A római világ nyomában Magyarországon: Tác – Gorsium
Gorsium-Herculia a mai Magyarország egyik legnagyobb római régészeti parkja. Tác közigazgatásához tartozik. Az M7-es autópályáról Szabadbattyánnál érdemes lekanyarodni és a 63-as úton néhány km-t haladva jól kitáblázva a község külterületén találjuk.
A kezdeteket a római katonaság jelentette, akik az akkori fontosabb útvonalak ellenőrzésére itt építettek árkokkal, sáncokkal, palánkkal erődített katonai tábort az 1. században. Az idő múlásával a fő védelmi vonal a Duna partjára a limes vonalára helyeződött át, ahova a légiós egységeket áthelyezték, Gorsium pedig polgári stílusra váltott.
Tác – Gorsium. Fotó: Mayer Jácint
Traianus császár Alsó-Pannónia (Pannonia Inferior) provincia székhelyéül jelöli ki, mely jelentős fejlesztésekkel jár.
A tartománygyűlés épületet kap, csarnokok épülnek, nagyobb tömeg befogadására elegendő amfiteátrum létesül. A szarmatákkal vívott háborúk többször pusztítanak itt is, komoly károkat okozva, a rombolásokat viszont mindig újjáéledés követi.
A III. század vége felé ismét fellendülés tapasztalható.
Gorsium neve megváltozik: Maximinus Herculiusról, a császár társuralkodójáról Herculiára nevezik át.
Egy század végi bejegyzés szerint Gorsio sive Hercule együtt jelöli a régi és az új megnevezést. Falai közt több római császár is megfordult. A IV. századtól pedig megjelennek a keresztény emlékek nyomai, de egyúttal a jelentőségéből is veszíteni kezd, mely egyre szegényesebb arculatot kölcsönöz a településnek. A honfoglaló magyarok keresztényeket találnak a környéken.
Tác – Gorsium. Fotó: Mayer Jácint
Az egykori város többszáz hektáros területe ma teljesen beépítetlen, helyén a Szent István Király Múzeum működteti az ország legnagyobb régészeti parkját, mely az érdeklődő közönség számára látogatható. Kisebb előzetes munkákat leszámítva feltárása 1958-tól folyamatos. A park megtekintése egy-két órát vesz igénybe.
A Gorsium Régészeti Park és Szabadtéri Múzeum színvonalas belső kiállítóterekből és nagy területen bejárható romterületből áll.
Tác – Gorsium. Fotó: Mayer Jácint
A látogatást a pénztárnak és az első bemutatóteremnek helyet adó fogadóépületben kezdjük, mely egy moderm múzeum minden elvárásának elege tesz.
A belépőjegy megváltásakor kis térképet kapunk, hogy a kinti sétánkban segítse tájékozódásunkat. Utunk kezdetén kőemlékek, sírkövek, és a régi védművek, az erődítés nyomai kísérnek bennünket. A nyugati kapu meghosszabításaként egy nyugat-kelet irányú főút, a decumanus maximus mellett találhatjuk a fő látnivalókat. Oszlopsorok között sétálhatunk, betekinthetünk a régi épületek alapfalainak rengetegébe. Részleteket láthatunk a föld alatt épített csővezetékek rendszeréből, a korabeli padlófűtés megoldásairól.
A hosszabb főút mellett találjuk a helytartó épületét, testőrségi létesítményeket, megjelenített lakóházat, ókeresztény templomot, díszkutakat, a fórumot, a tartománygyűlés és a császári kultusz csarnokait.
Tác – Gorsium. Fotó: Mayer Jácint
Elérvén a főút keleti végéhez, jobbkézre rögtön feltűnik az erődfal modern felfogású rekonstrukciója. Jelenkori ötlet és kivitelezés a római védművek megjelenítésére. A falra fel lehet kapaszkodni, ahonnan a teljes romkertre rálátásunk nyílik. Sarkában a színház szolidabb karéja húzódik, mely egy elfáradtabb látogatónak akár lehet befejezési pont is.
Azonban a romkert még nem ér véget: ha időnk és energiánk engedi, érdemes a sírokra, és ritkább faragott síremlékekre pár percet szentelni, mert csodálatosak.
Így érkezhetünk vissza a kellemes fogadóépületbe, kiindulásunk helyszínére. És pihenés, kávé, hűsölés.
Galéria
-
- Tác – Gorsium. Fotó: Mayer Jácint
-
- Tác – Gorsium. Fotó: Mayer Jácint
-
- Tác – Gorsium. Fotó: Mayer Jácint
-
- Tác – Gorsium. Fotó: Mayer Jácint
-
- Tác – Gorsium. Fotó: Mayer Jácint
-
- Tác – Gorsium. Fotó: Mayer Jácint
-
- Tác – Gorsium. Fotó: Mayer Jácint
-
- Tác – Gorsium. Fotó: Mayer Jácint
-
- Tác – Gorsium. Fotó: Mayer Jácint
-
- Tác – Gorsium. Fotó: Mayer Jácint
-
- Tác – Gorsium. Fotó: Mayer Jácint
