Beriszló Péter, a harcias püspök, akit a török mészárolt le

Magyarország törökellenes harcaiból általában a súlyos vereségeket vagyunk hajlamosak megjegyezni. Az évszázados harcok során azonban számos sikeres és kevésbé sikeres hadvezér próbálkozott a török veszedelem feltartóztatásával. A Hunyadiakról már alighanem mindenki hallott. Most viszont a mohácsi csata előtti Magyarország egy olyan hadvezéréről fogunk írni, aki éppen egy május 20-i napon veszítette életét a törökök elleni harcban. Beriszló Péter, szerencsésebb körülmények között, alighanem szintén a nevesebb magyar hadvezérek között lenne számon tartva.

Beriszló Péter, az értelmiségi

Hunyadi Mátyás után kevés hadvezér könyvelhetett el nagyobb sikereket a törökök ellen. Az egyikük éppen Corvin János volt. Beriszló Péter életpályájának az első fele viszont nem igen jósolta meg, hogy belőle is kiváló hadvezér válik. Horvát területen, Trauban (ma: Trogir) született 1475-ben. Családi kapcsolatai révén került Magyarországra. Kezdetben inkább úgy tűnt, hogy egy papi-értelmiségi pályát jár be. 1500-ban Kalocsán lesz kanonok, 1502-ben hájszentlőrini, 1507-ben viszont már fehérvári prépost lett. Utóbbi már egy jóbal befolyásosabb posztnak számított.

Beriszló Péter emléktáblája Trogirban (Wikipédia)

Emelkedése összefüggött azzal, hogy 1502-től II. Ulászló királyi titkára lett. Eleinte a királyi udvarban fényes pályát befutó Bakócz Tamás szövetségesének számított, ám később szembekerültek. Bakócz ugyanis a török ellen meg akarta nyerni Velencét, viszont a dalmáciai születésű Beriszló Péter a legkevésbé sem bízott a tengeri köztársaságban.

A király, ennek tudatában küldte kétszer is követségbe Velence városába. De teljesített diplomáciai szolgálatot Lengyelországban és Rómában is. Küldetései alapvetően azt a célt szolgálták, hogy minél több segítséget nyerjen meg Magyarországnak a törökök ellen.

Beriszló Péter, akiből katona lett

Beriszló Péter 1511-ben (esetleg 1512-ben, a pontos dátum kérdéses) lett veszprémi püspök. 1513-ban viszont egy kiterjedt “csomagot” kapott. horvát-szlavón-dalmát bán lett, ezzel együtt zenggi kapitány, vránai perjel, jajcai bán és királyi kincstartó is. Ez a “csomag” egyúttal azt is jelentette, hogy az ország legnagyobb bárói közé emelkedett.

Beriszló Péter sírköve a veszprémi Szent Mihály-templom altemplomában (Wikipédia)

Rögtön a kinevezését követően egy nagyjából háromezer fős török sereg tört be Horvátország területére. Az akindzsikből álló támadók ugyan tudtak az új seprűről, de azt nem tudták, hogy milyen jól seper. Augusztus 16-án Dubica mellett Beriszló Péter csapatai egyszerűen az Una és a Száva vizébe szorították be a törököket, mintegy 2000-2700 fős veszteséget okozva nekik. A győzelemre Rómában is felfigyeltek, X. Leó pápa pénzt, lőszert és gabonát küldött neki ajándékként.

A magyar politikában azobban szerencsétlenebbnek bizonyult. II. Ulászló halálakor a kincstartóságot és a jajcai bánságot elveszítette. A nagyobb gondot a Bakóczcal szembeni politikája jelentette. Amikor 1518-ban kísérletett tett arra, hogy megszerezze a zágrábi püspökséget, hogy annak jövedelmeivel is tudjon a törökök elleni harcaiban gazdálkodni, nem járt sikerrel. Az új zágrábi püspök Erdődi Simon, Bakócz Tamás rokona lett.

Törököt fogtam, nem ereszt

1517-ben egy újabb siker következett. Segített testvérének, Beriszló Ferencnek felmenteni Jajca várát, amelyet nagyobb török csapat ostromolt. Jajca az egyik legjelentősebb horvátországi végvárnak számított, amelyet egy időben már csupa törökök által birtokolt terület vett körbe, megnehezítve a vár utánpótlását.

Beriszló Péter halála a korenicai csatában (Wikipédia)

Beriszló Péter érdeme, hogy fellépésével távol tartotta a horvát területektől a törököket. 1520-ban azonban egy 800 fős csapat tört be újra. A nyolcszáz fős alakulat ellen háromszáz katonát mozgósított és Bihács és Korenica között megütközött velük. (Olykor pljesevicamezei csatának is nevezik az összeccsapást).

A csata győzedelmesnek bizonyult, Beriszló Péter pedig a törökök üldözésére indult. Két kísérője mellette maradt. Azonban a püspök lova felbukott, így a kísérők egyike átadta a sajátját. Ekkor azonban az üldözött törökök közül mintegy hatvan lovas lecsapott rájuk, és a kialakult kézitusában Beriszló Péter életét vesztette. Halála után Magyarország szegényebb lett egy tehetséges hadvezérrel, így amikor a következő évben Nondorfehérvár elesett, II. Lajos király Tomori Pálhoz nyúlt vissza, aki a mohácsi csatáig vezette a törökellenes küzdelmeket.