Tudtad? A szudáni núbiai piramisok ugyanolyan lenyűgözőek, mint az egyiptomiak

A gízai piramisok Egyiptom nyüzsgő fővárosának közvetlen közelében találhatók, és évente turisták millióit vonzzák. A szudáni núbiai piramisok ugyanolyan lenyűgözőek, mint az egyiptomiak , de akkor miért nem olyan ismertek?

Núbiai piramisok története

Nem sokan tudják, de a legtöbb piramissal rendelkező ország valójában nem Egyiptom, hanem Szudán áll a dobogó legtetején az ősi Kush Királyság núbiai piramisainak köszönhetően.

Több mint 250 piramis, amelyek egykor a kushi “fekete fáraók” maradványait őrizik, tarkítja Szudán sivatagjait. Távol vannak a civilizációtól, ugyanakkor ismeretlenségük ellenére Szudán e lenyűgöző építményei emlékeztetnek arra, hogy az ókori Kush valóban milyen hatalmas volt.

Kr. e. 750 körül, a 24. egyiptomi dinasztia bukása után a Kush Királyság vette át a régiót az Al Jazeera szerint. A núbiai király, Alara a mai Szudán területén, a Nílus mentén fekvő Napata városából uralkodott. Tekintettel a núbiai királyok feletti hatalmas egyiptomi befolyásra, az uralkodók piramisokat kezdtek el temetkezési helyként használni. Az elsőt Kr. e. 700 körül építették El-Kurru-ban, Alara utódjának, Kaszta-nak és fiának, Piye-nek a sírjaként. Ahogy a núbiai dinasztia hatalma és tekintélye egyre nőtt, az El-Kurru-i terület túl kicsi lett ahhoz, hogy több piramisnak is helyet adjon. Ennek eredményeként a núbiai királyok új királyi nekropoliszt építettek Nuri városában, a fővárosuk, Napata közelében.

Ezután, Kr.e. 590 körül a núbiai királyi főváros átköltözött Meroëba, amely egy jelentős vasolvasztóhely és több elsődleges kereskedelmi útvonal közelében feküdt. A királyok folytatták a piramisok építését, és Meroë hamarosan Núbia legnagyobb nekropoliszává nőtte ki magát.

Kr. e. 330-ra a mai Etiópiában található Akszum Királyság megszállta Meroët. Ez jelentette a hatalmas Kush Királyság végét, és egyben a núbiai piramisok építésének végét.

A piramisok feltárása

A núbiai piramisok tudományos feltárása az 1800-as években kezdődött meg, és sajnálatos módon ezt megelőzően az építmények ki voltak szolgáltatva a sírrablóknak, akik minden értéktárgyat elvittek, amire csak rátették a kezüket. Még a bennük lévő királyi családok maradványait is elvitték. Barbárságban az európaiak sem maradtak alul. Az Amusing Planet szerint az 1830-as években egy Giuseppe Ferlini nevű olasz felfedező 40 piramis tetejét törte le, hogy a bennük elrejtett kincseket megtalálja.

Fotó: Fréderic Cailliaud/Biodiversity Heritage Library

Mire a világ minden tájáról érkező régészek elkezdték tanulmányozni a piramisokat, már nem sok látnivaló maradt. Azt azonban felfedezték, hogy a núbiai piramisok két lényeges dologban különböznek egyiptomi társaiktól.

A núbiai piramisok szerkezete a gízaival összevetve

A piramisoknak sokkal kisebb alapjuk és meredekebb oldaluk volt, mint az egyiptomiaknak. Míg a gízai Nagy Piramis több mint 137 méter magas, addig a núbiai piramisok magassága 6 és 30 méter között változik.

A núbiai piramisok sírkamrái általában a piramisok alatt helyezkedtek el, nem pedig azokon belül. Egyiptomban jellemzően alagutak és lépcsők vezettek azokba a helyiségekbe, ahol a királyi szarkofágokat tartották. Kusban a sírkamrák bejáratai a piramisokon kívül rejtettek, és meredek lépcsők vezettek le a föld alatti sírokba. Magukat a piramisokat egyszerűen feltöltötték földdel és törmelékkel.

A Google Arts & Culture szerint a régészek olyan leleteket találtak, mint lószerszámok, kerámiák és olyan messzi helyekről származó áruk, mint Róma, India és Kína, amelyek értékes betekintést nyújtottak az ősi globális kereskedelmi útvonalakba. Néhány sírkamrában tálakat is találtak, ami arra utal, hogy a kuszi királyokat ugyanúgy mumifikálták, mint az egyiptomi fáraókat.

A núbiai piramisok a modern világban

Bár ugyanolyan lenyűgözőek a szudáni sivatagban lévő núbiai piramisok, mint az egyiptomi piramisok, és ugyanolyan bámulatos történelmük van, a núbiai piramisok még mindig közel sem kapnak annyi turizmust vagy támogatást.

A núbiai piramisok még a helyi sírrablók és a szégyentelen európai felfedezők évszázadok óta tartó rablása után sem szűnt meg veszélye, hogy még jobban tönkremegy:

• A térségben az éghajlatváltozás hatásai miatt a homokviharok gyakoribbá és intenzívebbé váltak. A piramisok a dűnék tetején állnak, így az építmények alatt mozgó homok azzal fenyeget, hogy helyrehozhatatlan károkat okozhat bennük.
• A 2020-ban lezúduló heves esőzések miatt attól tartottak, hogy a Kék-Nílus folyó kiönti a partjait, és elmossa a történelmi emlékhelyeket. Az UNESCO még “mélységes aggodalmát” is kifejezte az áradás és annak a piramisokra gyakorolt hatása miatt.

The Meroë piramisok a naplementében. 2016. Fotó:
Valerian Guillot/Flickr

Turizmus hiánya

Aztán ott van még a helyszínekre irányuló turizmus hiánya. 1955 és 1972 között, majd 1983-tól 2005-ig és 2013-tól 2020-ig polgárháború sújtotta Szudánt. Számos ország figyelmeztette lakosait, hogy ne látogassanak el a területre, és az Egyesült Államok külügyminisztériuma még ma is a legmagasabb szintű utazási tanácsadás alá helyezi Szudánt: “Ne utazzon”.

Magyarország külügyminisztériuma is “Nem javasolt úti cél” kategóriába sorolta a területet. Ugyanakkor magyar állampolgárok vízum birtokában léphetnek be a Szudánba, amelyet a Szudáni Köztársaság budapesti nagykövetségén kérvényezhetnek. 100 dollár a vízum, amellyel 3 hónapon belül 30 napot lehet tartózkodni az országban.

Turizmus és finanszírozás nélkül a szudáni kormánynak nehéz fenntartania a piramisokat. A kisebbek közül néhányat helyreállítottak, de sokan egyszerűen csak omladozó homokkőhalmokká váltak. A piramisokat fenyegető veszélyektől függetlenül azonban a helyiek megfogadták, hogy megvédik ezeket a csodálatos épületmaradványokat.

Fotó: Retlaw Snellac/Flickr

Ahogy egy szudáni férfi így jellemezte a helyet a National Geographicnak: “Ezek nagyon népszerű királyok és királynők voltak. Arra emlékeztetnek, hogy valaha nagy nemzet voltunk, és újra nagyok lehetünk”.

Bár nem valószínű, hogy a núbiai piramisok helyzete rohamosan javulni fog, de a történelem kedvelői mégis reménykednek benne.

• ez is érdekes lehet: Így néztek ki a gízai piramisok újkorukban

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/01/21/mit-keres-egy-csapat-szamuraj-a-szfinx-elott-1864-ben/” ][/hm_embed]