Több ezer éves települések nyomait találták meg a Tisza mentén
A University College Dublin kutatói, együttműködve szerbiai és szlovéniai kollégáikkal, lenyűgöző felfedezést tettek a Kárpát-medencében. A műholdas képek és légi felvételek elemzése során a régészek egy olyan hálózatot fedeztek fel, amely több mint száz eddig ismeretlen, összetett társadalmi közösséghez kapcsolódó lelőhelyet tartalmazott.
“A műholdfelvételekről származó eredményeket a földi felmérések, ásatások és geofizikai prospekciók alapján kijelenthető, hogy a lelőhelyek döntő többsége Kr. e. 1600 és Kr. e. 1450 között jött létre, majd szinte mindegyike Kr. e. 1200 körül hagyta el őket, vagy omlott össze tömegesen,” -a Heritage Daily-nek mondta Barry Molloy professzor, a University College Dublin munkatársa.
Ezek a megastruktúrák a korai társadalmak által alkalmazott védhető sáncok előfutárai és valószínűsíthető hatásai lehetnek, amelyek Európa híres domberődítményeinek előzményei voltak, és a bronzkor utolsó szakaszában épültek a közösségek védelmére.
A nagyobb lelőhelyek közül néhány, mint például a Csongrád-Csanád vármegyei Csanádpalota, vagy éppen délvidéki Tiszahegyes (Gradište Iđoš), az erdélyi Újszentanna (Sântana) és Corneşti Iarcuri már eddig is ismert volt. Azonban az elemzés rámutatott arra, hogy ezek a megaerődök szoros kapcsolatban álltak egymással, és egy összefüggő, egymástól függő közösségek hálózatának részei voltak, melyek számát több tízezerre becsülik.
A Tisza hátországában azonosított 100 feletti lelőhelyet a kutatók együttesen Tisza emnti csoport (Tisza Site Group – TSG) néven emlegetik. Ezek a helyszínek többsége mindössze 5 km távolságra volt egymástól, ami arra utal, hogy egy együttműködő közösségét alkottak.
A PLOS ONE folyóiratban megjelent tanulmány szerint a TSG jelentős szerepet játszott az innováció központjaként az őskori Európában. A TSG egyfajta központi hálózati csomópontként szolgált a mükénéiek, a hettiták és az Egyiptomi Újbirodalom csúcsidőszakában, Kr. e. 1500-1200 körül.
- szintén érdekes lehet: Rengeteg kérdést vet fel ez a bronzkori borotva
Ez a felfedezés új betekintést nyújt az Kr. e. II. évezred sorsfordító időszakában Európa belső összeköttetéseibe, melyet sokan az európai őstörténet jelentős fordulópontjaként értelmeznek. A TSG Kr. e. 1200-ban bekövetkezett hanyatlása során a társadalom katonai technikái és földmunka-technológiái elterjedtek egész Európában, az anyagi kultúra és ikonográfia terjedésével együtt.
Molloy docens professzor megjegyezte:
“A társadalmuk működésével kapcsolatos ismereteink az európai őstörténet számos aspektusát megkérdőjelezik. Képesek vagyunk tovább menni, mint pusztán néhány lelőhely azonosításában a műholdas felvételek alapján, és egy teljes településtájat meghatározni, térképekkel kiegészítve a lelőhelyek méretéről és elrendezéséről, egészen az emberek lakóhelyéig. Ez valóban példátlan képet ad arról, hogy ezek a bronzkori emberek hogyan éltek együtt, és milyen kapcsolatokban álltak a szomszédokkal.”
Ahogy korábban írtunk róla, kutatók azt mondják, hogy végre megtalálták Noé bárkájának maradványait!
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Így menekült meg Vajdahunyadvár az elbontástól
Víz alatt tárták fel az első szervezett civilizációt?
Trump átengedte Putyinnak a győzelmet a telefonhívásban az európai vezetők szerint
Megfejtették az arany eredetének rejtélyét? A válasz egy ritka kozmikus kitörés lehet
A NASA figyelmeztet: hatalmas napviharok érik el a Földet
4 elképesztő régi mesterség, amelyek kivesztek a hétköznapokból