A legmélyebb barlang a Földön 50 év kutatás után sincs teljesen feltérképezve

A legmélyebb ismert barlang a Földön több mint kétszer olyan mély, mint amilyen magas a Kékes, és már sok bátor felfedezővel végzett.

A Fekete-tenger keleti partvidékén található, 2223 méter mély Verjovkina-barlang valóban elképesztő képződmény.

Az orosz barlangászoknak 50 évbe és 30 expedícióba telt, mire 2018-ban elérték a rekordmélységet, írja a News.com. De úgy vélik, van még mit felfedezni.

Rengeteg emberrel végzett már a barlang

Verjovkina a nyugat-kaukázusi Gagra-hegységben, a Georgiától elszakadt Abháziában található Arabika-masszívumban helyezkedik el.

Úgy tartják, hogy a területen található a világ négy legmélyebb barlangja. A képződmény bejárata 3×4 méteres, a bejárati akna mélysége pedig 32 méter.

Bár a Verjovkina lenyűgöző földalatti kamra, sötét története is van. Ugyanis számtalan barlangász került életveszélybe felfedezés közben. De rengeteg felfedező nem volt olyan szerencsés, hogy újra lássa a napfényt.

2018 szeptemberében barlangászok egy csoportja új hasadékok dokumentálásának és talán új állatfajok felfedezésének reményében lépett be a Verjovkinába. Alig három nappal az expedíció kezdete után azonban katasztrófa történt.

A felfedezők közül ketten vészhívást adtak le a mögöttük lévő csapat többi tagjának, figyelmeztetve őket arra, hogy egyre nagyobb az esélye annak, hogy a víz betör a járatukba.

A csapat azt hitte, hogy biztonságban vannak, és nem aggódtak – egészen addig, amíg a sátruk közelében “egyre hangosabbá és hangosabbá” nem vált a csobogó hang.

Egyikük, egy Robbie Shone nevű fotós elmesélte a pillanatot, amikor rájött, hogy életük veszélyben van.

Azt gondoltam: “Te jó ég! Azonnal el kell mennünk. Nem várhatunk, mert ha itt maradunk, mindannyian meg fogunk halni.

“A leghatalmasabb vízáradat jelent meg előttünk, és én csak álltam tátott szájjal a látványtól, ahogy ez a hatalmas vízfal betört a járatunkba”.

Egyre hangosabb és hangosabb lett. Soha nem fogom elfelejteni azt a robajt.

Shone elmondta, hogy a víz olyan erővel csapott le rá, hogy úgy érezte, mintha a feje “belenyomódott volna a vállamba”.

Hozzátette, hogy “elszabadult a pokol”, amikor a csoportja igyekezett elhagyni a veszélyes barlangot, és megkezdte a biztonságos helyre való feljutást.

Elszakadtak egymástól, de sikerült átmászniuk egy szűk aknán keresztül egy élelemmel és orvosi felszereléssel ellátott táborba. Ott feltöltődhettek és regenerálódhattak, mielőtt a felszínre jutottak volna.

A Verjovkina-barlang kiterjedése. Павел Демидов/Wikimedia Commons

Mások azonban nem voltak ilyen szerencsések

Az egyik hegymászó holttestét, aki a barlangban zuhant a halálba, kilenc hónappal az eltűnése után, 2020 novemberében találták meg.

Az orosz férfit, akit a helyi média Szergej Kozejevként nevezett meg, 2021 augusztusában találták meg holtan.

A barlangászok egy kötelet találtak a Verjovkina bejáratánál, valamint Kozejev néhány holmiját, mielőtt felfedezték a szerencsétlenül járt férfit. Holtteste több mint 915 méter mélyen lógott a kötelén.

A holtteste mellett talált telefonon található fényképek segítettek az eltűnt személyeket kereső Lisa Alert szervezetnek azonosítani őt.

Kozeevről egyesek – köztük a Barlangászok Szövetségének tagja, Jevgenyij Sznyetkov – úgy vélik, hogy turista volt, aki nem volt felkészülve a világ legmélyebb barlangjának kihívásaira.

“Az elhunyt úgy döntött, hogy barlangászattal, vagyis azok tanulmányozásával vagy feltárásával akar foglalkozni, de sajnos egy nehéz kihívást választott, ami az életébe került”.

Kozejev körülbelül egy hetet töltött egy állandó táborban, 610 méter mélyen, mielőtt folytatta az ereszkedést a nehezebb részeken, mintegy 1097 méter mélyen, ahol állítólag elakadt.

Valószínűleg hipotermiában halt meg, mivel a járatokban a hőmérséklet szinte fagypontig csökkenhet.

A felfedező holttestét 2021. augusztus 17-én, egy bonyolult mentési művelet során hozták felszínre, két héttel azután, hogy a kutatók rátaláltak.

Érdemes elolvasni:

• Furcsa képződményeket találtak a tengerfenéken, amik feltárhatják a Föld múltját
• Európa legrégebbi mesterséges vízesése a római korban épült