A megújult sümegi vár és püspöki palota – FOTÓK

Sümeg, Fotó: Mayer Jácint

Hét éve hirdette meg a kormány a Nemzeti Kastély- és Várprogramot, amelynek keretében elsősorban idegenforgalmi szempontból fontos kastélyok, várak felújítását és turisztikai szempontoknak alárendelt hasznosítását tűzte ki célul.

A sümegi vár, Fotó: Mayer Jácint

Lényeges kihangsúlyozni azt a szemléletet, hogy a projektek a turisztikai attrakcióval szemben alárendelt, kiszolgáló szerepkört adnak csupán műemlékeknek, alapvetően meghatározva ezzel a felújítási stílus új felfogását. A jelenlegi eredmények összegzéseként elmondható, hogy egyes műemléképületek helyreállításainak tervezett határidői gyakran tolódtak ki, esetenként a munkálatok el sem kezdődtek, vagy félkész munkák kerültek átadásra, amiket néha megnyitás után ismét munkaterületté nyilvánítottak. A program költségvetése szintén folyamatos változást mutat, csakúgy, mint a benne szereplő épületek erősen csökkenő száma. A kutatásokat végző -, a munkálatokat tervező és kivitelező személyek, cégek esetében gyakran bukkanhatunk ugyanazon szereplőkre, mint ahogy ennek megfelelően az építészeti megoldások, de még a tetőcserép fajtája is jó eséllyel több helyszín esetében is egyezik. A pályázatokról egyébként rendívül nehéz bármilyen információt is megtudni, így a részleteket gyakran fedi homály. A kritikusok a kastélyokon végzett munkákkal kapcsolatban elismerőbb álláspontot képviselnek, amíg a várak esetében ez sokkal kevésbé elfogadott, tekintve, hogy a modernista kiegészítésekkel járó újraértelmezés a történelmi hitelesség és arculat rovására ment.

A püspöki palota és a vár, Fotó: Mayer Jácint

Sümeg kis városa méretével ellentétben sok látnivalóval rendelkezik. Pazar templomai mellett a Dunántúl egyik legmutatósabb várát itt találjuk, kastélyával és erődítéssel határolt belvárosával pedig egyedülállónak mondható település.

A püspöki palota bejárata, Fotó: Mayer Jácint

A püspöki palotát 1748-1755 között építtette a veszprémi püspök barokk stílusban, melyet a magyarországi barokk kiemelkedő alkotásai között tartunk számon. A tavalyi évben befejezett fejlesztés során megtörtént a palota külső környezetének részleges felújítása, amelyben sor került többek közt a belső udvar térszervezésére és a zöldfelület rekonstruálására. A palota kétszintes épületének közel kétharmadán belső átalakítási, felújítási, állagmegóvási és restaurálási munkálatok készültek el. A falképrestaurálási munkákat a legkorszerűbb műemlékvédelmi elvek szerint végezték. A palotában 18. századi rokokó, 19. századi klasszicista és 20. századi neobarokk fal- és mennyezetfestések is láthatók. Az egyik teremben elkészült a táblás parketta rekonstrukciója, két másikban pedig az eredeti parkettákat is sikerült megmenteni és restaurálni. A kiállítás interaktív, míg az épület további funkciói közé tartozik a rendezvények szervezéséhez biztosított tér, valamint a kávézó és ajándékbolt. A palota egyetlen hibája, hogy a helyreállított tér látogatás közben egyszer csak elfogy és kiderül, hogy sajnos befejezetlen, ami rendszeres jelleggel maradt ki az átadási ünnepség és egyéb leírások beszámolóiból.

A sümegi felvonóhíd, Fotó: Mayer Jácint

Read alsoA túlgondolt műemlékértelmezés előfutára. Csókakő várában jártunk

A városból fellátogatunk a várba, ami hazánkban ritkaságszámnak mondható, teljesen épnek ható erődítés. A Rákóczi-szabadságharc után a katonailag elavult egykori erősséget kiürítik, falait elhanyagolják, megmentését, visszaépítését csak az 1950-es években kezdik meg, ami még napjainkban is tart. Így érkezünk el az utolsó munkálatokhoz, ami a vár keleti szárnyának tömegrekonstrukciója. A visszaépítés egy teljesen új stílusú, nagy méretű, hivalkodó, modern épületet hozott létre, mely a történelmi bizonyíthatóság, hűség és kisugárzás rovására ment, paramétereiből adódóan pedig megbontotta az egész udvar eddigi miliőjét. Az új létesítmény modern fehér festékanyaggal kezelt felületei rikítanak a vár csupasz kőfalai mellett, a tetőszerkezet pedig szintén disszonanciát mutat a tornyok eddigi egységes és illeszkedőnek mondható cseréptípusával. Az épület ablakkereteinek kialakítása is nehezen értelmezhető, illetve magyarázható. Összességében elmondható, hogy az eddig se térdig érő romnak számító sümegi vár idáig is nagy idegenforgalmat tudott lebonyolítani, melyet egyébként méretéből adódóan nehéz feladat tovább növelni.