Új kutyafaj lehet születőben Csernobilban és környékén

Azon kutyák leszármazottai, akik jelenleg a csernobili atomerőműben és környékén élnek már látványosan különböznek DNS-ükben szerte a világon élő fajtársaiktól. Egymáshoz viszont hasonlítanak. Egy új faj lenne születőben?

Az emberek eljöttek, a kutyák maradtak

Az 1986-as csernobili volt a világtörténelem legsúlyosabb nukleáris katasztrófája. Az egyik reaktorban történt robbanást követően még majdnem 10 évig égett a radioaktív anyag, amely súlyosan elszennyezte a környéket és egész Északkelet-Európát. A csernobili lezárt terület (Chernobyl Exclusion Zone – CEZ) 2600 négyzetkilométer nagyságú és azóta is lakatlan. Mármint emberek által. A legtöbben azonban visszatért. A házi kedvencek pedig el sem mentek. Maradtak, és kissé átalakultak. A tudósok ezt vizsgálják most és meglepő eredményekre jutottak. Érdekesség, hogy a kutyák mellett a békákat vizsgálták még alaposabban és ott is számos meglepő eredményt kaptak.

Köztudott, hogy egyes állatfajok emberi beavatkozás nélkül is boldogulnak, sőt. Például Korea demilitarizált övezetében az állatok száma növekszik. Azonban nem mindenkinek jó ez. Csernobil környékén sem állt helyre az egykori ökoszisztéma.

A csernobili lezárt területen elvileg minden kutyát, macskát és egyéb állatot kivégeztek a katasztrófát követően. Aki látta az HBO Csernobil-sorozatát, jól emlékezhet az ezzel kapcsolatos megrázó képsorokra. A cél az volt, hogy az állatok által ne terjedhessen tovább a radioaktív szennyezés, de az eredményesség nem volt teljes. Néhányan túlélték, sokukat még etették is a takarítók, mert megesett rajtuk a szívük. A kutyák elszaporodtak, volt időszak, amikor 800-an is éltek elvadult körülmények között a területen.

Csernobil: ez egy új kutyafaj neve is lesz?

A kutatók azt találták, hogy ezeken a területeken három különböző kutyacsoport (vagy kvázi család) él: az egyik csoport Csernobil város közelében, körülbelül 15 kilométerre az erőműtől. Egy másik az atomerőmű területén, egy harmadik csoport pedig Szlavuticsban, körülbelül 45 kilométerre a katasztrófa helyszínétől, ahol egyébként már emberek is laknak.

Mindhárom területen a kutyáktól gyűjtött vérminták felhasználásával a csapat megvizsgálhatta az egyes kutyák DNS-ét, és összehasonlíthatta őket rokonság, valamint a sugárzás hatásai szempontjából. Azt találták, hogy az atomerőműben élő kutyák voltak a legnagyobb genetikai elszigeteltségben. Ez arra utal, hogy ezek a kutyák képviselik leginkább azt a populációt, amely a katasztrófa előtt vagy közvetlenül utána volt jelen.

A területen élő három kutyacsoport DNS-ének és a világ más részein élő kutyapopulációk DNS-ének összehasonlításával a kutatók egyértelmű genetikai különbséget tudtak kimutatni. A csapat bizonyítékokat talált ezen populációk közötti rokonságra, illetve azt is ki tudták mutatni, hogy valóban három családban élnek e területen. Még nem beszélhetünk tehát külön kutyafajról, de észrevehető különbségekről igen.

Csernobil városban a kutyák nagy része pincser-rokon, míg az atomerőmű területén inkább pásztorkutyafajtákhoz hasonlítanak. A farkaspopulációkkal ellentétben pedig relatíve közel élnek egymáshoz. A tudósok azt remélik, hogy a kutatás segítségével jobban megértik majd, hogy az emberek miként reagálhatnának ilyen katasztrófahelyzetben és miképp élhetnénk túl egy nukleáris csapást.

Ez is érdekelhet:

• Csernobil lenyűgözően különleges állatai
• Csernobil kutyái már genetikailag is mások, mint a többi kutya