Így fest a Föld alkonyata a napfordulókkal az űrből

Az ESA timelapse videója végigköveti a Föld alkonyainak egy évét, ahogy váltakoznak az évszakok, napfordulókat és napéjegyenlőségeket nézhetünk végig.

Miközben a Föld a tengelye körül forog, és így éjjel és nappal van, a Nap körül egy ellipszis alakú pályát ír le. Csakhogy a Föld forgástengelye a keringési síkjához képest ferde, ez okozza az évszakokat. Amikor a Föld tengelye a Nap felé mutat, az adott féltekén nyár van. Amikor a földtengely elfelé mutat, télre lehet számítani, írja a National Weather Service.

Mivel a tengely dőlése 23 és fél fok, az Északi-sark soha nem mutat közvetlenül a Nap felé, de a nyári napfordulókor van a lehető legközelebb, a téli napfordulókor pedig a lehető legtávolabb. Így a sarkkörökön túl télen hónapig sötét, nyáron hónapokig világos van – és ezért vannak 23,5 fokonként a főbb szélességi körök, a sarkkörök, a Rák- és Baktérítő, valamint az Egyenlítő.

Lenyűgöző videón napfordulók és napéjegyenlőségek

A Földet az űrből látni a tudomány egyik legnagyobb vívmánya, és ez már sokféle lenyűgöző képet biztosított számunkra, köztük egy hihetetlen új timelapse felvételt a nappal és az éjszaka elválasztó vonaláról, ahogy a Föld az évszakok során halad előre.

Az ESA Earth Observation X-oldalán közzétett videó a Meteosat második generációs geostacionárius műholdak által a bolygóról minden nap ugyanabban az időpontban készített képekből áll össze, amelyeket 2023 szeptemberétől 2024 szeptemberéig rögzítettek – vagyis majdnem az egyik év őszi napéjegyenlőségétől a másikig.

The arrival of a new season as seen from space!

On 22 September the equinox marked the beginning of Autumn in the Northern Hemisphere and of Spring in the Southern Hemisphere.

This animation shows how the terminator line moved from December 2023 to 20 September 2024.
📸… pic.twitter.com/GSxjRmlOHp

— ESA Earth Observation (@ESA_EO) September 24, 2024

Az eredmény mindössze 11 másodperc hosszú, de remekül szemlélteti, hogyan változik a nappal és az éjszaka hossza ebben az időszakban. A két időszak közötti átmenetet jelző, nem túl határozott vonalat terminátornak vagy „alkonyzónának” nevezik. Nincs köze a filmhez és a tévéműsorhoz, amelyekkel közös a nevük, de legalább így könnyen megjegyezhetőek a kifejezések.

Miért mozog a terminátorvonal?

Ugyanazért, amiért évszakok vannak, amiért a nappalok rövidebbek és hosszabbak – a Föld tengelye megdől, körülbelül 23,5°-kal, írja az IFLScience.

Ez azt jelenti, hogy – a tavaszi és az őszi napéjegyenlőséget kivéve – a bolygót a Nap pályája során egyenlőtlenül világítja meg. A napfordulók jelzik azokat a pontokat, ahol ez a legszélsőségesebb. Az északi féltekén például a júniusi napforduló az a napforduló, amikor az Északi-sark a legközelebb van a Naphoz, ami az év leghosszabb napját jelzi.

Másrészt a decemberi napforduló az, amikor az Északi-sark a legtávolabb van a Naptól, ami az év legrövidebb napját jelzi.

Minden márciusban és szeptemberben azonban egy rövid ideig, a hónap 21. és 22. napja körül a Föld tengelye merőleges a Napra. A videóban nagyjából meg lehet állapítani, hogy ez mikor következik be, mert ezeken a napokon a bolygó egyformán világít, illetve sötétben van, így a nappal és az éjszaka nagyon közelítenek egymáshoz, 12-12 óráig tartanak a földön.

A sarki fény nem kötődik szigorúan az évszakokhoz, bár az őszi napforduló környékén felerősödik. Forrás: Pixabay

De még napéjegyenlőségnél sem pontosan ugyanannyi

Két fő oka van annak, hogy miért nem pontosan egyenlőek a napéjegyenlőség idején. Ahogy az Egyesült Királyság Met Office magyarázza, az első „azért van, mert a Nap korongként jelenik meg az égen, és a felső fele előbb emelkedik a horizont fölé, mint a közepe.”

„Emellett a napfényt a Föld légköre is megtöri. A Nap ezért úgy tűnik, hogy a középpontja előtt emelkedik a horizonton, így több nappali fényt ad, mint amennyit várnánk (12 óra 10 perc a napéjegyenlőség idején).”

A nappal és az éjszaka egyenlőségének időpontját az ekviluxusnak nevezik, ami – ha az északi féltekéről beszélünk – két-három nappal a tavaszi napéjegyenlőség előtt és két-három nappal az őszi napéjegyenlőség után következik be.

Ez is érdekelhet:

• Tényleg minden 200. ember Dzsingisz kán leszármazottja?
• A Nagy Banyanfa Története: A világ legnagyobb banyanfája