50 éve került elő a szenzációs lelet a budai vár területén
A gótikus művészetben eltűnt minden, ami súlyos, ami földhöz kötött. A nehéz kőtömböket légiessé varázsolják a csipkésre faragott díszítmények. A katedrálisok, ezek a fényben lebegő épülettünemények, mintha az égig érnének. A mennyek dicsőségét hirdetik a kapukon és a homlokzatok kecses galériáiban álló, átszellemült szobrok is. A lélek tükörképei ezek a műalkotások. A budai vár 50 éve előkerült szobrait csodáltuk meg:
A középkori Buda királyi palotája nagyságban és szépségben méltó párja volt az akkori Európa királyi rezidenciáinak. Falait, udvarait, termeit és azok díszítését külföldi követek és jeles történetírók egyaránt lelkesen dicsérték. Ám az Oszmán Birodalommal vívott harcok ostromai során a teljes középkori palotaegyüttes oly mértékben elpusztult, hogy a 20. század elejéig néhány írásos emléken és ábrázoláson kívül sok ismeretünk nem maradt róla. A régészeti kutatások mára sokat változtattak a helyzeten. Napvilágra kerültek épületrészek, rengeteg művészileg értékes kőfaragvány és a királyi udvar mindennapi életében használt tárgy.
50 éve
1974 februárjában váratlanul egy egész szoborcsoport tárult a felfedező kutatók szeme elé. A középkori magyar királyi udvar azon gótikus művészeti alkotásai kerültek elő, amelyekről azt hitték a kutatók, hogy örökre elpusztultak és csupán a fantázia tudja ismét felidézni őket. Szobrok sorozatát találták meg egy viszonylag kicsi lelőhelyen, a királyi udvar művészeinek nagyszerű alkotásait. Ezeket szemlélve megelevenedik előttünk maga a királyi udvar: lovagok, asszonyok, püspökök és szolgák, az akkori emberek, láthatjuk az általuk tisztelt szenteket, apostolokat és prófétákat is.
Hogy történt a felfedezés?
A középkori királyi palota területén már kívül, a város és a palota között a régészek korabeli leírások nyomán egy nagy üres térséget, előudvart feltételeztek. Nagy meglepetést keltett, amikor ezen a területen középkori polgári lakóházaknak maradványai tűntek elő. Egykor tehát itt is a város állt, csakhogy a királyi palota bővítése során ezen városnegyedet lebontották. A házakat, istállókat és egyéb építményeket eltüntették. A pincéket, kutakat törmelékkel töltötték fel, a telkeket megszüntették, s végül az egész térséget egy újabb fallal választották el a várostól. Az egyik ilyen ház betöltött pincéje rejtette magában a szobrokat, illetve a környező objektumokból is előkerült még néhány töredék.
Az eltelt több évszázad és a nagymértékű pusztulás, amely nemcsak az épületeket, de a róluk szóló írásos feljegyzések nagy részét is megsemmisítette, nem tette lehetővé, hogy a szobrok eredeti története ránk maradjon. Csupán maguk a szobrok vészelték át a rombolást. Egykor szemétre vetették őket, ezért sérültek és csonkák, de így maradhattak meg és most így tárulhattak újból szemeink elé megidézve a középkori magyar királyi udvar művészetét és életét.
Budai vár és a szoborcsoport
A lelet több mint hatvan összeállítható szobortorzóból és több ezer kisebb-nagyobb töredékből áll, amely alapvetően kitágította ismereteinket Zsigmond király korának udvari művészetéről. Az egyházi és világi témákat egyaránt ábrázoló, részben festett szobrok Európa különböző régióiból érkezett elsőrangú mesterek alkotásai, amelyek a szobrászműhely felbomlása után több esetben befejezetlenek maradtak. A budai szobrok rendkívüli művészi értékűek, mestereik nem egyszerűen másolták a kor szokásos ábrázolási formáit, hanem éppen ők alakítottak ki az új művészi megoldásokat.
A faragványok egy nagy művészeti korszak gazdagságát idézik. Az eredeti valósághoz képest kevéske maradványnak számítanak, de kifejező tanúi a nagyszerű szépségnek, amely itt született, itt alakult. Sajnos nem sok élte túl a századok pusztítását, ezért ma már csak ezen töredékes emlékek utalnak a hajdani gazdagságunkra.
A budavári torzókra című versében így üzen Illyés Gyula:
Így orrtalanul, ajaktalanul:
szépnek úgy tudd látni őket – hallani!
Így beszélnek hatalmasan,
így – feje nélkül a fejedelem,
letört keblei csonkjával a Szűz,
így kardja s karja nélkül a vezér:
így magyarázzák kórusban a te
anyanyelvedet, a kimondhatatlant,
így, e szemét-gödörből kikerülve
így, Művészet, a te ős szólamaidat, itt,
európai fényben, ekként
harsányan, szemkápráztatásban!
Megtekintése a Budapest Történeti Múzeum Vármúzeumban lehetséges a budai vár területén, ahol az évfordulóra megújult kiállítótérben várják a látogatókat.
Budapest történetéről az alábbi cikkünket ajánljuk még elolvasásra: Mit adtak nekünk a „lómaiak”? Hajléktalanszállót, illegális szemétlerakót, graffitit, (kutya)gumit, szocreált – Aquincumban jártunk.
Forrás: varmuzeum.hu, Archaeologia – Altum Castrum Online, museum.hu
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Miért nem tudjuk a villámokat energiafejlesztésre használni?
Mi a legnagyobb eddig ismert prímszám?
Hány nukleáris fegyvert használtak eddig a történelem során?
12 ezer méter mély lyukat ástak a tudósok, hátborzongató dolgot találtak
Az eddigi legfiatalabb bolygót találták meg csillagászok
Szúnyogok segítségével küzdenék le kutatók a maláriát