14. századi kastélyt fedeztek fel egy szálloda alatt
Kutatók feltárták egy francia szálloda alatt eltemetett középkori kastély romjait.
Az építmény alapjai mellett ékszereket, lépcsőházakat és még egy vizesárkot is találtak, amelyek új betekintést nyújtanak a bretagne-i Château de l’Hermine-ben egykor élt arisztokraták életébe.
A nyugat-franciaországi Vannes-ban található kastélyt 1381-ben építették IV. János breton herceg kérésére. Ebben az időben Bretagne “lényegében egy apró ország volt”, amelyet egy sor herceg uralt – írja a Smithsonian Magazine a Live Science cikke alapján.
Elásott kincs helyett kastélyt találtak
A Château de l’Hermine IV. János egyik kedvenc rezidenciája volt – áll a francia Nemzeti Régészeti Kutatási Intézet (INRAP) közleményében, amely a közelmúltbeli ásatásokat segítette.
Az erődítmény iránti vonzódása ellenére unokája, II. Ferenc herceg elhagyta azt, amikor az 1470-es években Nantes-ba költözött.
Az ezt követő évszázadokban az új építkezések eltemették az építményt. A közelmúltbeli ásatások a Lagorce Hotel udvarán és pincéiben zajlottak, amely a 18. század végén épült a vár maradványai fölé.
A régészeket meglepte, hogy a középkori romok milyen jól átvészelték az évszázadokat. A CBS News szerint a kastély “fejlett építészete, szerkezeti összetettsége és puszta mérete” arra utal, hogy IV. János “igen komolyan vette a lakótér építését”.
Az építmény 42 méter hosszú és 17 méter széles volt, és egyes falai akár 5,6 méter vastagok is lehettek. Az ásatások több lépcsőfeljárót tártak fel, köztük egy “remek állapotban megmaradt” szertartási lépcsőt, amelyen egy ablakülőkének is jutott hely.
A csapat mellékhelyiségeket és vízelvezető csöveket is talált, utóbbiak elhelyezése arra utal, hogy az eredeti építmény akár négyszintes is lehetett.
Nem akármilyen épület volt
A Château de l’Hermine az INRAP szerint “egy vízzel körülvett kastély” volt. Az épület alatt egykor egy csatorna folyt, amely a Marle folyó vizét szállította.
A csatorna áramlása egy malmot hajtott, egy kereket, amely az áramló víz energiáját hasznosította egy olyan folyamat működtetésére, mint a lisztőrlés.
A malom fakereke nem maradt fenn, de a kutatók megtalálták a helyet, ahol egykor forgott. Illetve feltárták a malom helyiségének rácsos kijáratát is, ahonnan a víz az erődöt határoló külső vizesárokba áramlott.
Az árokban leletek tárházát tárták fel, köztük gombostűket, ruhákat, cipőcsatokat, fémtálakat, kulcsokat és lakatokat. A közlemény szerint a kutatók egy “alapvető fontosságú” fahíd maradványait is megtalálták, amely lehetővé tette az átkelést a várárkon.
Az ásatások 2021-ben kezdődtek, mielőtt a történelmi Lagorce Hotelt a szépművészeti múzeum új fiókjává alakították át – írja a Live Science. A régészek azóta dolgoznak a váratlanul jól megőrzött maradványok feltárásán.
“A kastély építéséhez felhasznált anyagok homogenitása és a modulok szabványosítása a helyszínkezelés mesteri elsajátításáról tanúskodik a teljes működési láncban, a kő kitermelésétől a kivitelezésig” – írja az INRAP.
“A maradványok arra utalnak, hogy IV. János a kor legjobb mérnökeivel és mesterembereivel vette magát körül”.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon
Elképesztő: a gízai nagy piramisnak nem 4, hanem 8 oldala van
3200 évvel ezelőtt több civilizáció is egyszerre, rejtélyes módon hullott szét
Melyik régiókban és területeken található a legtöbb építkezési munka ma Magyarországon?