluta-előállító laboratóriumokat, amelyek kihasználták az ingyenes áramot. Ott senki sem fizet villanyszámlát.

Koszovó minden egyes polgára, etnikai hovatartozástól vagy bármilyen más különbségtől függetlenül, egyenlő, és a jogállamisággal szemben ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. Továbbá, azok a szerbek, akik beleegyeztek abba, hogy autóik rendszámát legálisra cserélik, mentesültek az áfa, a vám és a jövedéki adó alól, ami autónként mintegy 5000 eurót (kb. 1.860.000 Ft-ot) jelent. Mi az emberek oldalán állunk, nem pedig a bűnözők és a törvénysértők vagy a külföldi rendszerek és érdekek oldalán.

Forrás: Koszovó magyarországi nagykövetsége

DNH: Az elmúlt években Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter is hangsúlyozta, hogy Szerbia és Magyarország kapcsolatai történelmi csúcsponton vannak. Ez minden bizonnyal kihat Koszovó és Magyarország kapcsolataira is. Hogyan jellemezné az Orbán-kormány és az önök kormánya közötti kapcsolatot?

Budima nagykövet asszony: Az albánok és a magyarok baráti kapcsolatainak ősi hagyománya van, amely nemzeti hősünk, Gjergj Kastrioti Skanderbeg és a magyar nemzeti hős, Hunyadi János közötti stratégiai partnerség idejére nyúlik vissza. A történelmi aspektuson túlmenően Koszovó stabilitását Magyarország nagyon fontosnak tartja. A Nyugat-Balkán európai integrációja Magyarország számára kiemelt jelentőségű.

Magyarország rengeteg folyamatban segítette és segíti jelenleg is Koszovót. Számos közös érdekű kezdeményezésben és projektben dolgozunk együtt. Miközben a magyar katonák garantálják a koszovói békét, hálásak vagyunk, hogy diákjaink a legjobb magyar egyetemeken tanulnak, és hogy van itt egy szorgalmas, jól integrálódott diaszpóránk. A két ország közötti kapcsolatok erősítése és elmélyítése közös érdekünk.

DNH: Szijjártó Péter külügyminiszter nemrég kijelentette, hogy a magyar kormány nem fogja támogatni Koszovó felvételét az Európa Tanácsba. Hogyan kommentálta az önök kormánya ezt a kijelentést? Van-e még esélye országuknak a csatlakozásra?

Budima nagykövet asszony: Számítunk partnereink támogatására, hogy az Európa Tanácsba (ET) való felvételünkről szóló szavazásra minél hamarabb sor kerüljön. A tagsághoz megvan a támogatásunk, de még át kell esnünk néhány eljáráson. 2022 szeptemberében az Európa Tanács titkársága jogértelmezést adott ki a Koszovói Köztársaság kérelméről, amely egyértelműen megerősíti, hogy nincs jogi akadálya annak, hogy Koszovó az Európa Tanács teljes jogú tagjává váljon.

Az európai demokratikus államok polgárainak tagadhatatlanul joguk van hozzáférni az Európa Tanács eszközeihez, különösen az Emberi Jogok Európai Bíróságához (strasbourgi bíróság). Ennélfogva más, az Európa Tanács normáitól eltérő eljárások nem szabhatják meg a régió legdemokratikusabb, a jogállamiság és az igazságügyi reformok terén rendkívüli eredményeket felmutató állam polgárainak ezen jogát.

Fontos tisztázni, hogy egy ország európai tanácsi tagságáról szóló szavazásnak három szakasza van. Az első szakaszban a Miniszteri Bizottság indítja el a tagsági eljárást. A második szakaszban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) megállapítja a vonatkozó normákat, és ajánlást tesz a tagságra. A harmadik szakaszban a Miniszteri Bizottság a PACE véleményét követően dönt.

A Koszovói Köztársaság kérelme az első szakaszban van. Ebben a szakaszban bármilyen esetleges feltételrendszer ellentétes lenne az Európa Tanács alapokmányával, a tagsággal kapcsolatos gyakorlattal és a szervezet értékeivel. A Koszovói Köztársaság kormánya elkötelezett az olyan szervezetekhez való csatlakozás mellett, amelyekből minden állampolgárunknak előnye származik. Az Európa Tanácshoz való csatlakozás folyamata visszafordíthatatlan, és számítunk partnereinkre, köztük Magyarországra is, hogy támogassanak minket abban, hogy a folyamat első szakasza minél hamarabb lezáruljon.

DNH: Van-e gazdasági együttműködés a két ország között? Tudna említeni Koszovóban működő sikeres magyar cégeket?

Budima nagykövet asszony: Bár még mindig nem sikerült meggyőznünk a magyarországi nagybefektetőket, hogy jöjjenek Koszovóba, már 58 sikeres magyar cég van nálunk, 42 millió eurónyi tőkével. Fontos, hogy 15 évvel a függetlenné válás után a Koszovó és Magyarország közötti export-import növekedésének pozitív tendenciája ma is folytatódik. Nagyon bízunk abban, hogy idén a kereskedelem volumene rekordot dönthet, és meghaladhatja a százmillió eurót. Tavaly ez az érték 96,1 millió euró volt.

Hazám nagyon elkötelezett a Magyarországgal való kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok elmélyítése mellett. Nagy örömömre szolgál, hogy február 2-án és 3-án itt, Budapesten került sor a Koszovó-Magyar Gazdaságfejlesztési Vegyes Bizottság második ülésére, 5 évvel az első, 2017-ben Pristinában tartott ülés után. Új együttműködési jegyzőkönyvet írtunk alá, amelyben fontos lépések és projektek szerepelnek. Ezek nemcsak a kereskedelem, hanem számos más ágazatban való együttműködés fokozása érdekében történnek. Fontos, hogy a JEC ülésszak margóján a HEPA a testvérügynökségük, a Koszovói Befektetési és Vállalkozástámogatási Ügynökség segítségével üzleti fórumot szervezett B2B találkozókkal, 40 magyar és 15 koszovói vállalat részvételével, ami jól tükrözi az együttműködés erősítésének szándékát. A KIESA és a HEPA között egy új egyetértési nyilatkozatot is aláírtak. Nagyon pozitív vagyok, hogy hamarosan konkrét eredményei lesznek ennek az együttműködésnek.

DNH: A két ország közötti szorosabb együttműködés egyik kulcsa a két főváros közötti közvetlen légi összeköttetés. Remélhetjük, hogy hamarosan lesz közvetlen Budapest-Pristina járat?

Budima nagykövet asszony: Az elmúlt két évben a Pristina nemzetközi repülőtér az egyik legjobb teljesítményt nyújtotta a régióban, és évről évre exponenciális növekedést mutat. Tavaly az utasok száma információim szerint elérte a 3 millió főt. Ezzel a növekedéssel párhuzamosan, valamint a kormány Koszovóból induló és oda tartó járatok hálózatának és forgalmának bővítésére irányuló érdekével együtt konkrét tervek vannak folyamatban (tavaly a szezonban új célállomást vezettek be Varsóba Pristinából). Úgy vélem, hogy hamarosan fejleményeket láthatunk ezen a téren, többek között Budapesttel is.

DNH: Érdemes megjegyezni, hogy idén Magyarországon rendezvénysorozatot terveznek a Koszovó és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok kialakításának 15. évfordulója alkalmából. Felsorolná a fontosabb eseményeket?

Budima nagykövet asszony: Magyarország az elsők között ismerte el Koszovó függetlenségét 2008. március 19-én, amiért hazám népe örökké hálás lesz. A diplomáciai kapcsolatok hivatalosan 2008. június 27-én jöttek létre, Koszovó budapesti nagykövetsége pedig 2010 márciusában kezdte meg működését. Az ünnepi évet a háromszoros Sundance-nyertes és Oscar-jelölt HIVE című film budapesti premier előtti vetítésével nyitottuk. Nagy megtiszteltetés volt, hogy első alkalommal működhettünk együtt az Uránia Nemzeti Filmszínházzal, és ezt a megható és inspiráló igaz történetet elhozhattuk a magyar filmrajongóknak. Ünnepségünket a Függetlenség Napja alkalmából egy fogadással folytatjuk magyar barátaink és kollégáink, valamint egy újabb fogadással diaszpóránk és diákjaink számára. Megünnepeljük továbbá az első testvérvárosi partnerség létrejöttét egy koszovói és egy magyarországi város között. Továbbá, szintén első alkalommal, filmet vetítünk a budapesti Frankofón Filmnapok keretében. Tervezzük, hogy az év folyamán részt veszünk különböző kulturális és kereskedelmi vásárokon és fesztiválokon, valamint néhány nyilvános kulturális rendezvényt szervezünk azzal a céllal, hogy a 15 éves Koszovó eredményeit és fejlődését megismertessük a magyar közönséggel, hálánk jeléül a támogatásért.

DNH: Melyek Koszovó egyedülálló turisztikai látványosságai, amelyek csak ott léteznek (hangulat, gasztronómia, kiemelt turisztikai helyek, stb.)?

Budima nagykövet asszony: Koszovónak nincs tengerpartja, akárcsak Magyarországnak, ezért a háború utáni újjáépítésen kívül eltartott egy ideig, amíg elérte azt az állapotot, amelyben érdemes meglátogatni. Napjainkban olyan tekintélyes magazinok, mint a National Geographic, kiemelik természeti csodáit, gazdag és változatos kulturális örökségét, hagyományait, gasztronómiáját, és egyedülálló, nagylelkű vendégszeretetét. A régi mondás szerint “az albán háza Istené, a vendégé és a ház uráé”. Mivel azonban Európa legfiatalabb népességű országa, a Koszovóba látogató turistákat leginkább a fiatalság, az ő energiájuk, kreativitásuk, a különböző idegen nyelveken való könnyű kommunikációjuk nyűgözi le. Aztán, a látogatók Koszovót olyan országnak tartják, ahol a világ legjobb macchiatóját lehet inni, ez talán annak köszönhető, hogy sok barista egyetemi diplomával rendelkezik. Mivel én magam Koszovó nyugati részéről származom, nem lehet nem megemlíteni a 25 km hosszú és 1000 m mély Rugova-kanyont, amely Európa egyik leghosszabb és legmélyebb ilyen képződménye.

DNH: Biztos vagyok benne, hogy már jól ismeri Magyarországot. Mit mondana koszovói barátainak a magyarokról és Magyarország látnivalóiról?

Budima nagykövet asszony: Elmondhatom, hogy az itt töltött első évem alatt sokat bicikliztem városok, falvak között, sokat gyalogoltam és megmásztam néhány hegyet. Mindezen utazások és találkozások során elmondhatom, hogy az emberek az ország vagyona. Udvariasságukkal és szerénységükkel mindenhol azt érzed, hogy szívesen látnak. Ha ehhez hozzávesszük a kultúrát, a hagyományokat, az építészetet és természetesen a termálfürdőket, Magyarország valóban egy nagyszerű hely. Hogy nagyon őszinte legyek, sok barátom és családtagom látta és élvezte előttem Magyarországot, ezért sokat tanultam tőlük, és nagyon vártam, hogy magam is felfedezzem. Koszovó és Magyarország földrajzilag, történelmileg és hagyományosan is nagyon közel áll egymáshoz. Kívánom, hogy ez a barátság még szorosabbá váljon, és még több magyar látogasson el Koszovóba és fordítva!

DNH: Ami a gasztronómiát illeti, a két országban bizonyára számos hasonló étel létezik. Melyek ezek? És milyen magyar finomságot kóstol itt, amit a koszovóiak is értékelnének?

Budima nagykövet asszony: Ó, igen, megerősíthetem, hogy ha Koszovóba megy, akkor a gulyáshoz nagyon hasonló ételekkel fog találkozni, mint a gjyveq, és sok gazdag húsétellel, amelyek közösek az Önök gasztronómiájával. A savanyított zöldségek, mint az uborka, a paprika és a káposzta, szintén a mindennapi étkezésünk részét képezik.

Forrás: Koszovó magyarországi nagykövetsége

Magyar csemege? Egyértelműen a kürtőskalács! Aki a kürtőskalácsot elhozza Koszovóba, annak garantált a siker. Egyszerűen nem tudok ellenállni neki, amikor a város utcáin sétálok. Az illatát és az ízét, valamint a történelmét és a hagyományait mindenki nagyra értékelné Koszovóban. Hozzuk el kürtőskalácsot Koszovóba! De nem lepődnék meg, ha legközelebb már nálunk is lenne, amikor hazamegyek, hiszen az ország olyan pezsgő és olyan gyorsan fejlődik, hogy minden egyes alkalommal, amikor visszamegyek, van valami új felfedeznivaló!

Az interjú angol nyelven a Daily News Hungary oldalán tekinthető meg.

Forrás: Daily News Hungary

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/02/14/interju-a-magyarorszagi-palesztin-nagykovettel-izraelrol-a-magyar-palesztin-kapcsolatokrol-a-szent-foldrol-es-sok-masrol/” ][/hm_embed]

Source: Daily News Hungary