A finneket lehet lesajnálni, de egyszer már csúnyán elverték az oroszokat

Hosszas huzavona után újabb tagállammal bővült a NATO: Finnországgal. Törökország és Magyarország húzódozott a csatlakozás megszavazásával hónapokig, de végül beadták derekukat. Van is miért. A finn hadsereg az ország nagyságához és főleg a lakosság számához mérten jelentős és fejlett. Ráadásul 80 éve úgy elverték az oroszokat, hogy azoknak milliós sereget kellett mozgósítaniuk azért, hogy eredményesek legyenek. Kicsit úgy, mint most Ukrajnában. Csak Finnországot akkor senki sem támogatta. Mondjuk a részleteket.

Szkítákra, hunokra akarunk hasonlítani

Ha valaki meghallja ma, hogy Finnország az iskolarendszerre, hosszú éjszakákra, hidegre, és a finn szaunára gondol elsőként, de akár sokadikként is. Valószínűleg keveseknek villannak be a nagyszerű finn katonai hagyományok, vagy az előző évszázadban elért finn katonai sikerek.

Mi magyarok előszeretettel szeretünk hivatkozni keleti, szkíta, hun, avar, stb. származásunkra lesajnálva a finnugor kapcsolatot és az annak nyomán kínálkozó finn (és észt) nyelv- és kulturális rokonságot. A helyzet mégis az, hogy miközben a hunoknak, szkítáknak az elmúlt legalább ezer évben semmilyen katonai teljesítményük nem volt (merthogy nem léteztek), de a tatárok sem büszkélkedhetnek túl sok katonai győzelemmel az elmúlt párszáz évben, ragyogó finn katonai sikerhez csupán néhány évtizedet kell visszautaznunk az időben. Ráadásul nem is akármilyen hatalom, hanem az akkor még “csak” nagyhatalom Szovjetunió ellen. Hasonlóra majd csak a 80′-as években lesznek képesek az afgánok (amerikai katonai segítséggel) és napjainkban az ukránok (szintén erőteljes washingtoni támogatással). 1939-1940 fordulójának ún. “téli háborújában” azonban szinte semmit nem kaptak a külvilágtól a finnek.

Helsinki az 1917-es orosz polgári forradalom után szakadt ki a cári birodalomból, függetlenségét 1919-ben kiáltotta ki, ám elég volt mindössze 20 évnek eltelnie, hogy szuverenitása súlyos sebet kapjon. 1939. szeptember 1-jén a német csapatok megindultak Lengyelország ellen, ám előtte bebiztosították magukat és titkos záradékkal ellátott megállapodást kötöttek a Szovjetunióval.

A finn katona: tanulhatunk tőle

A korábban elképzelhetetlen megegyezés értelmében a szovjetek és a németek felosztották Kelet-Európát. A balti államok és Finnország szovjet érdekszféra lett csakúgy, mint a Románia részeként működő Moldova. Moszkva elsőként a balti államokat kebelezte be, majd a finnek ellen fordultak lehetetlen követelésekkel bombázva Helsinkit (többek katonai támaszpontok átadását követelve). A huzavona 1939. november 30-ig folytatódott, ekkor megindultak a szovjet csapatok. Csakhogy nem sokáig jutottak. “Tél tábornok” a finnek oldalán állt, csapataik nagyobb harci szellemmel, jobban felszerelten küzdött és hiába voltak számszerűen sokkal kevesebben, mint az oroszok, győzelmet győzelemre halmoztak hazájuk védelmében az idős Mannerheim tábornagy vezetésével.

A szovjet támadás. Fotó: Creative Commons

Finn mesterlövész Fotó: Creative Commons

A francia Maginot-vonal mintájára kiépült Mannerheim-vonalra támaszkodva a finnek nagyon sokáig kitartottak, a szovjet oldalon hullottak az emberek és a Sztálin parancsára falhoz állított parancsnokok is. Végül a szovjet vezetés egymillió főt vetett már be 200.000-es veszteség mellett (összehasonlításképp, Finnország teljes lakossága ekkoriban nem érte el a négymillió főt, de ők is veszítettek majdnem 70 ezer ember holtakban és sebesültekben), amivel áttörte a védelmet 1940. február végén. Békeszerződés következett, a finneknek nagyosok mindent fel kellett adniuk, de függetlenségük megmaradt. Talán ez is közrejátszott abban, hogy hiába álltak a német támadók mellé a Szovjetunió ellen 1941 júniusában, katonáik csak finn területek visszafoglalásában voltak hajlandók részt venni, Hitler sem tudott ennél többet követelni tőlük (pl. Leningrád-Szentpétervár ostromát). Sztálin pedig, a szovjet győzelem után nem akarta megszállni és szovjetizálni Finnországot, megelégedett területek és nyersanyagforrások átengedésével, amivel megvalósulhatott a sokat emlegetett finn gazdasági csoda a 20. század második felében, mi pedig Nokia telefonokat nyomogathatunk ma is.

Lángszóró. Fotó: Creative Commons

Félelmetes haderő a NATO oldalán

Azt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is elismerte, hogy a finnek csak az ukrajnai orosz agresszió miatt csatlakoztak a katonai szövetséghez, amely így jelentősen erősödött az Északi-sark környékén. Ráadásul immár katonái között tudhatja többek között a híres finn elit sítalpas csapatokat és Európa egyik leginkább harckész hadseregét.

Ez pedig számokban is jelentős: minden évben 21 ezer sorozott fiatalt képeznek ki, akik a tartalék 280 ezer emberét alkotják.

870 ezer 17 és 60 év közötti finn katonai szolgálatára számíthatnak mindösszesen, akik mindegyike kapott rendes kiképzést. A finneknek van 650 tankjuk, melyek közül 200 német Leopard, 700 önjáró tarackjuk, 700 mozsárágyújuk és 100 rakétakilövőjük, írja a brit The Sun. Íme ebből egy:

Az ország lakossága kicsivel több, mint Magyarországé, ám a magyar haderő elbújhat ezen számok mögött.

Finnország több mint 257 ezer katonát ad majd a NATO-nak, tette hozzá Stoltenberg.

Ez is érdekelhet:

• Tovább bővült a világ legerősebb katonai szövetsége, Finnország a NATO 31. tagja lett
• Egy elégetett Korán miatt hátráltatja Törökország a svédek NATO-tagságát