Tovább bővült a világ legerősebb katonai szövetsége, Finnország a NATO 31. tagja lett

Finnország hivatalosan a NATO tagjává vált kedden, miután Helsinki képviselői letétbe helyezték országuk csatlakozásának ratifikációs okmányait az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének brüsszeli székházában – közölte a NATO.

Finnország ezzel az észak-atlanti szövetség 31. tagállama lett. Finnország 2022 májusában a NATO-csatlakozást, és a szervezet legújabb kori történetében a leggyorsabb csatlakozási folyamatot zárta le az északi országgal.

Finnország jelentős, jól képzett fegyveres erőkkel rendelkezik, elit csapatokkal, amelyek képesek a magas északi területek fagypont alatti hőmérsékletén is tevékenykedni. Az északi országnak nagy tartalékos hadserege is van, és jelentős beruházásokat eszközöl új felszerelésekbe, többek között több tucat amerikai gyártmányú F-35-ös vadászrepülőgépbe.

Ezentúl mint minden NATO-tagállam, Finnország is részesül a kollektív biztonsági garanciából, amely szerint az egy elleni támadás az összes elleni támadásnak minősül.

Az ünnepség a NATO saját születésnapjára esik, a NATO alapító washingtoni szerződésének 1949. április 4-i aláírásának 74. évfordulójára.

A NATO tájékoztatása szerint Pekka Haavisto külügyminiszter Finnország csatlakozásának ratifikációs okmányait Antony Blinken, a katonai-politikai szövetséget létrehozó Észak-atlanti Szerződés letéteményes állama, az Egyesült Államok külügyminiszterének jelenlétében helyezte letétbe.

A NATO legutóbb 2020. március 27-én, Észak-Macedónia csatlakozásával bővült.

Finnország megduplázza a NATO határait Oroszországgal

Finnországgal a tagjai között a világ legnagyobb biztonsági szövetségével megduplázza Oroszország határát.

A lépés stratégiai és politikai csapás egyaránt Vlagyimir Putyin elnöknek, aki régóta panaszkodik a NATO Oroszország felé történő terjeszkedése miatt, és részben ezt használta fel országa Ukrajnával vívott háborújának indoklásaként.

“Azt látjuk, hogy Putyin elnök azzal a deklarált céllal indított háborút Ukrajna ellen, hogy kevesebb “NATO-t” kapjon” – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. “Pontosan az ellenkezőjét kapta”.

A NATO közölte, hogy nincs azonnali szándéka a finnországi jelenlét fokozására. Néhány tagország az elmúlt évben hadgyakorlatok céljából csapatokat telepített oda.

Finnországnak 1340 kilométeres határa van Oroszországgal, és a szövetség legtöbb tagjával ellentétben Finnország nem csökkentette a védelmi kiadásokat és beruházásokat a hidegháború után, írja az AP.

“Hosszú évek alatt nagy hadsereget képeztek ki és építettek ki, és fenntartják ezt a magas szintű készenlétet. Finnország emellett egy olyan ország, ahol rendkívül magas az ellenálló képesség, a felkészültség szintje az egész társadalomban” – mondta Stoltenberg. Az ország emellett segít kiegészíteni a NATO földrajzi kirakós játékát, mivel a stratégiailag fontos balti-tengeri térségben, Európa északi részén jelentős hiányt pótol.

A szomszédos Svédország is jelentkezett, de az ő csatlakozási folyamata hosszabb időt vesz igénybe.

Orosz válasz

Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes arra figyelmeztetett, hogy Moszkva megerősíti saját erőit “abban az esetben, ha más NATO-tagok erőit Finnország területén vetik be”.

“Megerősítjük katonai potenciálunkat nyugaton és északnyugaton” – mondta Grusko az állami RIA Novosztyi hírügynökség szerint, bár Oroszországnak már most is gondot okoz az erők összevonása a jóval kisebb Ukrajna ellen.

“A Finnország ügyében kialakult helyzet természetesen gyökeresen eltér az Ukrajnával fennálló helyzettől, mert először is Finnország sohasem vált Oroszország ellenessé, és nekünk nem volt vitánk Finnországgal. Ukrajna esetében a helyzet gyökeresen eltér, és potenciálisan sokkal veszélyesebb. Valójában ez váltotta ki a különleges hadművelet és az általa elérendő célok szükségességét” – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

Ugyanakkor leszögezte, hogy Finnország belépése a NATO-ba tovább súlyosbítja a helyzetet.

“A Kreml úgy véli, hogy ez a helyzet újabb súlyosbodását jelenti. A NATO bővítése a biztonságunk és Oroszország nemzeti érdekeinek megsértése. És ezt mi is így érzékeljük. Arra kényszerít bennünket, hogy ellenintézkedéseket tegyünk a biztonság szavatolása érdekében, mind taktikai, mind stratégiai értelemben” – mondta Peszkov.

Ezekkel a lépésekkel kapcsolatban nem bocsátkozott részletekbe. Közölte, hogy Oroszország egyelőre figyelmesen szemléli, hogy a szövetség mire használja fel Finnország területét. A szóvivő szerint a NATO-csatlakozás befolyásolja a kétoldalú kapcsolatok jellegét a szövetség új tagjaival. “A szövetség mégiscsak egy barátságtalan struktúra, és sok tekintetben ellenséges az Oroszországi Föderációval szemben” – hangoztatta.