Csővár az összedőlés határán: számtalan várromunk semmisülhet meg pillanatokon belül!
Az elmúlt években a Nemzeti Kastély- és Várprogram keretein belül számos magyarországi műemlék megújult. Aki kimaradt viszont, az egyben le is maradt, mert a felújításhoz szükséges támogatáshoz a programba bekerülve lehetett hozzájutni. Így míg az egyik oldalon nagy propagandával a történelmi bizonyíthatósági kereteket jól láthatóan több esetben túl is lépték, helyenként az eredeti, hiteles légkört kortárs, vagy modern elemekkel bővítették, addig az összedőlés szélén álló romoknak a teljes megsemmisülés sorsa jut, kevésbé nagy dobra verve.
A füzéri, diósgyőri, kisvárdai, nagyvázsonyi, sümegi kiemelt eredmények mellett a Csobánc, Buják, Markaz, Vitány, és Csővárhoz hasonlók jelenleg a pusztulás szélén állnak. Megmentésüket a nagy projektek költségvetési lehetőségeivel szemben töredéknyi ráfordítással finanszírozható feltárás és konzerválás is megoldhatná, vagy késleltethetné. Azonban a műemlékek átfogó megmentését célzó programról sajnos ma nem beszélhetünk. Érdekességként megjegyezzük, hogy a fentebb említett Nemzeti Kastély- és Várprogram sem feltétlenül műemlékvédelmi, hanem sokkal inkább turisztikai fejlesztésnek számít, aminél az attrakció, az eladhatóság, megközelíthetőség, a tömegturizmus kiszolgálása, a kényelem, a profittermelés is szempont kellett hogy legyen, így az „Isten háta mögötti” létesítmények nem is nagyon kerülhettek szóba.
Kirándulás a csővári várhoz
A Nyugat-Cserhát déli részén, egy 333 m magas, délnyugat felé meredeken letörő, északi irányból ugyanakkor jól megközelíthető mészkőcsúcson emelkednek a ma is jelentősnek mondható romjai. Váctól nagyjából negyed órányi autóútra, Budapestről 54 km-re, a Váci járásban található. Vonatközlekedés Csővárra nincs, azonban a Volánbusz járatainak köszönhetően a község könnyen megközelíthető tömegközlekedéssel is. A vár látható a településről, jelzett úton körülbelül 4-5 km oda-vissza, azonban 130 méter szintkülönbséggel és kaptatós úttal kell számolni, mely nedves időben csúszós természetű.
A vár leírása
A vár nyugat-keleti tengelyű, mintegy 30×50 m-es kiterjedésű magja közel szabályos D-formájú alaprajzzal épült, külső falai végig követhetők. Magát a vármagot egy belső udvar körül elhelyezkedő három, eltérő jellegű és méretű épületszárny alkotja, továbbá a rövid nyugati oldalhoz kívülről, már a várárok oldalában alapozott, később hozzáépített torony. A vár ma álló legjelentősebb részlete a 11×8 m-es, rézsűs lábazaton ülő, egykor legalább négyszintes torony sarka.
A vár története
Csővár a középkorban a történelmi Nógrád vármegyéhez tartozott, és valószínűleg a Nézsai és Csövi (Csői) családok őse építhette a 13. század végén. Mátyás uralkodásáig a Csőiek tulajdona. Írott forrásban 1461-ben az erősséget Chew fortalitium néven említik, azzal kapcsolatban, hogy a környéken az 1450-es évek végétől megjelenő huszita bratrik – a környékbeli birtokos Szadai Sébolddal, továbbá valószínűleg Nézsai Lászlóval és Csői Miklóssal együtt – a váci püspök népeit erődítési munkákra kényszerítették, illetve több más birtokon hatalmaskodtak. Bonfini szerint Pestig is elportyáztak. A husziták ez idő tájt építik fel várukat Diósjenőn, és hoznak létre erődítéseket Zagyvafőn és Gyöngyöspatán is, valamint elfoglalják a kőből épült Salgót és Balogvárat és elpusztítják a szécsényi ferences kolostort. Így fészkelhették be magukat Cső várába is, talán éppen a jó zsákmány reményében hozzájuk csatlakozott Sébold révén. Valószínű, hogy Hunyadi Mátyás 1460. évi hadjárata után a husziták elhagyták a vidéket a Csői-Nézsai rokonság pedig meghódolt az uralkodónak. Buda 1541-es török elfoglalása után a vár hadi szerepe felértékelődött, és feltételezhetően ekkor épülhetett várhegy lankásabb, nyugati oldalának védelmére a 20 méteres rondella. Az oszmánok 1551-ben foglalták el, azonban nem használták sokáig. Amikor 1594-ben a nógrádi térséget visszaveszik a keresztény csapatok, és a megye legnagyobb része újra a királyi Magyarország fennhatósága alá került, már nem szerepel a harcokban, melyet hasonlóan hagyhattak el, mint a környékbeli Drégelyt vagy Szandát.
Mint ahogy legutóbbi cikkünkben írtuk, nem minden várunk vált a hadak martalékévá, vagy okozta végüket szándékos pusztítás: Hogy pusztultak el a magyar várak? Most felrobbantották őket az osztrákok, vagy sem? És mit tett Rákóczi? Csővár eltűnése 1735—40 közötti időszakra datálható leginkább, amikor a tulajdonos Prónay család használta fel köveit az újonnan épülő acsai kastélyukhoz — amely, mint sok más esetben, itt is a vár „utódjának” tekinthető. Falai azóta rendkívül leromlott állapotba kerültek, napjainkra sürgős megmentésre szorulnak. Mielőtt eltűnne, mindenképpen érdemes felkeresni!
Forrás: Feld István-Jakus Lajos-László Csaba: Csővár, Feld István: A csővári vár
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Egy tokaji szálloda is bekerült Európa legjobbjai közé
Oroszország állatkerti állatokat adott Észak-Koreának a katonákért cserébe
Magyar származású hírességeket idéz meg egy lenyűgöző animációs kisfilm
Ismét adventi vonatokkal utazhatunk a bécsi és zágrábi karácsonyi vásárokra
Egy rabszolga előzhette meg Magellánékat a Föld megkerülésében
Ez a 2 centiméternél is kisebb fosszília lehet a hiányzó láncszem az evolúcióban