Így néztek ki a gízai piramisok újkorukban

Forrás: Pixabay

Az ókori egyiptomi piramisok évezredek óta állnak, és a világ legnevezetesebb műemlékei közé tartoznak. De vajon hogyan néztek ki a piramisok, amikor felépültek?

A gízai homokan tornyosuló egyiptomi piramisok az emberi leleményesség és mérnöki munka bizonyítékai. Az ősi fáraók sírjainak jelölésére emelték ezeket a hatalmas építményeket, amelyek évezredek óta állnak. Ez idő alatt azonban a piramisok megváltoztak, ami nagyrészt a fosztogatásoknak köszönhető, és annak, hogy az építőmunkások mást is építettek a piramisokra szánt építőanyagból . Hogyan néztek ki tehát a piramisok, amikor elkészültek?

Amikor az ókori egyiptomi piramisokat eredetileg felállították, mind Gízában, mind máshol, nem homokbarnák voltak, mint ma, hanem fényes üledékes kőzetréteg borította őket. „Minden piramist finom, fehér mészkővel burkoltak be” – mondta a Live Science-nek Mohamed Megahed, a prágai Károly Egyetem Cseh Egyiptológiai Intézetének adjunktusa. A mészkőburkolat sima, csiszolt réteget adhatott a piramisoknak, amely az egyiptomi nap alatt fehéren ragyogott.

Lefejtették a burkolatot a már kész építményekről a még épülő, új piramisok számára

Az építők csak a gízai nagy piramis építése során mintegy 5-6 millió tonna mészkövet használtak fel a Skóciai Nemzeti Múzeum szerint. A nagy piramis – amelyet Hufu (görögül Kheopsz) piramisának is neveznek Hufu fáraó után, aki uralkodása idején (i. e. 2551 körül és i. e. 2528 között) rendelte el – a legnagyobb és legrégebbi a Gízában álló piramisok közül. Burkolatának köveit azonban később az egyiptomi uralkodók alatt más építkezésekhez használták fel, mint a legtöbb piramishéj esetében.

Bizonyítékok vannak arra, hogy a burkolatköveket Tutanhamon uralkodása alatt (i. e. 1336 körül és i. e. 1327 között) kezdték el lecsupaszítani, és ez egészen az i. sz. 12. századig folytatódott – magyarázta Mark Lehner egyiptológus a PBS NOVA kérdezz-felelek című műsorában. Ráadásul ha mindez nem lenne elég, egy 1303-ban bekövetkezett földrengés is meglazíthatta a kövek egy részét – írja a BBC News.

Elveszett ékszerek

A gízai piramisok ma is megőrizték eredeti mészkőburkolatuk egy részét, bár ez az időjárásnak is köszönhető. „Hafré fáraó piramisának tetején még látható a burkolat.” A piramisok tetején ma már semmi sincs, de eredetileg Megahed szerint a piramisok csúcskövei elektrummal, arany és ezüst keverékével voltak bevonva. A piramidionok úgy néztek ki, mint a piramisok csúcsán lévő hegyes ékszerek.

A legtöbb piramidion az idők során elveszett, de múzeumokban néhány példány fennmaradt. Ezek a példányok azt mutatják, hogy a piramisionokat vallási képekkel faragták. A British Museumban például található egy hieroglifákkal borított mészkő piramision Abüdoszból, egy egyiptomi régészeti lelőhelyről, amely olyan elhunytakat ábrázol, akik az ókori egyiptomi Ozirisz istent imádják, és a sakálfejű Anubisztól mumifikálódnak.

Tekintettel a piramisok egykori pompájára, a hiányzó részek ma nyílt sebeknek tűnhetnek. Erre talán a legjobb példa a Menkauré piramison látható. „Ha északról nézzük a Menkauré piramist, egy nagy vágást láthatunk, mint egy nagy mélyedést” – mondta Yukinori Kawae, a japán Nagoya Egyetem Institute for Advanced Research régésze a Live Science-nek. A Menkaure piramis hasadása lehet, hogy az ókorban még nem létezett, de az ilyen sérülések előnye, hogy ma ablakot nyújtanak a piramisokba.

„Ez a régészek számára is fontos terület, mert így láthatjuk a piramisok belső szerkezetét” – mondta Kawae.