Különleges hármas csillagrendszert találtak 5 ezer fényévre tőlünk

A TESS, a Transiting Exoplanet Survey Satellite 2018 óta kutat idegen bolygók után. Most egy különös hármas csillagrendszert azonosított, ahol két csillag 1,8 naponként kerüli meg egymást, míg a harmadik tag 25 nap alatt kerüli meg mindkettőt.

Az érdekes ebben az, hogy az egész rendszer elfér a Merkúr pályáján belül. A Földről, egyszerű távcsövekkel egyetlen csillagnak tűnik, de a TESS felfedte a fényességük változását, ahogy a csillagok elhaladnak egymás mellett. A két belső csillag évmilliók múlva azonban összeolvad, ami szupernóvaeseményt fog eredményezni, írja a Universe Today.

A TESS-t 2018 áprilisában indította útjára a NASA azzal a céllal, hogy exobolygókra vadásszon a tranzit-módszerre támaszkodva, amikor a bolygók keresztezik gazdatestük arcát. Működésének megkezdése óta a TESS több mint 200 ezer csillag fényességét figyelte meg, apró fényességcsökkenéseket keresve. Különösen nagy hangsúlyt fektetett a csillagok lakhatósági zónájában keringő, Föld méretű bolygók keresésére is, ahol folyékony víz is lehet azok felszínén.

Különleges csillagrendszert talált a TESS

hármas csillagrendszer szupernóva Naprendszer pályája

A TIC 290061484 fantáziarajza. A két, egymáshoz közel álló csillag néhány tízmillió év múlva szupernóva-robbanást fog előidézni. NASA Goddard Space Flight Center

Egy hivatásos és amatőr csillagászokból álló csapat a mesterséges intelligencia bevonásával talált egy furcsa új többszörös csillagrendszert. A TIC 290061484 nevű csillagrendszer 1,8 naponként egymás körül keringő ikercsillagokból és egy harmadik tagból áll, amely 25 nap alatt kerüli meg az ikreket. A felfedezés ráadásul 8 nappal megdönti a csillagrendszerek legrövidebb külső keringési idejének eddigi rekordját, amelyet 1956-ban állítottak fel.

A NASA Goddard Űrközpontjának tanulmányát Veselin Kostov vezette, és az Astrophysical Journalban jelent meg.

A közel 5000 fényévre lévő, a Hattyú csillagképben található rendszerben a csapat megfigyelte a fényességcsökkenéseket, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás segítségével pedig képesek voltak kiszűrni a hatalmas mennyiségű adatot, hogy azonosítsák az átvonulásokból származó halványodási eseményeket, és ne keverjék össze a Föld légköre által okozott fényességváltozásokkal.

Az adatokat ezután civil tudósokból álló csapatok elemezték. A csapat jóslatai szerint 20-40 millió év múlva a belső csillagok felfújódnak, és szupernóva-robbanást fognak létrehozni.