4.000 éves mezopotámiai üveggyöngyöt találtak a „holland Stonehenge”-ben

Régészek egy 4.500 éves szentélyt fedeztek fel Hollandiában, amely a napfordulókat és napéjegyenlőségeket is pontosan jelzi, és amelyet temetkezési helyként is használtak.

A földdombok napfordulók és napéjegyenlőségek idején a Naphoz igazodnak, és akárcsak a Stonehenge-t, a szentélyt is temetkezésre és különféle rituálékra használták.

A szentélyben 800 éven át temetkeztek emberek – áll Tiel önkormányzatának a leletről szóló közleményében. A területen szabályos halmokat, árkokat, egy sík temetkezési mező és egy tanya maradványait azonosították.

A három halom közül a legnagyobban a LiveScience szerint olyan férfiak, nők és gyermekek maradványait találták, akik i. e. 2500 és i. e. 1200 között haltak meg. Az ásatások alkalmával a szentélyt körülvevő további ősi temetkezési helyeket is felfedeztek, így az egész terület mintegy 9,4 hektár – nagyobb, mint hét futballpálya. Több mint 80 személyt csontjait különítették el; egyeseket eltemettek, másokat pedig elhamvasztottak – áll az ismertetőben, amely megjegyzi, hogy “ezek az elhunytak fontos szerepet játszhattak a rituálékban”.

A temetkezési mező legrégebbi részén egy nő sírhantját feltáró régészek egy Mezopotámiából származó üveggyöngyöt találtak, mely az egyik legnagyszerűbb találat mind közül. Ez a gyöngy, amely a legrégebbi ismert üveggyöngy Hollandiában, arról árulkodik, hogy a 4.000 évvel ezelőtt a térségben élő emberek egy közel 5.000 kilométer távolságra lévő kultúrával álltak kapcsolatban.

Bár a szentélyben nincsenek kősziklák, mint Stonehenge-ben, úgy tűnik, hogy a legnagyobb temetkezési domb naptárként szolgált, amely segített az embereknek a nap mozgását követni. A kiemelt helyeken értékes tárgyakat temettek a földbe – például egy bronz lándzsahegyet ott, ahol a nap sugarai a szentély egyik nyílásán keresztül a földet érik.

A napfordulók és napéjegyenlőségek nyomon követése fontos volt például a vallási ünnepek szempontjából, de azért is, hogy kiszámítsák, mikor van ideje a vetésnek és az aratásnak. Valószínű, hogy ezeket a különleges naptári napokat megünnepelték, és a helyszínen lévő tanya ünnepi összejövetelek helyszínéül szolgálhatott, tették hozzá a régészek.

A csapat gödröket, valamint oszlopok és vödrök maradványait is felfedezte. Úgy tűnik, hogy ezekben a gödrökben vizet tartottak, ami arra utal, hogy tisztálkodási rituálék is az események részét képezték.

A környék rendkívül gazdag régészeti lelőhelyként ismert: több mint 1 millió leletet tártak fel a kőkorszakból, a bronzkorból, a vaskorból, a Római Birodalomból és a középkorból. Hat évbe telt, amíg elemezték és katalogizálták a leleteket, amelyek között kerámiából, csontból, agyagból, kőből, tűzkőből és fából készült tárgyak is voltak.

“Ritkán van alkalma a régészeknek ennyi tereptárgyat feltárni a sírhalmok körül” – írták a kutatók.

“Most már világos, hogy ez a terület és ez a szentély mennyire egyedülálló.”

Ez is érdekes lehet:

• Videó: A Stonehenge csillagászati titka
• Mit keresett egy ősi kelta stílusú egyiptomi szimbólum egy amerikai folyóban?