Platón utolsó napjáról a Vezúv által eltemetett tekercsek mesélnek

A történelem egyik legjelentősebb filozófusának, Platónnak az utolsó óráit egy olyan papirusztekercs nemrégiben megfejtett passzusai tárják fel, amelyet a Vezúv Kr. u. 79-es kitörése után a vulkáni hamurétegek maguk alá temettek.

A tekercset egy pazar, herculaneumi villában őrizték, amit 1750-ben fedezték fel, és feltehetően Julius Caesar apósáé volt. Az évek során a tudósok megpróbálták megfejteni a papiruszok villája néven ismert villában talált tekercseket.

Platón arcképe márványból. Wikimedia

A legendás filozófus az utolsó óráiban sem hazudtolta meg önmagát

Az elképesztő felfedezés során kiderült, hogy az ősi tekercs egy eddig ismeretlen elbeszélést tartalmaz, amely részletezi, hogyan töltötte utolsó estéjét a görög filozófus, és leírja, hogyan hallgatta egy trák rabszolgalány fuvolázását. Annak ellenére, hogy lázzal küzdött és a halál küszöbén állt, Platón – aki Szókratész tanítványa és Arisztotelész mentora volt, és aki Kr. e. 348 körül halt meg Athénban – a beszámoló szerint megőrizte elég éleslátását ahhoz, hogy kritizálja a zenésznőt a ritmus hiánya miatt.

A Greek Reporter szerint a megfejtett szavak arra is utalnak, hogy Platón temetkezési helye az általa alapított Athéni Akadémián – a világ első egyetemén –, az általa kijelölt kertben volt, az Egérion szomszédságában. Korábban csak arról volt információ, hogy az akadémián belül temették el. A kutatási eredményeknek a Nápolyi Nemzeti Könyvtárban tartott bemutatóján Graziano Ranocchia, a Pisai Egyetem professzora, aki a karbonizált tekercs feltárásáért felelős csapat élén állt, a felfedezést “rendkívüli eredménynek nevezte, amely gazdagítja az ókori történelemmel kapcsolatos ismereteinket”.

Az athéni iskola, középen Platónnal. Raffaello Sanzio (1483–1520) festménye. Wikimedia

Platónnak sem volt egyszerű élete

Ranocchia professzor elmondta, hogy a legfejlettebb képalkotó diagnosztikai technikáknak köszönhetően végre képesek voltak a szövegek új, korábban elérhetetlennek tűnő szakaszainak olvasására és megfejtésére. A tekercs tartalmából az is kiderül, hogy Platónt Éjina szigetén adták el rabszolgának, valószínűleg már Kr. e. 404-ben, amikor a spártaiak meghódították a szigetet, vagy pedig Kr. e. 399-ben, nem sokkal Szókratész halála után.

„Eddig úgy vélték, hogy Platónt Kr. e. 387-ben adták el rabszolgának, amikor Szicíliában tartózkodott I. Dionüsziosz szirakúzai udvarában. Most először tudtuk elolvasni a papiruszok rejtett sorait, amelyek több rétegbe burkolózva, évszázadok alatt egymáshoz tapadtak, egy olyan mechanikus technikával végzett feltekerési folyamat révén, amely egész szövegrészleteket bontott meg.”

Ranocchia professzor kifejtette továbbá, hogy a hatalmas mennyiségű információ összegyűjtése szempontjából jelentős előrelépést jelentett, hogy ezeket a rétegeket azonosítani lehetett, és a szöveg folytonosságának helyreállítása érdekében virtuálisan vissza lehetett állítani eredeti helyzetükbe. Elmondta, hogy a munka még csak a kezdeti szakaszban van, és a teljes hatása csak az elkövetkező években válik nyilvánvalóvá.

Érdemes elolvasni:

• Ez a kivégzés lehetett a legkegyetlenebb az egész történelemben
• Tudtad, hogy idén márciusig nem az angol volt az USA hivatalos nyelve?
• Városszéli mocsárból lett Budapest legkedveltebb parkja