Mit adtak nekünk a „lómaiak”? Hajléktalanszállót, illegális szemétlerakót, graffitit, (kutya)gumit, szocreált – Aquincumban jártunk
A rómaiak az időszámításunk kezdete körüli időkben foglalták el a Dunántúlt. A mai Budapest területének írásos történelme a római helyőrséggel, Aquincummal kezdődik, amelyet 89 körül alapítottak a Duna jobb partján egy kelta település – a jelenlegi Óbuda – közelében. Aquincum 106-tól a 4. század végéig Alsó-Pannónia központja volt. Virágkora a 2-3. századra esett. Két részből állt: északabbra a polgárváros, délebbre a táborváros terült el.
Bár nemcsak itt található, de ha római emlékekkel akarunk találkozni fővárosunk területén, akkor ennek valóban legegyszerűbb módja, hogy Óbuda felé vesszük az irányt. Aki esetleg előzetesen utána is néz, rögtön láthatja, hogy legalább egynapi látnivaló áll rendelkezésére, melyek egy része szabadon bejárható, míg másik része múzeumi nyitvatartáshoz kötött.
Mivel az egykori római város nagy kiterjedésű volt, ezért maradványainak jelentős része főleg a lakótelepek, épületek alatt bújik meg. Óbuda a ’60-as évektől a ’80-as évek közepéig a szocialista építészeti elvárásoknak megfelelő arculatot kapott. Ennek hatására régebbi emlékei ebbe a miliőbe ékelődve alkotnak kis szigeteket, komoly kontraszthatást mutatva a modern világnak.
Amfiteátrumok
Zöldövezeti lehetőséget elsősorban a polgári és katonai amfiteátrum jelent, mely nagy terével, sík placcával, könnyű megközelíthetőségével várja az emeletes házakból kimozdulni vágyókat. A területeket a nagyvárosi átlag terekhez hasonlóan elsősorban kutyasétáltatók, piknikezők, napozók, szaladgáló gyerekek értékelik. Azonban hiába vagyunk egy hatalmas római épületben, a történelmi hangulat nem feltétlenül domináns. A kulturált kutyasétáltatást gyakran bokáig érő kutyagumi váltja, a falakat graffitivel borítják, zegzugos részein tivornyák maradványait látjuk, sokan illegális szemétlerakónak nézik, vagy néha hajléktalanok kénytelenek itt menedéket találni. Ezekhez a jelenségekhez már szükségtelen egy műemlék.
A Flórián
Következő szabadon bejárható nagyobb rész a Flórián tér, melynek az autópálya csomópontnak is beillő felüljárója teljes mértékben római épületek maradványaira épült. A Flórián tér aluljáró részében a katonai fürdő kevéske romjai menekülhettek csak meg, de a durva modern környezet méltatlanul nyeli el őket. Ha végigsétálunk ezen a teljes szakaszon, faragott kőemlékekkel találkozhatunk. A híd mellett pedig a katonaváros déli kapuja és mögötte húzódó oszlopok rekonstruált változata tekinthető meg. Ez a közlekedési gócpont mára létfontosságú, itt többet nem lesz történelmi hangulat.
Ókeresztény sírkápolna
Következő állomásként szántunk pár percet a lóhere alakú ókeresztény sírkápolnára a cella trichorára. Ez kevésbé része a köztudatnak, és ottjártunkkor sajnos hajléktalanok menhelyének tűnt, rengeteg szemét kíséretében. A Meggyfa utcai Hercules villa gyönyörű mozaikjaival sajnos nem egész évben látogatható, ezért a Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeum és Régészti Park megtekintésével fejeztük be a római napot.
A BTM Aquincumi Múzeum
A múzeum, amely Budapest római kori régészeti, történeti emlékeinek legnagyobb gyűjtőhelye, 1894-ben nyitotta meg kapuit. Az egykori aquincumi polgárváros területének egy részén, főként az itteni ásatások eredményeire alapozva alakították ki. A helyben kiásott és a főváros területén máshol fellelt római kori emlékek részint a romkertben, részint a múzeum épületeiben tekinthetőek meg.
Romkertje, Magyarország egyik legnagyobb területű római régészeti parkja az i. sz. 2-3 századi Aquincum polgárvárosának jelentős részét mutatja be. Köztük vannak a városközpont legjellemzőbb középületei valamint számos magánház. Az udvar hatalmas kőtára önmagában befogadhatatlanul nagy információhalmaz. Szakmailag nem jártunk utána, de a faragványokból, sírkövekből, oltárkövekből talán lehetne a Flórián téri aluljáróhoz hasonlóan az amfiteátrumok környékén is létrehozni egy-egy kisebb plusz kulturális látványosságot.
2007-ben a múzeum új modern épülettel bővült. Legmutatósabb kiállítási részei a helytartói palota feltételezett terme, valamint római légiók életének és fegyverzetének bemutatása. Mellette található az eredeti alapokra visszaépített „festőház”. Belsejét a korabeli funkciónak megfelelően rekonstruálták, így megtalálható benne az átjáró, a lakószoba, a háló, az átrium, a fogadó szoba, az étkező, illetve a konyha-raktár.
Római élménysétára nemcsak itt van lehetőség, mindenképen ajánljuk megtekintésre A római világ nyomában Magyarországon: Tác – Gorsium cikkünkben bemutatott régészeti parkot is.
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A Hubble és a JWST megerősítette: fogalmunk sincs, hogyan tágul a világegyetem
Ilyen fát még nem láttál – káposztadíszek a Vecsési fenyőn
Mi történne egy közeli csillagrobbanáskor a Földdel?
Meglepő modellváltás: gazdasági társasághoz kerül a BME
6 európai karácsonyi vásár, ahová néhány óra alatt eljuthatsz Budapestről
Moszkvában bújtatja bukott szövetségesét Putyin