Magyarország helyzete az EU megélhetési költségeinek növekedésében

A megélhetési költségek emelkedése az európai polgárok számára komoly aggodalom forrása. Az Európai Unió (EU) hivatalos adatai rávilágítanak ezen aggodalom hátterére, és megmutatják, hogy a háztartások kiadásai egyre inkább az alapvető szükségletek, például a lakhatás, az energia és az élelmiszer köré csoportosulnak. Mit mutatnak a statisztikák és hogy áll Magyarország?

Az Euronews szerint 2022-ben az EU-ban a háztartások kiadásainak legnagyobb részét a lakhatási, közüzemi és energiaköltségek tették ki, melyek az összes kiadás 24,1%-át jelentették. Ezt követték az élelmiszerek és alkoholmentes italok 13,6%-kal, valamint a közlekedési költségek 12,5%-kal.

Bár ezek a kategóriák az elmúlt 20 évben folyamatosan a legnagyobb kiadási tételek között szerepeltek, az egyes kategóriákra fordított kiadások aránya jelentősen változott. Különösen a lakhatási költségek nőttek meg, 2002-ben még 21,1%-ot tettek ki, míg 2022-re 24,1%-ra emelkedtek. Ez a változás az európai háztartások növekvő pénzügyi terheit tükrözi, amelyet valószínűleg a lakásárak és az energiaköltségek emelkedése okoz.

A kép csak illusztráció / Forrás: Pixabay

A lakhatási kiadás növekedésének hatása

A háztartások költségvetésének egyre nagyobb részét fordítják lakhatásra és közüzemi szolgáltatásokra, ami jól mutatja, hogy sok európai pénzügyi nehézségekkel küzd. Az elmúlt két évtized során ezekre a kiadásokra fordított jövedelem aránya folyamatosan emelkedett, és 2013-ban megközelítette a 25%-ot.

A legjelentősebb növekedés a Covid-19 világjárvány idején volt tapasztalható, amikor 2020-ban a lakhatási és közüzemi költségek a háztartások kiadásainak 25,6%-át tették ki. Bár ez az arány a világjárvány enyhülésével némileg csökkent, az általános tendencia továbbra is aggasztó, mivel a lakhatási és közüzemi költségek egyre nagyobb részt követelnek a háztartások költségvetéséből.

A lakhatási és közüzemi költségek okozta pénzügyi nyomás Európa-szerte jelentősen eltér. 2022-ben Szlovákiában volt a legmagasabb a háztartások lakhatásra fordított kiadásainak aránya, meghaladva a 30%-ot. Ezt Finnország és Dánia követte, ahol a lakhatási költségek a háztartási kiadások 29,6%-át, illetve 29,1%-át tették ki.

Ezek az adatok arra utalnak, hogy Észak- és Közép-Európában a lakhatás és a közüzemi szolgáltatások jelentős pénzügyi terhet rónak a háztartásokra, amit valószínűleg a magasabb energiaköltségek és a drágább lakáspiacok okoznak.

A lakhatási költségek terheit az alacsonyabb jövedelmű háztartások érzik a legsúlyosabban. Egy nemrégiben készült OECD-jelentés (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) szerint Európa vezető gazdaságaiban az alacsony jövedelmű bérlők jelentős hányadának túlságosan nagy terhet jelent a lakbér. Az Egyesült Királyságban 2022-ben az alacsony jövedelmű magánbérlők közel fele jövedelmének több mint 40%-át költötte lakbérre, és hasonlóan magas volt az arány Franciaországban (32%) és Olaszországban (28%).

Ez rávilágít az emelkedő lakhatási költségek aránytalan hatására a kiszolgáltatott népességcsoportokra, ami súlyosbítja a gazdasági egyenlőtlenségeket az egész régióban.

A magyarországi megélhetési statisztikák

A lakhatási és közüzemi költségek változása az EU-ban átlagosan 14,2%-os növekedést mutatott 2002 és 2022 között, míg Magyarországon ezek a kiadások 25,6%-kal emelkedtek ugyanebben az időszakban. 2022-ben az EU átlagában a háztartások jövedelmének 24,1%-át fordították lakhatásra, vízre, gázra és áramra, míg Magyarországon ez az arány “csak” 22,6% volt.